Oldal 63/77
Az utóbbi években hazánkban újra megjelenő csúcsragadozók közül a hiúz éli a legrejtettebb életet. Olyannyira, hogy a közelmúltban a Zemplénben mozgásérzékelő kamerával készített fénykép is eseményszámba megy. Azt megelőzően pedig csak a hóban hagyott nyomai utaltak életvitelszerű jelenlétére.
Mintegy két évvel ezelőtt fakitermelő munkások a Tarkő és a Háromkő között egy reggel farkast figyeltek meg. Az állatot később mások is látták, s 2-3 héten keresztül elő-előbukkant a közelben. Később azonban egy hónapra eltűnt. Jelenlétére ez a ciklikusság volt jellemző: 2-3 hét itt, egy hónap valahol máshol. Időről időre nemcsak nyomát, hanem prédaállatainak maradványait is megtalálták, s egy alkalommal már két állat nyomait észlelték, mesélte Kiss Csaba, az Egererdő Erdészeti Zrt. Felsőtárkányi Erdészetének vadászati ágazatvezetője.
A Bükk részletesen feltárt erdőség, tehát erdei utak hálózzák be, amelyeken az erdészek, vadászok mellett a természetkedvelő turisták is szép számmal megfordulnak. Így ma már az sem maradhat hosszú ideig a természet titka, ha egy-egy kóborló medve látogat el hazánk egyik legnagyobb kiterjedésű erdőségébe vagy farkasok nyomait észlelik.
Sokan szívesen járkálunk a természetes hatást nyújtó míves parkett ákon, egy-egy műemléki kastélyban megcsodáljuk a gyönyörű fából készített padlóburkolatot. Azon viszont már kevesebben gondolkodunk el, hogyan is lesz az erdőn, lábon álló fából szemet gyönyörködtető láb alá való. Szakmai idegenvezetésre Trombitás Zoltánt, az Egererdő Zrt. gyöngyösi Mátraparkett üzemének igazgatóját kértük, akinek alapképzett sége erdész, ám néhány évtizede a másodlagos fafeldolgozásban dolgozik.
Nagyszabású közjóléti programsorozatot indított útjára az idén a Bakony közepén, 50 ezer hektárnyi területen gazdálkodó VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. A vállalat üzemi területének több pontját érintő beruházásaik között kilátók és tanösvények felújítása, erdei iskola fejlesztése, kiállítás és rajzverseny szervezése egyaránt szerepel. Pályázati támogatással együtt közel félmilliárd forintot fordítanak e közjóléti fejlesztésekre.
„Kérdezd a Pájtlit!" Azaz forduljak Pájtli Józsefhez, a szakmája szerint növényvédő szakmérnökhöz, aki 1977 óta dolgozik a mezőgazdaságban. Az érdeklődés tárgya pedig az volt, hogy hol születhettek az idén kimagasló őszi búza hozamok. Lehetőleg olyan helyre voltam kíváncsi, ahol nem csak egy évben jött össze a siker, hanem tartósan magas színvonalon gazdálkodnak. Így hát Tamási felé vettem az irányt, ahol 700 hektáron gazdálkodik a szakember.
Az új földtörvényként emlegetett, hivatalos nevén a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt botrányos körülmények között fogadták el, ám ez csupán néhány napig szerepelt a híradásokban. Ellenzéki pártok és civil szervezetek - köztük a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, mint a legnagyobb agrár-érdekképviselet - az ombudsmanhoz fordultak a törvény alkotmányossági felülvizsgálatának kezdeményezése érdekében. Ennek tartalmáról készült egy viszonylag részletes ismertetés, mondta Filipsz László, a MOSZ titkára.
Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az OTP Bank, melynek keretében a pénzintézet készíti a kamarai tagok különböző kedvezményekre jogosító kártyáját. A megállapodást Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója írta alá.
Az idei esztendő sok helyen „megtréfálta"a szőlősgazdákat. Az elmúlt gyenge lisztharmatos és peronoszpórás évek elaltatták növényvédős kedvüket, így akik nem figyeltek, könnyen pórul járhattak. A közelmúltban a Syngenta Kft. országjáró körúton hívta fel a figyelmet a fertőzésveszélyre. Mi az Egri Borvidékre Noszvajra látogattunk, ahol a Thummerer Pincészetben tekintettük át a termesztés aktuális kérdéseit.
Az idei év szőlőtermése, annak minősége jó kilátásokkal kecsegteti a szőlőtermelőket, de vajon a jelenlegi növény-egészségügyi helyzet is kitart-e a szüretig? Cikkünkben a Győr-Moson-Sopron, a Veszprém és a Zala megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságának előrejelző szakemberei adnak összefoglaló képet az érintett borvidékeken várható helyzetről.
