Kategória: Lapszemle

Oldal 71/77

RITKASÁGOK, ÉRTÉKEK A SOMOGYI ERDÕKBEN

Somogy megye természetrajza rendkívül változatos. A homokpusztától a már-már hegyvidéki érzületet keltő Zselicségig a látnivalók széles tárházát kínálja, és ez rányomja bélyegét az erdőkre is. A térség vadállománya méltán világhírű. De olyan ritkaságot is rejtenek a belső-somogyi homokvidék égerlápjai, mint az adrovandra nevű szigorúan védett húsevő növény, amelynek az egész világon mindössze 50 lelőhelye ismeretes. Itt eni fennmaradását nagyban köszönheti a körültekintő erdőgazdálkodásnak. Mivel hazánk égerállományának a felét a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. kezeli, szinte letéteményese e harmadkori élő kövület megőrzésének.

A MAGYAR ERDŐK FEKETE ARANYA

A szarvasgomba mindig is a jólét, a gazdagság szimbóluma volt, s nincs ez másként ma sem. A vagyonos emberek kiváltsága, hogy ételeiket ezzel a különleges zamatú gombával fűszerezzék.

HIVATÁSA: ERDŐVÉDŐ

Többnemzedékes erdész családba született Csóka György az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdővédelmi Osztályának vezetője. Mindig is a tölgyek egészségi állapota és a rovarok foglalkoztatt ák a legjobban, ezért magát egyszerűen csak a „hernyós-gubacsos embernek” említi. Járja az erdőket, vizsgálja az élő és élett elen környezeti tényezőket, számba veszi a kártevő és védett rovarokat. Mindezt azért, hogy unokáink is élvezhessék az erdők értékeit.

A SOKOLDALÚ BÜKK

Igazi sikertörténet a bükké (Fagus sylvatica). Míg sokáig gyomfának számított , és egy évszázada is csak tűzifaként, telített vasúti talpfaként, vagy éppen a hamuzsír gyártásához hasznosított ák, napjainkban az élet szinte minden területén találkozhatunk vele.

NE FÉLJÜNK A KÍGYÓKTÓL

Noha nagyot léptünk előre egy-egy terület hüllő- és kétéltűállományának nyomon követésében, még ma sem tudjuk bizonyosan, hogy hol, milyen fajok fordulnak elő a magyar erdőkben, mezőkön, mocsarakban. Így talán nem meglepő, hogy a közelmúltban két új hüllőfajt írtak le hazánkban. Ezért is fontos feladat, hogy a kétéltűekkel és a hüllőkkel foglalkozó szakemberek (herpetológusok) minél jobban megismerjék az élőhelyeket és gondoskodjonak azok védelméről. Ebben a munkában az erdészekre is támaszkodhatnak.

AMERIKAI COWBOYOK OROSZORSZÁGBAN

Medvegyev orosz miniszterelnök a napokban meglátogatott egy gazdaságot, amely az Egyesült Államokból nemcsak szarvasmarhákat importált, hanem meghívott néhány cowboyt is, hogy segítsenek fellendíteni Oroszország küszködő húsiparát.

WIESELBURGBAN NYÍLIK AZ ÚJDONSÁGOK VÁSÁRA

Június 28. és július 1. között látogatható Alsó- Ausztria meghatározó kiállítása, az Inter-Agrar, amely az idén számos újdonságot kínál az odalátogatóknak. A mező- és erdőgazdálkodás mellett a lakás, az építkezés, a lakberendezés, a kert és a szabadidő témakörei lesznek képviselve. Ezúttal 560 kiállító termékkínálata várja a résztvevőket.

SMARAGDFA, A ZÖLDENERGIATERMELÉS ÉKKÖVE

A SUNWO Zrt. és a Szent István Egyetem a zöldenergiatermelés ékkövének tartott kínai császárfa (Paulownia) Smaragdfa ® védjegyet viselő fajhibridjének hazai adaptációjával, illetve hasznosítási lehetőségeivel kapcsolatos kutatásokra kötött megállapodást. Az együttműködő felek a Növények Napja programsorozat keretében május 18-án facsemetéket ültettek a Genetikai és Biotechnológiai Intézet kísérleti terén, Gödöllőn.

