● Azt olvastam egy kimutatásban, hogy a magyar erdők a leglátogatottabb turisztikai célpontok hazánkban. De talán még vonzóbbá tehetők, ha mind több programot, illetve az igényeket kielégítő szálláshelyeket kínálnak. Ön szerint milyen eszközökkel kapcsolhatók be az erdők a belföldi turisztikai marketingtevékenységbe?
– A természetjárás az egyik legszabadabb, mindenki számára elérhető és megfi zethető módja a turizmusnak. Mivel sok esetben nem párosul szolgáltatások igénybevételével, közvetlen turisztikai gazdasági haszna alacsonyabb, mint például a gyógy-, vagy a kulturális turizmusé, ugyanakkor a tartalmas pihenésben, kikapcsolódásban, az aktív, egészséges életmód elterjedésében betöltött szerepe miatt nagyon értékes. A hétköznapokon a legtöbben keveset vagyunk a szabad levegőn, napsütésben és keveset mozgunk. Ez egy sor betegség kialakulásához vezethet, ami nem csak a személyes életünk szempontjából, de össztársadalmi szinten is veszélyt hordoz. A természetjárás az egyik legkönnyebb és legolcsóbb módja e kockázatok csökkentésének.
Az utóbbi években örvendetetesen számos közjóléti kezdeményezés – túraösvények, kilátópontok, ökoturisztikai látogatóközpontok fejlesztése – indult, illetve valósult meg, döntően európai uniós forrásból. A fejlesztéseknél is fontosabb azonban, hogy a túrázás, a természetjárás, általában az aktív szabadidő-eltöltés népszerűsége tovább növekedjen. Ezzel együtt kell, hogy járjon az a felelősségtudat is, hogy a természet szeretete annak óvását is jelenti.
A kirándulás kiváló módja az ország megismerésének, felfedezésének. Túrázás közben sok olyan vidéket megismerhetünk, ahová később – akár másfajta élményeket keresve – visszalátogatunk. Az ország turizmusa akkor lehet igazán erős, ha stabil belső keresletre számíthat. Ezért vezett ük be, és népszerűsítjük a SZÉP Kártyát, amivel szinte bármilyen szolgáltatásért lehet fizetni a nyaralás alatt. Komoly siker, hogy idén nyáron már legalább egymillió ember pihenését, üdülését segítette a kártya.
● Mi is rendszeresen tájékoztatjuk olvasóinkat a 22 állami erdőgazdaság közjóléti fejlesztéseiről, amire az idén és jövőre az eddiginél is többet, mintegy 4 milliárd forintot fordítanak a bevételeikből. Olyan beruházásokat valósítanak meg, amelyek előnyét, szépségét mindannyian élvezhetjük.
– Azt tapasztalom, hogy az erdőgazdaságok általában nagyon jó és előremutató szemlélettel kezelik a rájuk bízott erdőket. Tudják, hogy azok nem csupán a gazdasági tevékenységük színterei, de megóvandó, újrateremtendő értékek, illetve sokak számára nyújtanak kikapcsolódást, feltöltődést. Ezért a kezelésük során nyitottnak, befogadónak kell lenni. Az erdőgazdaságok egyebek között a túraútvonalak karbantartásával, erdei iskolák működtetésével, vagy éppen az erdei kisvasutak turisztikai célú üzemeltetésével segítik a turizmust. Nemrég látogattam meg a Bakonyerdő Zrt. által létesített keszthelyi Festetics Imre Állatparkot, ahol őshonos magyar állatfajtákat mutatnak be a látogatóknak. A park egyszerre szórakoztat és tanít, jó példája a felelős értékőrzésnek.
Mi, a turizmusban dolgozók hálásak vagyunk azért, hogy az állami erdőgazdaságok bevételeikből ilyen sokat fordítanak turisztikai célra. Remélem, hogy ez a szemlélet a jövőben is fennmarad.
● Az állami erdőgazdaságok a közfoglalkoztatásból is kiveszik a részüket, amely szintén a Nemzetgazdasági Minisztérium irányításával valósul meg. Tehát nemcsak élményt, hanem munkát is kínálnak. Sőt, oktatnak is. Hogyan látja ezek jelentőségét?
– Köszönet jár az erőgazdaságoknak azért, hogy a közfoglalkoztatás megszervezése során arra is jut figyelmük, hogy a turizmus, természetjárás szempontjából fontos feladatokat elvégeztessék. A túraútvonalak tisztítása, fejlesztése újabb jó példa arra, hogy a közmunkások valóban a köz számára hasznos, értelmes munkát végeznek.
● Azt mondják, hogy a gyerekek a legfogékonyabbak az ismeretekre. A természetről, az erdők növény- és állatvilágáról pedig hol másutt tanuljanak, mint az erdei iskolákban. Hogyan lehetne még inkább bevonni az erdei iskolákat az oktatásba?
– A turisztikai érdeklődés, a felnőttkori utazási motivációk jelentős része már gyerekkorban formálódik. A természet szeretete és a természetjárás élvezete olyan dolgok, amelyek jellemzően már a gyerekekben kialakulnak. Aki gyerekként sokat jár a természetben, az felnőttként is vágyni fog arra. A városias életmód terjedésével párhuzamosan egyre népszerűbbek a természetközeli kikapcsolódási formák, ez a trend minden bizonnyal a jövőben csak erősödni fog. Ezért én is fontosnak tartom, hogy az oktatásban is megjelenjen a természet közvetlen, élményszerű megismerése.
● Mit ad Önnek a természet, az erdő?
– Leginkább szép emlékeket. Gyerekkoromban rengeteget jártuk a közeli erdőket a nagypapámmal, aki amellett, hogy megismertetett a gombafajtákkal és az erdő egyéb kincseivel, a sétáink során sokat beszélgetett velem. Annak ellenére, hogy kisgyerek voltam, komolyan vett engem, ami akkor nagyon jólesett.
● Hová vonul el legszívesebben, ha kikapcsolódásra vágyik? Van-e kedvelt kirándulóhelye?
– Az ország egyik legerdősültebb megyéjében, Zalában nőttem fel, most is ott élek. A zalai embereknek az erdő nem is annyira kirándulóhely, mert ez a szó feltételezi, hogy az ottlét valamilyen különleges alkalom, készülni kell rá, odautazni, szervezni. Számunkra az erdő sokkal inkább az élet természetes tere, része. Máig szívesen járok el gombát szedni, tulajdonképpen bárhol jól érzem magam, ahol lehet vargányát gyűjteni.
● Mely hazai látványosságokra mondaná, hogy legalább egyszer mindenkinek látni kell?
– Erre a kérdésre csak szubjektív választ lehet adni, hiszen az ország bármelyik szegletében lehet egyedülállót, szépet, különlegeset látni. Szerintem egyszer mindenkinek látni kell a balatoni napfelkeltét, a Balaton-felvidék szőlővel borított hegyoldalairól nézni, ahogy a felkelő nap simogatja a tó vizét.
Rimóczi Irén
