Először 2006-ban a Szentendrei Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával állítottak a város főterén a karácsonyfa mellett egy betlehemet. Szakítva az akkori szokásokkal, nem kukoricát és napraforgót használtak hozzá, hanem rozsszalmából készítették feleségével és más önkéntes segítőkkel. A rozsszalmát a Szentendrei Skanzentől kapták, ahol zsúptetőt készítenek belőle. Ez az alapanyag azonban nem bizonyult tartósnak: a következő évtől évenként kellett újból és újból bevonni a fémvázas figurákat.
Küldetéstudat
Kérésre 2010-ben az evangélikus templom mellett is felállítottak Kertész József szervezésében egy kisebb méretű betlehemi pajtát, amelybe műgyantából öntött, textilbe öltöztetett barokk szobormásolatokat állítottak. Sajnos 2013 szilveszterén vandálok megrongálták a szobrokat. Az eset sokkolóan hatott az ott élőkre, magára Kertész Józsefre is, aki először úgy gondolta, nem vállalja el többé a betlehemek állítását és az ezzel járó szervezést. Végül mégsem adta fel: győzött a küldetéstudat.
A betlehem állításának szimbolikus jelentése van: immár 1205 óta (amikor Assisi Szent Ferenc zarándoklatából visszatérve elkészítette az elsőt) hirdeti a Megváltó megjelenését a világban. A betlehem tehát gondolatokat ébreszt, a szeretet, a jóság fontosságára hívja fel a figyelmet.
Tavaly az evangélikus templomnál már nem betlehemet állítottak, hanem a karácsonyi történet előzményeit mutatták be. Ennek megvalósításában nagy szerepe van a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek, a Visegrádi Erdészetétől jelképes összegért kapott vörösfenyő rönkökből faragta meg az erdélyi Hétfaluból származó mester, Kalit Mihály Jézus születéstörténetének két fontos jelenetét: az angyali üdvözletet, amikor Máriának Gábriel arkangyal megígéri a Megváltó születését, illetve azt, amikor Józsefnek álmában megjelenik az Úr angyala. A templom falánál készült el a pásztorok tanyáját bemutató jelenet is. A figurák jellemzően 1,2-1,3 méteres vörösfenyő rönkökből születtek, s a Lukács evangéliumában leírtakat figyelembe véve pajta nélkül, a szabad ég alatt állították fel. Idén, hasonló módon készült el a Jézus köszöntésére induló „három királyok”, azaz a napkeleti bölcsek jelenete, a közeli Tourinform iroda udvarán.
A legfontosabb üzenet
A sematikus ábrázolás az ökuméniát szolgálja, nem hangsúlyoz ki többet, mást, a legfontosabb üzenetnél. Annál, ami – bármilyen felekezethez is tartozzon a szobor előtt elhaladó – mindenki számára egyformán fontos. Egyébként a sematikus típusú betlehemi ábrázolás nem 21. századi találmány – hosszú évszázados hagyományai vannak, különösen a Felvidéken.
Aki Szentendrén, a Bükkös-patak partjától elindul a Dumtsa Jenő utcában helyet kapó adventi sokadalomba, a szintén fából faragott lángos csillagot követve az angyali üdvözlettől elérkezik a főtéren álló betlehemhez. Ez a szerb ortodox pestiskeresztnél található, az adventi koszorú és a város karácsonyfája mellett. A pajta anyagát – nyugati ostorfát – egy szentendreiszigeti magánerdő-társulás ajánlotta fel. Az immár megszokott pajta a jászollal, valamint az iszalaggal font állatok, a vasvázra öltöztetett Mária, József és angyal nemezelt fejekkel több éve nemcsak a helybéliek, hanem a turisták számára is nagy örömöt jelent advent első vasárnapjától Vízkeresztig (január 6-ig). Még Japánból is érkezett elismerés…
Várakozás
Kertész József nemcsak betlehemek építésével, felállításával foglalkozik manapság, óvónő feleségével az adventi várakozás idején is komoly részt vállal a hagyományok ápolásában. 5-12 éves gyerekekkel együtt járják a közeli erdőket. A hátizsákba erős munkáskesztyű, metszőolló, zsebkés, kötöző zsineg kerül, s az erdei utak széléről begyűjtik azokat a természetes anyagokat, melyekből a családok maguk készíthetik a kicsiny betlehemi istállót, és bele a kis figurákat.
Szentendrén hagyomány, hogy az óvodások advent vasárnapjain gyertyagyújtás előtt összegyűlnek, énekelnek a Főtéren, de mivel évről évre egyre népszerűbb ez az adventi városi rendezvény, a kicsiket szinte elnyomta az ünneplők több százas tömege. Ezért úgy tervezik, hogy idén advent szombat délutánjain elevenítik meg Jézus születéstörténetének eseményeit karácsonyi dalok közös éneklésével a faragott jelenetek (stációk) mellett.