JUBILÁLT A HAZAI ÁLLATORVOSKÉPZÉS

A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara május 17-én Budapesten köszöntötte a magyar állatorvosképzés születésének 225. évfordulóját. Az első állatorvoslást oktató tanszék, az Állatgyógyászati Tanszék és Állatgyógyintézet, 25 évvel a világ első állatorvosi iskolájának alapítása után, 1787-ben alakult a Pesti Egyetem Orvosi Karán. Az intézmény hazánk egyetlen állatorvos-képző intézményének, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának jogelődje. A kar aulájában rendezett ünnepi ülést és az alapító Tolnay Sándor emlékművének koszorúzását megtisztelték jelenlétükkel az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége (EAEVE) rektorai és dékánjai, akik a megelőző napokban tartották közgyűlésüket és konferenciájukat, továbbá Kardeván Endre, a VM élelmiszerlánc- felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára, országos főállatorvos.

A CSALÁDI HAGYOMÁNYT FOLYTATJA

A Simon és Simon Kft. panziójában, a FruitVeB meghívására összegyűlt gyümölcstermesztők megismerkedhettek az országgyűlési képviselő házigazda 80 hektáros agárdi kertészeti vállalkozásával. Az édesapja által telepített gyümölcsfák és szőlő gondozása mellett L. Simon László újonnan borszőlőt is telepített. A családi vállalkozás 1991-ben indult, az agrármérnök apa és bölcsészdiplomája mellett szőlész-borász mérnöki végzettséggel rendelkező fia részvételével. Édesapja halála óta L. Simon László egyedül viszi tovább a munkát. Összesen 80 hektáros a gazdaság, ebből 20 hektár kajszi, 16–16 hektár meggy, illetve alma, 10 hektár szilva, 3,5 hektár bodza, 4,5 hektár csemegeszőlő és 16 hektár a borszőlő. Az ültetvények több, mint negyede a 2002- ben épült panzió körül terül el, mind a 28 hektár öntözhető. Ehhez saját, több, mint 100 méter mély fúrt kútból nyerik a vizet, de az ültetvények aljában bővizű patak is csordogál.

FINISBEN A LOVASTANÁR-KÉPZÉS

A Szent István egyetem rektora és a Magyar Lovas Szövetség elnöke 2007-ben kötött együttműködési megállapodást a másoddiplomát adó felsőfokú lovasképzésre. Ezzel sikeres, egyedi vállalkozás indult útjára. A házigazda az egyetem világhírű, idén 225 éves – korábban egyetemként működő – Állatorvos-tudományi Kara. Azóta három szemeszterben – az idén végzőkkel együtt – hetvenen szereznek diplomát a Lovastanár (hippológus) szakon.

AZ EGRI CSILLAGOKAT IGÉNYLI A PIAC

A Magyar Borok Háza Alapítvány kuratóriuma továbbra is járja a borvidékeket. Tir Dezső elnök szerint küldetést teljesít a grémium, elvégre az alapítvány alapító okiratában is az szerepel, hogy a kuratórium a magyar borászat és borkultúra fejlesztésén fáradozik. Az elmúlt húsz évben kisebb-nagyobb sikerek jellemezték a tevékenységet, hiszen csaknem féltucat borok háza épült fel az országban. A kuratórium legutóbbi ülésének május 21-én, Egerben az Egri Csillagok Zrt. adott otthont, ahol Pál Sándor, a cég főmérnöke, egyben az Egri Hegyközség elnöke és Tarsoly József hegybíró, a hegyközség titkára adott tájékoztatót a náluk folyó munkáról.