Az idei év egyik slágere a hegyközségi törvény módosítása, aminek már több részlete is megvalósult. Legutóbb éppen a hegybírók kinevezésén estek túl. - Már a második nagy menet zárult le, hiszen március végéig az összes hegyközség esetében meg kellett választani az új tisztségviselőket, ami Zalakaros kivételével mindenhol megtörtént - kezdte beszélgetésünket Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, aki azt is elárulta, milyen szüretre van kilátásunk.
A CLAAS az 1900-as évek közepe óta a betakarítás gépesítésére specializálódott. Ezt a vonalat képviselte 2003-ig, amikor a család többségi (később 100 százalékos) részesedést szerzett a Renault traktor gyárban, aminek köszönhetően ma már van vetészöld traktor is. Ezzel együtt a betakarítás gépei, így a bálázók a kezdetektől meghatározó szerepet töltenek be a cég életében, hiszen annak sikere is egy „tökéletes csomóval kezdődött"'. A (bálázók mellett a) kötözőfejeket 1981 óta gyártó metzi üzem munkájába legutóbb öt éve engedett betekintést a CLAAS. Az idei, július eleji nemzetközi sajtótájékoztató apropóját a közelmúltban átadott új festőüzem szolgáltatta. Itt, pontosabban egy különleges helyszínen, a város közelében található bányában mutatták be legújabb gépeiket, fejlesztéseiket is, köztük a február végén, a párizsi SIMA kiállításon már látható új Axion 800 traktorcsaládot, utóbbi teljesítményéről azonban csak most kerültek nyilvánosságra az adatok (erről szóló írásunk a Magyar Mezőgazdaság 31. számában olvasható). Tudósításunk második részében a csak a lapunk megjelenésének időpontjában nyilvánosságra hozható újdonságokról, a legújabb bálázókról számolunk be. A metzi üzemben tett látogatás arra is alkalmat teremtett, hogy a kész konstrukciók megismerésén túl bepillantsunk a gyártás folyamatába.
Ezt a fajtát őshonosnak, magyar genetikának tartjuk, de kevesen tudják, hogy az Országgyűlés 2004-es határozata alapján vált nemzeti kincsünkké. Emellett sokak kedvence. Értelmezhető ez a tenyésztőire és a tartóira, még inkább igaz a mangalica terméket kedvelőkre és fogyasztókra. Olyan állat, amelyet Magyarországon szervezett keretek között, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete irányításával tenyésztenek, azonkívül nagyon sok kisgazdaságban, udvaron tartanak belőle tisztavérben vagy keresztezve. A MOE, az alapító ülést is beleszámítva, idén tartotta a XX közgyűlését. Az ágazat helyzetéről Tóth Péter elnököt kérdeztük.
A házigazda Kaposvári Egyetem idén már hetedik alkalommal rendezi meg a Kaposvári Állattenyésztési Napokat augusztus 30. és szeptember l-je között. Ez a rendezvény mára a Dunántúl legnagyobb állattenyésztési kiállításává nőtte ki magát, csaknem 120 kiállítóval és egyre növekvő látogatói létszámmal.
Szent István király történetével már általános iskolai olvasmányainkban megismerkedünk, hiszen a magyar történelem meghatározó alakjáról van szó. Az államalapításért, a kereszténység felvételéért, az egyházkerületek létrehozásáért és a legelső törvényekért lehetünk hálásak neki. I. (Szent) László királyunk VII. Gergely pápa engedélyével, magyar püspökök, apátok és előkelőségek jelenlétében 1083. augusztus 20-án emelte I. István király ezüstládába zárt ereklyéit a székesfehérvári Bazilika oltárára, ami I. István király szentté avatását jelentette.
Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Jávor András, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetem rektora szerint a felsőoktatásnak új, a változó igényekhez igazodó működési modellre kell áttérnie. A Corvinus Egyetem tájékoztatása szerint az intézmény népszerűsége töretlen, mivel 2 százalékkal többen jelentkeztek az egyetemre és 4 százalékkal több hallgatót fogadnak be.
Megalakult a gödöllői Szent István Egyetemen az Agrárkommunikációs és Agráretikai Kutatóközpont, melynek tevékenységéről, céljairól kérdeztük Kollár Csaba egyetemi adjunktust, a kutatóközpont kommunikációért felelős alapító tagját. Szóba kerültek az agráriumban fellelhető problémák, valamint az etikus agrárgazdálkodás kérdései is.
Az Európai Uniónak máig az egyik leghitelesebb politikája az úgynevezett klímapolitika, azaz mindazok az erőfeszítések, amelyeket a tagállamok és az unió a széndioxid-kibocsátás, a fosszilisenergia-felhasználás csökkentése érdekében tesznek. Ez főleg annak köszönhető, hogy az utóbbi évek mélyülő gazdasági-politikai válsága ellenére az EU következetesen ragaszkodott a 2020-ra kitűzött klímavédelmi célkitűzésekhez, és szigorúan számon is kérte őket a tagállamokon.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
