Az Ős-Rába kavicstakarójának Sitkétől északra húzódó szakasza a Kemeneshátnak, annak leggyengébb termőhelyű részét pedig Csernek nevezzük, az egykor ott álló csertölgy-erdőkre utalva. Jelenlegi térképeinken már más-más helyeken találkozhatunk e földrajzi kistájak nevével, a vasiak azonban ragaszkodnak a hagyományos tagoláshoz.
A Katonák útja egy ősi kereskedelmi- és hadi út, amely a Rába és a Zala mocsaras völgyei között kiemelkedő Vasi-Hegyhát fennsíkján, a vízválasztón mint természetes közlekedési folyosón vezet végig. Az útvonal eredetileg a Dunántúl központi területeiről indult, de pontos nyomvonala nem ismert, a Hegyháton viszont dűlőutak, erdei utak és részben közutak formájában ma is létezik. Az út az Őrség területén haladt tovább, és a Muravidéken át érte el a történelmi országhatárt, végső célja pedig Észak-Itália volt. A Katonák útja nyomvonala elkerülte a településeket, így biztosítva a hadak gyors vonulásnak lehetőségét.
Az útvonal feltehetően római eredetű, de használták a magyar seregek is az itáliai hadjárataik során, később pedig többször vonultak rajta ellenséges és magyar hadak egyaránt. Kereskedelmi használatára késő középkori adatok utalnak, olasz marhakereskedők hajtották rajta csordáikat Itália irányába. Az útvonal távolsági használatának a török hódoltság vetett véget, de helyi közlekedési útvonalként és nem utolsósorban a hegyháti települések községhatáraként egészen napjainkig fennmaradt, történelmi neve széles körben ismert.
A Katonák útja még a II. világháború végén is szerepet kapott. Mellette a visszavonuló német és magyar csapatok védőállásokat, valamint árokrendszert építettek a harckocsik előrenyomulásának megakadályozására. A harcokban elesett katonák sírjai ma is megtalálhatók az út mentén.
Jeli Arborétum
A közismert és népszerű Jeli Arborétum bejáratától mintegy száz méterre délre keresztezi egymást a Katonák útja és a Kám községből, a 8-as főúttól induló Borhordó út. Az arborétum nemcsak a rododendronok virágpompája idején, május-júniusban gyönyörködtet, hanem egész évben érdemes felkeresni. Az arborétum akadálymentesített, Braille-írással is ellátott táblákkal felszerelt Varázskert Tanösvénye tavaly különdíjat kapott az Év Ökoturisztikai létesítménye pályázaton. A tanösvény folytatása, kiépítése már elkezdődött. Látogatási időn kívül előzetes bejelentkezést követően kereshető fel. Bejelentkezni a titkarsag@ szherdeszet.hu e-mail címen és a +36 (94) 514-000 telefonszámon lehet.
Sánc és Vaskapu
A Vasvári sánc a korai magyar határvédelem dunántúli szakaszának részeként a Katonák útja védelmére épült a 10. század második felében. A mintegy nyolc kilométer hosszú földfa szerkezetű sáncépítmény lényegében lezárta a Hegyhát teljes platóját a Vasvár-Győrvár vonalban. A sáncépítményen eredetileg egyetlen, feltehetően erődített átjáró volt, ott, ahol a Katonák útja átszeli. Az átjáró a mai napig a Vaskapu nevet viseli, amely talán az erődítettségre, de leginkább a Vas vármegyéhez fűződő kapcsolatára utalhat. A sánc ugyanis a megye történetében is fontos szerepet töltött be.
Vasvár vármegyeközpontként jelölésében ugyanis egyik legfontosabb szempont a Katonák útja ellenőrzése és a védelmi vonal megkerülésének a megakadályozása lehetett.
A Vasvári sáncot egészen a 12. század közepéig használták, szerepét akkor vesztette el, amikor a nyugati határ mentén felépültek az első kővárak, átvéve a határvédelem és ellenőrzés szerepét. A sáncépítmény maradványai azonban napjainkig láthatók szinte teljes hosszúságban, s mint ilyenek, a korai magyar történelem kiemelkedő emlékei. A sánc Vaskapu környéki szakaszát a Magyar Millennium alkalmából 2000-ben Vasvár város felújítatta, s a Szombathelyi Erdészeti Zrt. mellette létesítette a Vaskapu Parkerdőt. A parkerdőben történelmi tanösvényt járhatunk végig: megismerhetjük a gyepvasérc-fejtés, a kohászat folyamatát, illetve láthatunk egy középkori mintájú földkunyhót is.
