Oldal 7/19
Akik nem szeretik a tétlen aszalódást a napon, inkább vízi sportolással, evezéssel töltik a nyári szabadnapokat. Fontos, hogy a vízre szállás előtt az alapvető gyakorlati oktatást mindenképpen sajátítsuk el. Amíg nem ismerjük az evezés technikáit, semmiképpen ne menjünk ki egyedül a vízre. Emellett a napsütés elleni védelemre, és a csípések megelőzésére, kezelésére is készüljünk fel.
A nyarat egyértelműen a vízi sportok uralják. A hazai folyók azonban még a körültekintő és megfelelő vízi jártassággal rendelkező emberek számára is rejthetnek veszélyt. Aranyszabály tehát a víz tisztelete. A gyakorlatot és a vízbiztonságot pedig csak a hajóban töltött órák száma és a tapasztalat adja.
A Hegyköz szívében, a Kemence-patak völgyében viszi az utasokat Magyarország egyik legöregebb kisvasútja, az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Pálházi Állami Erdei Vasút. A Zempléni Tájvédelmi körzet legszebb részein, Pálháza és Rostalló között, tíz kilométeres távon közlekedő kisvasút tavaly volt 125 éves.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. elődjét, az MH Budapesti Erdő-, Mező- és Vadgazdaságot a honvédelmi miniszter alapított a 1965-ben. A vállalat létrehozásával az volt a cél, hogy az erdő- és a vadgazdálkodás jó szakmai színvonalon, gazdaságosan, de a honvédelmi célok messzemenő figyelembevételével valósulhasson meg. A honvédelmi rendeltetés következtében az erdőterületek eléggé szétszórtan helyezkednek el az ország északi felében. Ennek is köszönhető, hogy az erdészetek sok turisztikai látnivalóval büszkélkedhetnek.
Színház és természet között osztja meg életét Benkő Péter, aki máig aktív színész, miközben lovakat tart a Gerecse lábánál fekvő vadregényes, erdőszéli tanyáján. A szakmába húsz évesen robbant be népszerű tévéfilmszerepeivel, az erdő iránti vonzalma pedig gyerekkorától datálódik. Édesapja, a legendás színészegyéniség, Benkő Gyula nagy vadász volt, aki fiát is magával vitte a portyákra.
Ahol az erdő és a zene összefonódik. Jókedv, erdei értékek, művészetek, barátság, testi-lelki feltöltődés. Ezt ajánlja a Príma-díjas Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat június 28. és július 6. között.
A természet sok költőt ihletett meg, gyönyörű versek születt ek az erdőt, mezőt nyitott szemmel és szívvel járó szerzők tollából. A hozzánk érkező levelekből úgy tűnik, hogy a rímfaragás művészete, avagy a novellaírás A Mi Erdőnk olvasóitól sem áll messze. Még a gyerekektől sem.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
A felnőtteknek javasolt napi 2-2,5 liter folyadékot táplálékkal és vízzel juttathatjuk be a szervezetünkbe. A szükséges mennyiséget egyéni adottságok és egyéb körülmények is befolyásolják, például a magas páratartalom, a hőség, az életkor, egy esetleges fogyó- vagy tisztítókúra, a fizikai munkvégzés vagy a sportolás.
Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejében zakatol a Gemenci Erdei Vasút. Főként turistákat szállít, de a vízitúrázók kenuit, sőt még a kerékpárokat is elviszi. Magyarország egyetlen ártéri erdei vasútján faanyagot is szállítanak.
Kaszó. A Somogy megyei település neve egységbe foglalja az egymástól elválaszthatatlan kaszói erdőt, az azt kezelő erdőgazdaságot, a fokozott an védett Baláta-tavat, az erdő mélyén megbúvó kisközséget a vadászházzal és a hozzá kapcsolódó üdülővel.
Színes, változatos életet él Csejtei Tamás, a PV TV tematikus csatorna vadászati főszerkesztője. Maga is szenvedélyes vadász, s amikor épp nem puskát, íjat tart a kezében, kamerával járja az erdőt és vadászfilmeket forgat. „Civilben” pedig a basszusgitár nyakát szorongatja a Back II Black együtt es oszlopos tagjaként.
A hazánk és a szomszédos térség zarándokhelyeit összekötő útvonalak közül kettő is a Vértesen át vezet. A Mária Útnak és a Gyöngyök Útjának egyaránt fontos állomása Majk.
A rágcsálók közül minden bizonnyal a hód gyakorolta a középkori magyar gazdaságra az egyik legnagyobb hatást. Ezt őrizzük helységneveinkben (Hódmezővásárhely, Hódoscsépány, Hodász), miközben Árpád-kori oklevelekben is gyakran szerepelnek a hodászok, a társadalomban különös megbecsülésnek örvendő hódvadászok. S úgy tűnik, a 21. században ugyancsak a figyelem középpontjába kell kerülniük ezeknek az izgalmas életű állatoknak.
Még ha nem is hallanánk nap mint nap a klímaváltozásról, sokaknak valószínűleg akkor is feltűnne, hogy mind gyakoribbak az időjárási anomáliák. Egyes években (2013/2014) szinte alig van tél, máskor pedig április közepéig tart, hogy aztán 1 hét alatt átadja helyét a kora nyári hőmérsékleteknek (2012/2013). Nyilván örülünk a szép hosszú ősznek, a fagymentes télnek, a korán jött tavasznak, mert legyünk őszinték, ennél jobb rezsicsökkentés aligha létezik. Az éremnek azonban (legalább) két oldala van…
Bár messziről jött, régóta része a mindennapjainknak. Jelenlétét, szépségét és hasznát mondókák, versek, népdalok zengik. Felhasználása sokrétű, így lépten-nyomon találkozhatunk fájával, illetve a belőle készült termékekkel. A fehér akác már hozzánk nőtt.
Lukács Sándor színművészt bő négy évtizede töretlenül kedvelik a nézők. Hírét vonzó karaktere, megnyerő orgánuma, remekbe formált alakításai éltetik, nem hangos botrányok. Népszerűségét csak fokozza, hogy köztudott róla: színházához, családjához egyként hűséges. Ezúttal arról mesélt, hogy milyen mélyen kötődik a természethez, az erdőkhöz, gyermekkora meghatározó helyszínéhez is.
Gyönyörű kilátás tárulkozik elénk Magyarország legmagasabb pontjáról, a Kékestetőről. Az erdővel borított hegyeket kőgörgeteges szűk völgyek szabdalják, azokat aztán a déli lankás lejtő szőlőbirtokai váltják fel elnyúlva egészen az Alföldig. E változatos táj a hétköznapi embereknek friss levegőt, üdítő kirándulásokat, egy finom pohár bort, esetleg jó gombázóhelyeket kínál, de az erdészeknek ez a föld a jövő lehetősége. Lehetőség, amelyet nagyapáinktól kaptunk, érték, amelynek megőrzése kötelességünk, és adomány, amelyet hálás szívvel, bizakodva adunk át gyermekeinknek. Ezen gondolatok összefoglalásával alakult ki az EGERERDŐ Zrt. szlogenje: Erdészek a jövő szolgálatában!
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
