A Pilisi Parkerdő Zrt. (akkori Pilisi Parkerdőgazdaság) 1969-es alapító okiratában szerepel a következő: „A gazdaság tevékenységi köre az erdő közjóléti és kulturális szerepének, parkerdő jellegének, a tájvédelemnek előtérbe helyezése, a dolgozók kulturált pihenésének előremozdítása, a korszerű erdő- és vadgazdálkodás megvalósítása.” Az alapításkor megfogalmazott feladatok máig időszerűek. Az erdők hármas funkciójáról (termelés, védőhatás, szociális szerep) szóló tételt pedig 3 évvel később, a Parkerdőgazdaság első igazgatójának, Madas Lászlónak a testvére, Madas András erdőmérnök javaslatára 1972-ben fogadták el a Buenos Aires-i VII. Erdészeti Világkongresszuson.
Erdőgazdálkodás és természetvédelem
Ahogyan az alapításkor kitűzött cél újszerű volt, úgy igyekszik a Parkerdő folyamatosan megfelelni a kor elvárásainak. A Budai-hegység és a Pilis erdei a leglátogatott abbak az országban, ezért is fontos a nagyobb felújítási területek (vágásterületek) kerülése és a többkorú erdőszerkezet kialakítása, ott , ahol ezt a termőhelyi feltételek, faállományok engedik. A Budai-hegységben és a Pilisben üzemi méretekben 2002-ben kezdődött meg a folyamatos erdőborítás bevezetése, jelenleg a vágásterület nélkül kezelt erdők nagysága meghaladja a 15 800 ha-t, a társaság által kezelt összes erdők területének 27%-át. A folyamatos erdőborítással kezelt erdők a kivágandó fák kiválasztásánál, az újulatra (fi atal facsemeték csoportjára) nyitott lékek kialakításánál újszerű erdészeti szaktudást igényelnek. A faanyagmozgatásban pedig a legkíméletesebb technológiák alkalmazása szükséges. A kivágott faanyagot a legtöbb esetben önrakodó daruval és rakfelülettel ellátott erdészeti traktorral, a forwarderrel szállítják az erdei rakodóra, majd vonszolás helyett nagyobbrészt felemelve kerül az erdészeti útra, megkímélve a talajt és a facsemetéket. A folyamatos erdőborítással a természetes erdőhöz legközelebb álló állapot, szerkezet érhető el.
A szakszerű erdőgazdálkodáshoz hozzátartozik a természetvédelem. A 2008-ban indult, és máig tartó „Parkerdő Természetesen” program során az erdőgazdaság természetvédelmi munkákat végez. Ide sorolható az erdőszerkezet- átalakítás, az élőhelymegőrzés, a felhagyott bányák, bányaudvarok biztonsági fejlesztése, a veszélyeztetett és ritka növény- és állatfajok, életközösségek védelme, valamint a bolygatott , hulladékkal szennyezett é l őhelyek helyreállítása. A jelenleg is folyamatban lévő pályázat keretében a pilismaróti Miklós-deák- völgyi vizes élőhelyek rekonstrukcióját, erdei kistavak rehabilitációját, illetve az invazív, azaz agresszíven terjedő fafajok, péládul a bálványfa (Bővebb írás A mi erdőnk 2013. 2. számának 28. oldalán) visszaszorítását végzi a Parkerdő.
Közjóléti fejlesztések sora
A Pilis a magyar természetjárás bölcsője, az első fővárosi turistamozgalom 1888-ban a pilisszentkereszti klastromkútnál szerveződött , majd elkezdődött a turistaút-hálózat kialakítása. A túraútvonalak karbantartásában, festésében, a példamutató természetjárás népszerűsítésében ma is a Parkerdő segítségére vannak a természetjáró és turistaszervezetek, a turistautakat, pihenőhelyeket, forrásokat, parkolókat pedig az erdőgazdaság dolgozói tartják rendben. A Parkerdőben mintegy 700 km kiépített sétaút, 6 kilátó, számos erdei játszótér, padasztal garnitúra, foglalt forrás található, és azok fenntartásának a költségeit gazdálkodása eredményéből fedezi a Parkerdő.