Nincs megadva kép

KÍSÉRLETI EREDMÉNYEK A POHÁRBAN

A Pannon Egyetem Agrártudományi Centrumának Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, kísérleti borainak bírálatára invitálta a Balatoni Borrégió jeles szakembereit, valamint több szőlészeti-borászati kutatással foglalkozó intézmény kutatóit, egyetemi oktatóit. Az FVM SzBKI intézményhálózatának 2008. évi átszervezését követően ez volt az első olyan borbírálat, ami átfogó képet igyekezett adni az intézet alapfeladatát jelentő kutatási témákról. Az elmúlt években ugyanis a finanszírozás alapját adó Jedlik Ányos, illetve Baross Gábor pályázati programokhoz kapcsolódva tematikus borbírálatokat szerveztek a badacsonyi intézetben, amik befejezésével most újra az intézeti alaptémák közé vették fel a bírálatot.

AZ ŐSZIBARACK KÁRTEVŐI, KÓROKOZÓI

Az őszibarack Magyarország egyik legeredményesebben termesztett gyümölcseinek egyike. A nagy hagyományokkal rendelkező Buda környéki termőtáj is Pest megyében található, de Ceglédtől Szobig hasonlóan szép eredményeket érnek el. A termesztés legfontosabb kockázatát ma a téli és tavaszi fagykárok jelentik – amik idén is nagy mértékben befolyásolták a várható termésmennyiséget –, valamint a kártevők, kórokozók fellépése, károsításuk mértéke.

NÖVÉNYVÉDŐSZER-HASZNÁLAT ALMÁBAN

A Kleffmann és Partner Kft. mezőgazdasági panel-kutatásai keretében 2011-ben is felmérte a gazdák alma ültetvényekben történt növényvédő szer felhasználását. Minden szertípust figyelembe véve (gombaölő, rovarölő, atkaölő, gyomirtó), tavaly a növényvédő szerek összforgalma almatermésűekben (alma és körte) 5 milliárd forint volt. Ennek az összegnek 54 százalékát a gombaölő szerek, 36 százalékát pedig a rovarölő szerek forgalma adta.

A MEGBÍZHATÓSÁG ELŐFELTÉTELE

A vetőmag bizalmi dolog. Ez az állítás sok minden másra is kiterjeszthető, viszont most a zöldborsó termesztése kapcsán egy folyamatról, ha úgy tetszik, összefogásról szólunk, amely visszahelyezheti régi pozíciójába ezt a fontos zöldségnövényünket. Május 23-án Nyíregyházán a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatóintézetében a házigazda, a KITE zRt. és a Kulcsár Kft. együttműködéséről hallhattunk, majd röviden megnézhettük a náluk fenntartott fajtákat.

KRONE: PROFI ÉS DIGITÁLIS

A gyár az alsó-szászországi Spellében található, hatalmas méretű. Itt gyártják a Krone azon eszközeit, amelyek a szálastakarmány termesztésében a világ élvonalát jelentik, azaz korszerűek, erősek, tartósak, és amelyekkel, a számítástechnika legújabb vívmányaival felszerelve, digitalizált takarmánytermesztést lehet megvalósítani. Idén május 15–16-án a nemzetközi sajtónak is bemutatták mindazokat az újdonságokat, amit fél évvel ezelőtt még nem nagyon láthattak. Indításként kitették a szakmai kiadványukat, címlapján a cég számára minden bizonnyal legfontosabb hírrel, miszerint a 2011-es hannoveri Agritechnicán gépeik és eszközeik öt innovációs érmet nyertek, egy aranyat és négy ezüstöt.

LAJOSMIZSE MINDENT VITT

Ahogy eddigi történetében mindig, az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok ebben az évben is túlszárnyalta az előzőt: minden idők legnagyobb létszámú állatseregletét láthatta az érdeklődő közönség. A tejtermelő szekció megszokottan magas színvonala mellett a húsmarha bemutató egyre látványosabb, a létszám az előző év kiemelkedően jó felhozatalához képest is 30 százalékkal növekedett.