, Szerző | Mi erdőnk - Oldal 6 a 19-ből

AZ ELSŐ 5 ÉVES TERV ERDÉSZETI EREDMÉNYEI

A hazai gazdaságban új, középtávú tervezés, az első 5 éves terv (1950–54) egyik oldalon felkészülten, míg a másikon felkészületlenül, sőt szétz iláltan érte az erdészetet. Utóbbihoz tartozott az 1954-ig jellemző átszervezések, illetve az ezzel járó kádercserék időszaka. A nem szakemberek által irányított erdészeti egységek a szigorú tervutasítások maradéktalan, számszerűséges alapuló megvalósítására törekedtek. Annál is inkább, mert a szabotázs, a szándékos rongálás és más, az egész társadalomra kiterjedő „osztályharc” szükséges „kellékei” az erdőben is megjelentek.

A LEGJOBB MEGELŐZNI

Hosszú erdei séta után természetesnek vesszük, hogy megvizsgáljuk az egész családot: nem került-e valakibe kullancs. Kedvenc kutyánkkal ugyanezt kell tennünk, nehogy betegség legyen a kirándulás vége.

KISVASÚTTAL A SZALAJKA-VÖLGYBEN

Már több mint száz éve fut a Szilvásváradi Állami Erdei Vasút a kanyargós Szalajka-patak völgyében meredeken a Fátyol-vízesés felé. A térség természeti kincsei önmagukban is varázslatosak, kisvasúttal pedig még izgalmasabb a felfedezésük.

RAJZPÁLYÁZAT – „NYÁRI ÉLMÉNYEIM AZ ERDŐBEN”

Kedves Gyerekek!Biztosan kirándultatok és sok élménnyel gazdagodtatok a nyári szünetben. Ezeket szeretnénk felidézni bennetek rajzpályázatunkkal, amelyet „Nyári élményeim az erdőben” címmel hirdetünk meg.

KÖZÉPKORI SZAKRÁLIS EMLÉKEK A PILISBEN

Az erdőben nemcsak a növényekről, állatokról, vizekről, de a múltban ott élő, tevékenykedő emberekről is tanulhatunk. A Pilis évezredek óta az ország kulturális és szakrális központja, mai napig kedvelt zarándokcélpont.

KISALFÖLDI KINCSEKET KERESVE

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. működési területe számos országos hírű látnivalót, természeti és kultúrtörténeti kincset rejt magában. Írásunkban ezekből adunk ízelítőt.

SZÍNÉSZ SOK SZEREPBEN

Forgács Péter hosszú évek óta két város között osztja meg életét. Budapesten, a Római parton lakik, de a Győri Nemzeti Színház direktoraként a Rába-parti városban is otthonos. A prózai szerepei mellett énekes, zenés műfajokban is sikeres színész-rendezővel ezúttal nemcsak színházról beszélgettünk.

LEPKÉK A FÉNYCSAPDÁKBAN

Az Erdészeti Fénycsapda Hálózat félévszázados működése során 1100 éjszakai lepkefaj több mint 10 millió egyedét határozták meg az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársai, és ezzel több kutatási terület munkáját segítették.

BÖJTE CSABA „GYEREKEI” BUJÁKON ÉS SÜTTŐN

A Dévai Szent Ferenc Alapítvány által befogadott és nevelt gyerekek két csoportját fogadta nyáron a Budapesti Erdőgazdaság. A negyven fiatal az alapítvány különböző otthonaiból érkezett a cserkésztábor és az erdei iskola előnyeit egyesítő táborozásra.

ERDŐ ÉS ÓCEÁN

Egy muzsikáló erdőben találkoztam Palya Beával. Csupa vibrálás volt, mint a falevelek tánca. Fény játszott a szemén: napsugár és belső fény. Mesélt világgá szaladó magakeresésről, a gyermek csodájáról, a tengervíz végtelenségéről. Elkísérő, visszaváró szelíd-vad tájakról. Mindenről, ami dallá érik benne, s ami sóhajjá, kiáltássá, csengő-bongó szép zengéssé válva kiárad belőle.

MINDEN FÁBAN BENNE VAN A FAKANÁL

A Mátrában, a Kövecses-patak völgyében búvik meg a híres „fakanalas falu”. Mátrakeresztesen apáról fiúra száll a fakanálkészítés hagyománya, ami éppúgy szakmai fortélyokat rejt, mint a halasi csipke, a szegedi papucs, vagy a debreceni mézeskalács. A faluban sokfelé látni az udvaron farönköket, süppedős forgácsszőnyeget, s még a virágok mellé szúrt fakanálkarók is a háziak mesterségéről árulkodnak.

MINDENÜNK A TERMÉSZET

Szerencsés az a szakember, aki a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdőkért dolgozhat, hiszen az ország egyik legszebb területén gyakorolhatja hivatását: a betyárlegendákkal övezett Magas-Bakonytól, a változatos növény- és állatvilágú Keszthelyi-hegységen át a tanúhegyek és a „magyar tenger” varázslatos látképe által meghatározott Balaton-felvidékig.

BETOLAKODÓ A KERTBEN

Az akáccal kapcsolatos vita ráirányította a figyelmet az idegenhonos fajokra. Egész sor rovar- és növényfaj telepedett meg hazánkban az utóbbi évtizedekben. A fás szárúak közül a bálványfa okozhatja a legkomolyabb gondot erdeinkben, vagy akár a kertünkben.

ERDÉSZEK ERDÉSZE

Az Országos Erdészeti Egyesület szervezésében megrendezett Év Erdésze Verseny 2014 díját Komáromi Ferenc, a hajdúböszörményi Hajdúerdő Kft. erdésztechnikusa nyerte el, így ő vehette át Sopronban a győztesnek járó serleget. A versenynek idén a NymE Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. adott otthont.

AZ ÉLMÉNYEK MAGUKÉRT BESZÉLNEK

Manapság komoly szervezést igényel a gyerekek elhelyezése a nyári iskolaszünetben. A szülők többsége ugyanis olyan elfoglaltságot, tábort keres, ahol nemcsak „megőrzik” a gyerekeket, hanem játékosan tanulhatnak, javulhat a kézügyességük, fejlődhet a személyiségük, lehetőleg nem a négy fal között. Erre nagyon jó lehetőséget kínálnak az erdészeti erdei iskolák. Szerencsére mind több működik országszerte.

BOROK BARÁTJA

Hazánk legelterjedtebb tölgyfaja a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). Rendkívül formagazdag, és ezt tovább fokozza az a tulajdonsága, hogy a kocsányos és a molyhos tölggyel könnyen és szaporodóképesen kereszteződhet. Erre különösen az egyes fajok elterjedési területének határain van lehetőség.

ERDEI TÁRLAT – HARSÁNYI ZSUZSANNA

Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.

FASOROK ÉS ERDŐSÁVOK

Az erdészeti tudomány egyaránt erdősítésnek nevezi, ha a régi erdők helyett újakat ültetnek, vetnek (ez a felújítás), mint amikor az addig erdővel nem borított területeken ültetnek, vetnek fákat (ez az erdőtelepítés). A fásítás pedig az a tevékenység, amelyet erdőn kívül folytatnak, s az eredménye nem erdő, azaz az adott terület művelési ága nem változik.