A természetjárást szolgáló nagy múltú turisztikai infrastruktúra felújítására, korszerűsítésére idén őszszel közjóléti fejlesztési programot hirdetett az erdőgazdaság. Ennek egyik első eredménye volt a Rámszakadék Tanösvény kialakítása. A tanösvény 23 információs táblán ismerteti a Rám-szakadék és környezetének élővilágát és történelmét, a turisták tájékozódását pedig 6 új irányjelző tábla könnyíti a Dömös–Rám-szakadék– Lukács-árok–Dömös, és a Dömös– Vadálló-kövek–Prédikálószék– Király-kúti-nyereg–Dobogókő–Lukácsárok– Dömös útvonalakon.
Különleges megtiszteltetés, hogy a bakancsos turizmus megfelelő minőségű kiszolgálására indított fejlesztési program során felújított első szálláshelyet, a Som-hegyi Turistaházat Orbán Viktor miniszterelnök adta át október végén. A megújult turistaház a kéktúrázók szálláshelyéül szolgál az Országos Kék Turistajelzés pilisszentkereszti szurdokban futó szakaszának közvetlen közelében.
|
A Pilisi Parkerdő Zrt. által működtetett Budakeszi Vadaspark is különleges élményeket kínál az év minden szakában, hiszen az állatokat eredeti környezetükben, az erdőben mutatja be. A vadaspark lakói a nyár folyamán a Magyarországon őshonos bivallyal bővültek, nemrégiben pedig a mai háziasított ló őse, a Przewalski vadló is megérkezett . Az új kifutót két fi atal mén, Buda és Keszi birtokolja. Nevük az örökbefogadó városra, Budakeszire utal. |
A program következő eredményeként november közepén adták át Visegrád– Mogyoró-hegyen a Makovecz Imre által tervezett , turistaszállásként is működő Jurta Kemping fogadóépületet. Megkezdődött a Szentendre térségében a Kő-hegyi Menedékház felújítása is, amelyet 2014 tavaszán vehetnek birtokba a kirándulók. Várhatóan ugyancsak akkortól látogathatják a Pilisszentlélek közelében található felújított Fekete-hegyi turistaházat is. Kilátók építését szintén tervezi az erdőgazdaság a közeljövőben.
Az Országos Kéktúra Pilis-Budaihegységben futó 113 kilométeres szakaszán már befejeződtek a korszerűsítési munkák. A kék jelzés mentén 50 pad-asztal garnitúrát, 25 tűzrakóés pihenőhelyet, 4 forrást és esőházat, 3 erdei illemhelyet és 3 gyalogos hidat újított fel az erdőgazdaság az idén. A budapesti Árpád-kilátónál cserélték az építményt létesítő Glück Frigyesre emlékező márványtáblát is.
Látogasson el hozzánk!
A felújított turistaszállások mellett a Parkerdő programokkal is várja a természetbe vágyókat. A XVII. Erdők Hetén ünnepelte 25 éves jubileumát a visegrádi Mogyoró-hegyen található Erdei Művelődés Háza, a Madas László Erdészeti Erdei Iskola oktatóközpontja, amelyet a Pilisi Parkerdőgazdaság alapítója és első igazgatója, Madas László hozott létre. Az erdei iskola alapítása óta teltházzal működik, évente 6000 látogatót fogad. Az utóbbi években indított „Erdei ünnepek” programsorozat és a tematikus túrák természett el és népi hagyományokkal kapcsolatos élményeket nyújtanak. Egész évben kínálnak programokat az iskolásoknak, sőt hétvégi, családoknak szóló rendezvényeik is vannak a Zöld Tárlat keretében. A Mogyoró-hegyi tábor faházai télennyáron fogadják a kirándulókat, így az Erdei Művelődés Háza akár az egyik állomása is lehet a Országos Kéktúra teljesítésének. A www.parkerdo.hu honlapon megtalálhatóak, foglalhatóak a pilisi turistaszállások.
A Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és közjóléti-turisztikai tevékenységének középpontjában az emberek életminőségének a javítása, a természet és ember harmonikus kapcsolatának kialakítása áll. Mindezt lényegre törően fejezi ki a jelmondata: „Parkerdő az emberért”.
Vígh Andrea
Pilisi Parkerdő Zrt.
