Ha Debrecen, akkor Református Nagytemplom. De ha Debrecen, akkor a Nagyerdő is! A megyeszékhely tüdejeként is számon tartott erdő valószínűleg nem a területe, hanem az ott növő fák nagysága után kapta a nevét. Nemcsak a város, hanem a magyar természetvédelem számára is kiemelt fontosságú. 1939. október 10-én nyilvánították védetté a két erdőtömb északkeleti szegletének egy harminchektáros tölgyesét. Ezt a területet a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. Erre az eseményre kopjafák emlékeztetnek a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete Kartács utcai központjának udvarán.
Régmúlt idők emlékei
Aki alaposabban meg akarja ismerni a Nagyerdőt, érdemes bejárni az erdőgazdaság által működtetett Nagyerdei Erdei Iskola környezetében kialakított tanösvényeket. Borostyán, Gyöngyvirág, Odvas Keltike – ezeken kalandozva kicsik és nagyok egyaránt sok érdekességet tudhatnak meg a helyi természeti értékekről. Olyan tölgyesek alatt sétálhat az erdőjáró, amelyek árnyékában talán Kossuth Lajos is megpihent egykor, hiszen egyes erdőállományok közel 200 évesek.
Kicsit eltávolodva a megyeszékhelytől, néhány kilométer után már a várost keletről félkörívben ölelő Debreceni Erdőspusztákon járunk. Oda akár gyalog vagy kerékpárral is el lehet jutni, de megközelíthető az ország legidősebb kisvasútján, a Zsuzsi Erdei Vasúttal is. A település határában helyezkedik el az Ördögárok, amely a körülbelül 1260 kilométer hosszú ókori védműrendszer maradványa Magyarországon. A szarmata törzsek által kialakított védősánc egy részét helyreállították: két sorban hegyezett faoszlopok sora és fonott sövény emlékeztet a régmúlt időkre. Érdemes felkeresni a közeli, 12. században épült Fancsikai templom maradványait is, aminek a feltárása mindössze néhány évtizede fejeződött be.
Füvészkert, pihenőközpont
Tovább haladva elérjük az Erdőspusztai Bemutatóházat, amely minden korosztálynak lehetőséget kínál a kikapcsolódásra és a szabadidő hasznos eltöltésére. Egy nagyszabású beruházás eredményeként ősztől már megújultan várja a turistákat az Erdős puszták természeti arculatához jól illeszkedő Tájház. Az ott élők életmódjával, gazdálkodási emlékeivel, botanikai, rovartani, és madártani ritkaságaival is megismerkedhet a látogató. A környező, 15 hektáros területen kialakított füvészkert elsősorban fagyűjteményből, lombos, fenyő- és cserjefélékből áll. Az erdészeti társaság ott hozta létre idén az Év fái nevet viselő tanösvényt, ahol az összes eddigi év fájának megválasztott fafaj-példányai sorakoznak. Az Erdőspusztát bebarangolók olyan természeti ritkaságokkal is találkozhatnak, mint az egyhajú virág, magyar nőszirom, tarka sáfrány stb. A közelben számos pihenőközpont várja még a turistákat: ezek közül is kiemelkedik a Vekeri-tó és Hármashegyalja. Mindkettő alkalmas akár egész napos kirándulásokra, akár rövidebb kikapcsolódásra. Hármashegyalján van a Zsuzsi Vasút végállomása, ahol erdei körszínt, játszóteret, kilátót és tanösvényt is kialakítottak az erdészek. 
A Vekeri-tavon horgászni és csónakázni is lehet. Az év végével az Alföldi Kéktúra útvonala több ponton megújul, új létesítményekkel gazdagodik, illetve – a kerékpározás szerelmeseinek kedvezve – több kilométeres kerékpárút létesül az erdőben, a Mézeshegyi tó érintésével.
Különös növényés állatvilág
A 48-as út északi oldalán fekszik a „Nagycserei Kőrises” arborétum. Az erdő lelkét egy idős tölgy-kőris-szil állomány alkotja, amely a Nyírség legszebb ligeterdei közé tartozik. A több mint félszáz fafajt őrző ligeterdő, az ott található számtalan cserje és lágy szárú növény a természet szinte érintetlen remeke. Az arborétumot ma az erdészek létrehozója nyomán „Szabó Pál emlékerdő” néven ismerik, az alapító előtt egy fából készült emlékművel tiszletegnek. A terület madárvilága rendkívül gazdag, a ritkábban előforduló fajok közül élnek ott héják, fekete gólyák és fekete harkályok is.
