Kategória: Lapszemle

Oldal 75/77

VÉRTES ALJÁN, FALU SZÉLÉN

Néhány éve költözött Besenyei Péter a Vértes lábainál elterülő Bodmér szélére. Ott biztosan nem fenyegeti az a veszély, mint előző lakóhelyén, ahol alig egy évtized alatt a bájos falucska virágzó, divatos várossá nőtte ki magát. Világhírű repülősünk hosszú évek alatt, részben a levegőből is kutatta a vidéket. Így bukkant erre a helyre, ahol nem kacsalábon forgó kastélyt, hivalkodó luxusvillát, hanem visszafogott, az ő mértéktartó egyéniségét is tükröző, a természeti környezettel összhangban álló otthont épített.

AZ ERDŐK ÜGYE A 18-19. SZÁZAD FORDULÓJÁN

Egy palota jó kifűtéséhez nagyobb tudás kell, mint egy birodalom kormányzásához – mondogatt a „jó Ferenc császár”. Az ő uralkodása (1792–1835) erdészettörténeti szempontból mégis a fahiány felismerésének és az ellene való küzdelemnek az időszaka. Talán azért, hogy ne fogyjon el a paloták fűtéséhez használt fa?

MIÉRT?

„VÁNDOR, KI ELHALADSZ MELLETTEM – NE BÁNTS!” olvasható megannyi táblán az ország mintegy 2 millió hektár erdejében az Erdő fohászában. Mégis, ha végignézünk az ősszel kirándulók fogadására készülő parkerdőkben, elszomorító a kép. Az oktalan és értelmetlen vandalizmusnak csak a kerítés, avagy a biztonsági őrök felügyelete szab határt. Márpedig az ország egyötödét borító erdőkben erre nincs lehetőség. De nem is lehet ez a cél.

OKTATÁSSAL A TERMÉSZET OLDALÁN

Az erdészeti szakképzésben nélkülözhetetlen a terepi oktatás. A Selmecbányáról 1919 és 1921 között Sopronba került Erdészeti Akadémia számára a város adta az ehhez szükséges erdőterületeket. Att ól kezdve a Sopron környéki erdők az erdészeti felsőoktatás gyakorlati színterévé váltak.

JÖHET ESŐ, FÚJHAT SZÉL

Már egy kisebb zápor is tönkreteheti a hétvégi kirándulást, ha nincsenek nálunk a megfelelő ruhadarabok. A magyar tulajdonú, családi vállalkozásként indult Alpin Kft. 24 évvel ezelőtt gyártotta le az első hátizsákokat. Ma már a túrázáshoz szükséges összes felszerelés és ruházat megtalálható a választékukban. A szeszélyes időben javasolt ruházathoz Zatykó Miklós, az RP Outdoor túrabolt üzletvezetője adott tanácsokat.

VILÁGHÍRT HOZÓ DÁM

A szarvasbőgést októbertől másik nagyvadunk a dám párzása, a barcogás követi, amely tudvalevően a legjobb időszaka a vadászatának. A legszebb és legnagyobb, a világranglistán is az első helyeken szereplő trófeákat hazánkban a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi erdészetében lőtték az utóbbi években.

SZARVASKONCERT A MAGYAR RENGETEGBEN

Erdeink királyának, hazánk legfenségesebb nagyvadjának, a gímszarvasnak a viselkedése nyárutón, kora ősszel megváltozik – megkezdődik a párzási időszak, a szarvasbőgés. Miként részesülhetnénk ebben a csodálatos élményben? Ehhez ad jó tanácsokat Guzsik Alfréd, az Ipoly Erdő Zrt. vadászati főfelügyelője.

A VAD ELKÖTELEZETT BARÁTJA

„Talán nem véletlen, hogy a Vadgazdálkodási Intézet igazgatója lettem, mert mindig is a vad érdekelt. Nem maga a vadászat, hanem a vad”– adta meg a választ Faragó Sándor, a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem rektora arra a kérdésre, hogyan lett a vad elkötelezett barátja.

MIT ÍGÉR AZ ŐSZ?

Az ősz a gombagyűjtés csúcspontja az erdőkben. Egyik évszak sem múlja felül ezt a fajgazdagságot és egyedszámot. Ennek feltétele azonban a bőséges – a talaj fölső rétegét átáztató – csapadék és a reggelenkénti harmatképződés. Idén – legalábbis augusztus közepéig – nem kényeztette el a természet a gombákat kedvelő és gyűjtő embereket. Szinte alig találtunk nyáron szedhető tinórukat, galambgombákat, csiperkéket. Talán az ősz jobb lesz.

