Az Erdei Iskola Program 2003–2008 tervei között szerepelt, hogy néhány éven belül minden általános iskolás diák legalább egyszer vegyen részt 5 napos erdei iskola programon, amelyhez akkor még állami támogatásra is pályázhatott az intézmény. A nemzeti köznevelésről máig hatályos 2011. évi CXC törvény 78. § (5) bekezdése alapján az oktatásért és a környezetvédelemért felelős miniszter közös programok kiadásával, pályázatok kiírásával segíti a környezeti nevelés, oktatás feladatainak végrehajtását az Erdei Iskola és Óvoda, Zöld Óvoda, valamint Ökoiskola Program megvalósulását. Jelenleg azonban nem létezik olyan Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) által kiírt pályázat, mely az Erdei Iskolai Programokat támogatná.
Pedagógiai programjukban az intézmények szabadon határozhatják meg, hogy az erdei iskolai „oktatásszervezést” mely tantárgyak kapcsán használják, s hogy milyen feltételekkel szervezhetők erdei iskolai foglalkozások. A pedagógiai programban foglalt tartalmakért (így pl. az erdei iskoláért) az állami fenntartású iskola nem kérhet pénzt a szülőktől, tehát a felmerülő költségeket az iskolának (fenntartónak) kell állnia. Ezzel szemben az erdei iskola szolgáltatói érthető módon pénzt kérnek a szolgáltatásokért a szállás, rezsi, étkezés költségére, a foglalkozásvezetők bérére, a felhasznált eszközök anyagköltségére stb. Ennek fedezésére az intézményeknek lehetőségük van különböző pályázatokon, s az iskolai alapítványoktól anyagi támogatást nyerni, amelyet sok „pályázatíró vénával” is megáldott pedagógus időt, energiát nem sajnálva megragad a gyermekek érdekében. Ezen felül, a munkájuk iránt elhivatott pedagógusok – saját családjukat több napra magára hagyva – 24 órás szolgálatot vállalnak, hogy az „elvárosiasodott ” tanítványaikat kiszabadítsák a számítógép, okostelefon és a televízió bűvköréből, s néhány napra „erdősebességre lassítva” megtapasztaltassák velük a természet nyújtott a csodákat. Az erdészeti erdei iskolák munkatársai játékos, interaktív módon vezetik be a tanulókat az erdő- és vadgazdálkodás rejtelmeibe, az intézményvezetők pedig saját hatáskörben megoldják az egy-egy osztállyal érkező, általában 2 fő pedagógus iskolai helyett esítését. Az iskolák egy része azonban – inkább elhagyva a pedagógiai programból az erdei iskolai foglalkoztatást – a felmerülő költségeket kényszerűségből a szülőkkel fizettetik meg, emiatt (tapasztalatok alapján) sajnos egyre kevesebb csoport jut el a tanév során a többnapos erdei iskolába.
A magyar állami erdőgazdaságok erdei iskola szolgáltatói és a pedagógus társadalom csak remélni tudják, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma a jövőben legalább a „Határtalanul” programhoz hasonlóan állami forrást nyújt majd az óvodás és általános iskolás gyermekek többnapos, bentlakásos, a tanév során megvalósuló erdei iskola programjához!
Makra Zsuzsanna
KEFAG Zrt.
Forrás:
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja – Bilku Rolandné „Erdei iskola” c. írása (2009); a Parola c. folyóirat – Laskó-Kuthi Adrienn „Részvétel a tanulásban – az erdei iskola” c. cikke (2007.); Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Köznevelés-igazgatási Főosztály; Oktatási Hivatal Tanügy-igazgatási és Ellenőrzési Osztály