A megye peremén terül el a világhírű Gúthi erdő, ami főként a világrekord dámbikákról nevezetes, de a vadászokon kívül a természetjáróknak is tartogat érdekességeket. Nyíradonytól mindössze néhány kilométerre fekszik a Gutkeled nemzetség 13. században épült, román stílusú monostorának maradványa. Érdemes felkeresni a Gúthi Erdészet központját is: az igazgatóság egy gyönyörűen felújított 19. századi épületben működik. Egy több száz éves, védett kocsányos tölgy, a Hubertus tölgyfa szintén megcsodálható. A gazdag erdészeti és vadászati kultúrával rendelkező Gúthi erdőben erdészeti-vadászati kiállítóhely létrehozását tervezi az erdőgazdaság.
A Sóstói és Baktai-erdő
Ezzel elhagyjuk Hajdú-Bihart, és folytassuk túránkat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Javaslom, először nézzünk szét a megyeszékhelyen. Nyíregyháza – erdő – Sóstó. Fogalmak, melyek mára összekapcsolódtak. Az erdő szerves része a városnak, kedvelt kirándulóhellyé vált az idők során. A Sóstó felé vezető út mentén kialakult parkerdő a sétálóutakkal, az erdei tornapályával, a játszótérrel, az esőbeállókkal, a szalonnasütőhelyekkel, a padokkal és asztalokkal ezreket vonz az év minden szakában. Ott fut a Nyíregyházi Erdészet által kialakított tanösvény is, ami – stílusosan – az „Erdész-szemmel” nevet viseli. Gyakran ott tartják a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola foglalkozásait is. 
Az intézmény szinte valamennyi korosztály számára nagyon sok programot, ismeretanyagot, érdekességet kínál.
Egykor a Sóstói-erdő zömét gyöngyvirágos tölgyesek és kisebb tisztásokkal tarkított homoki tölgyesek népesítették be. Ma már azonban találunk erdei- és feketefenyőt, juharlevelű platánt, madárcseresznyét, zselnicemeggyet, kanadai vasfát, fehér akácot, juhart, hársat, kőrist, szilt, mézgás égert, gyertyánt, csertölgyet, fekete diót, szomorú füzet, bibircses nyírt, ostorfát.
A megyeszékhelyről kelet felé haladva a 41-es főút már útközben is pazar látványt kínál, hiszen az aszfaltcsík alagútként fúrja át a Baktai erdőtömböt. Az út két oldalán helyezkednek el a pihenést szolgáló parkerdők, amelyek hangulata az alföldi fekvés ellenére kifejezetten hegyvidéki. A látogatók kikapcsolódását az erdő mélyén lévő séta- és tanösvény, torna-, röplabda- és futballpálya, télen pedig a szánkópálya szolgálja.
|
Irány a Bereg! Ne sajnáljuk az időt, és ne riasszon el bennünket a távolság, tegyünk egy túrát a Beregben is, ahol kultúrtörténetileg is sok látnivaló van! Régi magyar templomok, bemutatóházak, vízimalom és még sok egyéb érdekesség lelhető fel a vidéken. Ne kerüljük el Magyarország egyik „ékszerdobozát”! Gazdag és változatos élővilággal büszkélkedhet a Beregi-síkság legnagyobb összefüggő erdősége, a Vámosatyától délre fekvő Bockerek-erdő. Az erdő közepén, kocsányos tölgyek lombja alatt rendhagyó emlékműként sírokat láthat az utazó. Azok az erdészek nyugszanak ott, akik hajdan az erdőben teljesítettek szolgálatot, és sokat tettek azért, hogy ma ilyen legyen a Bockerek-erdő. Nem véletlen, hogy új nyitott foglalkoztató ház is létesült Gelénesen a helyi természet szépségeinek megismerésére. |
Baktalórántháza határában található a 310 hektár nagyságú Baktalórántházi- erdő Természetvédelmi Terület. A védett erdő aljnövényzetére jellemzőek a hegyvidéki elemek, egyebek mellett a szagos müge, az árnyékvirág, vagy a hagymás fogasír. Az erdőállományok a gazdag növényvilág mellett igen sok különleges állatnak is ott hont nyújtanak. Él ott vaddisznó és őz, a kisragadozók közül nyest, nyuszt, borz, valamint a rejtett életet élő aprócska mogyorós pele is.
A Baktalórántháza melletti erdőben két emlékmű is található. „E táj erdeiért akik sokat tettek, régieket óvtak, újakat ültettek s ápoltak, neveltek híven a jövőnek, életük múltján is becsüljük meg őket” – olvashatók Varga Domokos szavai az emlékművön, amit erdészelődök tiszteletére emeltek. A térségben a 18. századtól kezdve meghatározó jelentőségűnek számított a Dégenfeld-család: az erdőben 1894 óta kőből készült oszlop hirdeti erdőszeretetüket.
Jöjjön el erre a tájra is, nem fog csalódni!
Vereb István
www.nyirerdo.hu