MÁR ELEINK IS GYŰJTÖTTÉK

Száz évvel ezelőtt más volt a vidéki emberek erdőhöz való viszonya, többször és változatosabb okokból járták az erdőket. Figyelemmel kísérték a gyümölcsök lelőhelyét, minőségét, a várható termést, hiszen az a tudás a táplálkozás fontos részét biztosította. Talán érdemes volna tanulni eleinktől...

PAZARLÓ BIZTONSÁG – A TÚLÉLÉS FELTÉTELE

Az erdészmunka a természet megfigyelésén és a természetes folyamatok felismerésén alapszik. A természetben gyakran felfedezhető vezérelv a „pazarló biztonság”. Gondoljuk csak el, egy tölgyfa 50-60 éves korától 100-200 éves koráig terem. Még ha bőségesen csak 3-6 évenként is, akkor is hány millió utódot hoz létre? Végül, ha elpusztul, helyét 100-200 év múlva újra csak egy öreg tölgy foglalja majd el.

ŐSERŐ ÉS ŐSERDŐ

Országnyi néző kedvence Cserhalmi György, akiről karakteres színházi alakítások és kétszáz filmszerep után már nem könnyű újat mondani. A hivatásos erdészek mégis tartogattak meglepetést: állítják, hogy a kitűnő művész közülük való, s mint ilyet, tiszteletbeli erdésznek tekintik.

TERMÉSZETJÁRÁS, MŰVELŐDÉS AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN

Az ország egyik legfátlanabb területén, a Nagyalföld szívében számos természeti, kulturális, történelmi értéket rejtő erdőterületet kezel a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt., melyek méltón jelennek meg a hazai közkedvelt turisztikai látnivalók térképén. Az örökségül kapott még meglévő gyöngyvirágos-tölgyes állományokon túl a több évtizedes Alföldfásítással létrejött erdők változatosságát kihasználva alakított ki és üzemeltet parkerdőket, erdei iskolát, öko-turisztikai központokat az erdőgazdaság, hogy az alföldi erdő is alkalmassá váljon a pihenésre, kikapcsolódásra, a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére.

TÖBB MINT BOSSZANTÓ

Nyaralásunkat már-már el is ronthatják az apró vérszívók. Ráadásul nem csupán jelenlétük zavaró, még veszélyesek is: betegségeket terjeszthetnek vagy csípésükkel allergiás reakciókat válthatnak ki. Természetesen nem kell elbújnunk előlük. Inkább vegyük fel a harcot ellenük!

FÁBÓL FÁKRÓL INTARZIÁVAL

Környei László nyugdíjas gépészmérnök közel fél évszázada készít intarziákat. Munkáinak ihletője, anyaga és gyakorta témája is maga a fa. A kisebb táblaképek mellett nagyszabású fali dekorációk is kikerültek a keze alól, amik jórészt kulturális intézmények közösségi tereit díszítik. Képeit országszerte számos kiállításon ismerhett ék meg a látogatók, és eljutott ak Európa távolabbi tájaira is.

HÁTUNKON A LEGKÖNNYEBB

A kirándulás vagy túra jó esetben a tervezéssel, majd a pakolással kezdődik. Amikor azonban megterveztük az útvonalat, kiválasztottuk az időjárásnak megfelelő felső- és alsóruházatot, azt is el kell dönteni, mit vigyünk magunkkal, hogy minden kéznél legyen, ha kell, de ne cipeljünk semmit fölöslegesen. Az összekészített holmikat aztán legcélszerűbb hátizsákba pakolni, az ugyanis a csípőnkre és a hátunkra, azaz arra a helyre illeszkedik, ahol a terheket a leghosszabban tudjuk viszonylag kényelmesen viselni. És így a kezünk is szabadon marad. De milyen is a jó hátizsák?

FAVILLA, FAKANÁL, FATÁNYÉR…

Az emberiség évezredek óta használja a fát. Meggyújtja, hogy melegítsen és világítson vele, valamint mechanikai és fizikai tulajdonságait kihasználva járműveket, épületeket, műalkotásokat, eszközöket készít belőle. A fát megmunkálni nem is olyan egyszerű, mint hinnénk. Szinte művészet. Gondoljunk a gyönyörű kézzel faragott kapukra, zsalukra, díszekre, emléktáblákra, vagy csak a reneszánszukat élő fa konyhai eszközökre.

A TŰZ VARÁZSA

A rousseau-i mondat: vissza a természethez, talán soha nem volt olyan időszerű, mint napjainkban. A gyorsétt ermek művilágában, a mesterségesen készített ételféleségek korában a legjobb, amit tehetünk: olykor visszavonulunk; a természet lágy ölén, a halkan ropogó tűz mellett, szeretteink társaságában sütjük meg egyszerű étkeinket. S ez többet jelent minden szónál… Most néhány ötlett el segítjük a szabadtéri sütkérezést.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 73
  • 74
  • 75
  • 76
  • 77
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.