A Vaskapu és a parkerdő gépkocsival is látogatható, a 74-es út Vasvártól délre vezető szakaszán tábla jelzi a megközelítés lehetőségét. A sánc Vasvártól délre, Hegyhátszentpéter és Győrvár határán húzódik a Sárvíz mentéig. Hegyhátszentpéteren érdemes felkeresni a festett, faragott oromzatú tájházat, Győrvárott pedig a kurucok által a császári csapatokkal szemben vívott 1706. évi győztes csata emlékművét.
Középkori nyomvonal
A Vasvártól Gersekarátra vezető országút Petőmihályfa területére eső szakasza része volt a Katonák útjának, tehát ez ma is a középkori nyomvonalon halad. Az út mentén kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként, Natura 2000 besorolású erdők díszlenek. Szintén az egykori hadiút mentén, és ugyancsak Natura 2000 terület a Gerse falurészen található Fiastó, Vas megye leggazdagabb tőzegmohalápja.
Délnyugat felé haladva a Katonák útja községhatár Hegyháthodász és Nádasd között, illetve megyehatár Zalával. Érdekesség, hogy Nádasd területén, közvetlenül a hadi út mentén vaskori halomsírok találhatók az állami erdőben, továbbá figyelemre méltó, hogy az őslakos hegyháthodászi emberek „Hadásznak” mondják falujuk nevét. Régi térképeken szintén a Hegyháthadász nevet olvashatjuk. A szomszédos település, Vaspör neve az itteni egykori vasművességre utal, a település határához tartozó Pusztacsatár neve pedig a középkori fegyvergyártásra emlékeztet.
Nemzeti park
Ezen a szakaszon a Katonák útjáról egy másik középkori út ágazik le északnyugat felé, amelyet Király útnak hívunk, illetve a felsőmaráciak Kerál útnak, a szőceiek pedig Kerá útnak neveznek. A szőcei hagyomány szerint IV. Béla királyunk ezen az úton menekült a tatárok elől a dalmát tengerpartra, s ezért szerepel a király lovas ábrázolása Szőce címerében.
A Katonák útja a Hegyhát nyugati széléig, Szőce és Hegyhátszentjakab területén még követhető, nyugatabbra Nagyrákos, majd Muraszombat (Murska Sobota) felé azonban már csak sejthető. Szőcén és Hegyhátszentjakabon is Árpád-kori egyházat találunk, az előbbi településen a Szent András-templomot, míg utóbbiban természetesen a Szent Jakab-templomot. Hegyhátszentjakabon terül el a Vadása-tó, Vas megye régi, neves üdülőhelye. A tó kiváló horgászvíz, strandját a Társaságunk által kezelt parkerdő keretezi. Határos település Őrimagyarósd, amelynek neve már az Őrségre utal, bár nem volt része a történelmi tájegységnek, s eredeti neve Monorosd. A faluban érdemes fölkeresni a földvárat, amely a Darabos család nemesi udvarháza volt, a török korban pedig védelmi célból erősítették meg. A Szentgotthárd felé vonuló török hadak azonban 1664-ben elpusztították.
A Katonák útján délnyugatra tartva, átkelve a rendkívül forgalmas 86- os úton, már az Őrségi Nemzeti Park területén járunk. Szőce, Hegyhátszentjakab, Őrimagyarósd, Felsőmarác, Ivánc és Hegyhátszentmárton már része a nemzeti parknak.
A teljesség igénye nélkül, a Katonák útjának nyomvonalára alapozva soroltunk fel néhány érdekességet a Vasi-Hegyhát látnivalói közül. Azonban mindenképpen meg kell még említenünk Vasvár városát, ahol turisztikai célpont lehet a Városi Helytörténeti Múzeum, a Feneketlen-tó és a termálfürdő, továbbá ott található a másik parkerdőnk is, a Mária zarándokhelyet keretező, 2012-13-ban felújított Szentkúti Parkerdő. A Katonák útja és a Vasvári sánc, valamint a Jeli Arborétum a Hungarikum törvény értelmében, felkerült a Vas Megyei Értéktárba.
