Oldal 71/79
Gyors lefolyású, feltűnő és fokozódó mértékű – fogalmaz az erdészeti kutató kollégák feljegyzése, amely a szerencsétlen sorsú mátrai fenyők kapcsán íródott. Tény, hogy kora tavasszal erdei és feketefenyők tömegesen váltottak színt mélyzöldről rozsdabarnára, mintha csak a lombhullató társaik őszi programját próbálnák utánozni. Sajnos, náluk a színváltás nem a téli, hanem az örökös álmot jelentette.
Sokunk nem is gondolja, hogy a karsztvizek milyen fontos szerepet játszanak hazánkban, a legtöbben még azt sem tudjuk, honnan ered elnevezésük. Az Adria menti Karszt-hegységről kapta nevét az a jelenségcsoport, amelynek egy ik alkotója az oldott karbonátokban gazdag karsztvíz. Ez olykor különféle ásványok születését is eredményezi.
Bondor Antal élete összeforrt az újkori erdészeti és faipari szakirányítás hazai történetével. A közelmúltban 80. születésnapját ünneplő szakemberrel, az Országos Erdészeti Egyesület tiszteletbeli tagjával vonyarcvashegyi házában ültünk le beszélgetni, hogy életútján keresztül az utóbbi fél évszázad alatt az ágazatban bekövetkezett folyamatokat is felidézzük.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 35 ezer hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megyében. A szűkebb értelemben vett erdőgazdálkodáson túl egyebek között vadgazdálkodással, fafeldolgozással egészíti ki tevékenységét, szaktanácsadási és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a magánerdő-tulajdonosokkal, ökoturisztikai létesítményeket üzemeltet, bérmunkát vállal, és például részt vesz az Audi-gyár bővítése kapcsán elvégzendő kompenzációs feladatokban. A társaság emellett komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást is.
Kirándulásaink során különféle jelekkel találkozhatunk az erdőkben. A turistajelzésekkel még csak-csak elboldogulunk. De mire utalnak a színes pöttyök, a törzsön körbehúzott, vagy az oszlopon elhelyezett számok, nyilak?
Ön tudta, hogy a földkerekség legnagyobb könyve Magyarországon látható? Méghozzá egy szerény kis borsodi faluban, Szinpetriben. Könyv és természet legnemesebb találkozásaképp született meg e Guiness-rekord. A világraszóló különlegesség nemcsak méretével, de minőségével is kitűnik. A gyönyörű kiállítású, kódexkötéses óriásalbum a környező Aggteleki Nemzeti Park természeti szépségeit és épített értékeit mutatja be – lélegzetelállító formában.
A hegyvidéki és síkföldi kopárok keletkezése hazánkban egyértelműen a mezőgazdálkodás terjedéséhez köthető, bár helyenként – például a Karszton – a fanyerési célú (hajóépítés) erdőpusztítás is számott evő lehetett . Amikor az 1879. évi erdőtörvény minden, a kataszteri nyilvántartásokban erdő művelési ágú területre kiterjedt, világossá vált, hogy a fák által nem borított, de mégis erdőként rögzített területen fásítani kell. A törvény elfogadói úgy gondolták; ha egyedül nem is, egymással szövetkezve elvégzik a birtokosok a munkát. Annál is inkább, mert az állam a kopárfásítást különféle kedvezményekkel, illetve jutt atással is ösztönözte.
Amikor a vasárnap szépnek ígéri magát, a dombok mögül előkandikál a vágyott nap, indulni kell az erdőbe. Ilyenkor felsejlik a régi kirándulások emléke: Törökmező, a rőtbe öltözött fennsík, a bakonybéli árnyas patakvölgy, a szőlőszagú Somló bazaltoldala, a Mátra mélyén megbúvó kis titkok…
Az erdőkről mindenekelőtt a tölgyesek, bükkösök, fenyvesek jutnak eszünkbe, esetleg a nyarasok, füzesek, akácosok. Pedig a kevésbé ismerős kísérőfajok jelenléte ugyanolyan fontos az erdei életközösségben. Ilyen a kőris, melynek egyedei szinte mindenütt megtalálhatók az országban.
A vitaminok és az ásványi anyagok létfontosságúak szervezetünk zavartalan működéséhez. Változatos étkezéssel természetes forrásból hozzájutunk e nélkülözhetetlen vegyületekhez. Az őszi, téli hónapokban azonban szükség lehet a pótlásukra.
A térséget elöntő vörösiszap-áradat második évfordulóján avatt ák fel Devecserben a Magyar Fejlesztési Bank támogatásával felépült ökumenikus kápolnát.
A 19. Faiskolai Börzét rendezte meg a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete Szombathelyen, immár hatodszor az Aréna Savaria sportcsarnokban. A kiállítói létszám az előző évihez képest kissé csökkent, de sok termelő érkezett látogatóként a börzére. Több újdonságot és újszerű elképzelést is láthattunk.
Évek óta folynak vizsgálatok nagycserepes szabadföldi cserepes krizantémokkal a lehető legjobb kultúravezetés kidolgozására. Nem minden fajtánál válik be ugyanaz a módszer, ezért fontos ismerni, hogy melyik miként reagál a szabadföldi viszonyokra. A szabadföldi termesztés sikerére döntő hatású a fajták éjszakai és nappali hőmérsékletre adott válasza.
Bármilyen jól bevált és népszerű növény, értékesítését segítheti az újszerű megjelenés. A kerti cserepes krizantémből a szakemberek különleges összeültetéseket készítettek, tulajdonságaiknak megfelelően. Az első eredményekről a Gartner Börse c. német szaklapban olvastunk.
Füstös Zsuzsanna nevét leghamarabb nemesítőként a hagymatermesztők ismerték meg. Később egyetemi oktató, szaktanácsadó is lett, jó tíz éve pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatósága (volt OMMI) Kertészeti Növények Fajtakísérleti osztályának vezetője. Szakmai tevékenységét az utóbbi egy évben két díjjal is elismerték, ebből az alkalomból beszélgettünk vele.
Bakonyi Károly szőlőnemesítő emlékére szobrot avattak halála második évfordulóján Cserszegtomajon, a Pannon Egyetem Georgikon Karának kísérleti telepén. Az ünnepségen Pálmai Ottó, a Georgikon Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntötte a megjelenteket, a családot, az egykori tanítványokat, a borlovagrendeket és a Bakonyi Károlynak díszpolgári címet adományozó három település – Csopak, Keszthely és Cserszegtomaj – képviselőit.
Dr. Diófási Lajos, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Szőlészeti Borászati Kutató Intézet egykori igazgatója sajnos már nem élhette meg a 83. szüretet.
A FruitVeB szakmaközi szervezet rövid olaszországi utat szervezett a kései kajszifajták megtekintésére. Szerettük volna a gyümölcsöt nemcsak hűtőházban, hanem a fákon látni. A magyar termesztőket érdeklő francia fajtákat Bolognától 60-70 km-re délkeletre, a Dalmonte faiskola Brisighella-környéki referencia-kertjeiben nézhettük meg, Nicola Dalmonte vezetésével.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
