Oldal 45/81
Már az ókorban is műveltek szőlőt és készítettek bort az akkori Alisca, vagyis a mai Szekszárd környékén. A rómaiaknak köszönhetjük, hogy Pannónia provincia keleti határán létrejött a borkultúra. A patinás Szekszárdi borvidéket megismerni szándékozóknak azonban majd kétezer évet kellett várni, hogy felülről is megtekinthessék a buja szőlőültetvényeket és a kiváló borokat adó, az emberi kéz és a természet közös munkájából létrejött tájat.
Két sorozat, egy szerző és eddig három hegyvidék. A kötetekben Müller Nándor fotói gyönyörködtetik a szemet és a képzeletet. Ha pedig nem elégszünk meg a látvánnyal, húzzunk túrabakancsot és mint megbízható túravezetőre, támaszkodjunk a színvonalas kiadványokra, és fedezzük fel magunk is a Mecsek vagy a Zselic kincseit.
Autóval, tömegközlekedéssel, kerékpárral és a természetjárás jegyében természetesen gyalogszerrel is könnyedén megközelíthető a Budapest melletti Hármashatár-hegy csúcsán álló vadonatúj turistaház. A 120 millió forintból megvalósuló turisztikai fejlesztését a Pilisi Parkerdő Zrt. tavaly júliusban adta át.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
A köztudatban még ma is az él, hogy hazánk legkisebb madara az ökörszem, pedig a nálunk is előforduló két királykafaj, a sárgafejű és a tüzesfejű tartja ezt a rekordot, kilenc centiméteres testhosszával és alig öt grammnyi testtömegével.
Magyarország hegyei közül szépség tekintetében a Mecsek mindenképpen dobogós helyet érdemel. Meditációra alkalmas vidék, ahol a csendet legfeljebb a patakok csörgedezése töri meg. A hegyvidéki séta során pedig az üvegművesség és a fazekasmesterség emlékei váltják egymást szakrális történelmi helyekkel.
Ismerjék meg most az ország első, legfelszereltebb parkerdejét, melyet a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. kezel. Minden korosztály számára megfelelő kikapcsolódási és pihenési lehetőséget nyújt, és egész évben változatos programokkal várja az érdeklődőket. Szolgáltatásaink ma már Sopron idegenforgalmának szerves részét képezik.
Kimagaslóan jó évet tudhat maga mögött Babos Tímea, hatvan helyet javított a teniszezők világranglistáján, még a kitűzött céljánál is előbbre jutott. Egyéni eddigi legjobb helyezése a huszonötödik, párosban pedig a nyolcadik. Ősszel pedig a WTA Elite Trophyn is pályára léphetett, és ezzel újabb vágya teljesült. A soproni Lővérekben nevelkedett büszkeségünk az év nagy részét külföldön tölti, a versenyek és felkészülések szüneteiben azonban szívesen töltődik családja, barátai körében. Legutóbbi itthon tartózkodásakor a munkán, eredményeken túl kulisszatitkokról is faggattuk.
Történt nemrégiben, hogy egy mézeskalácsos hölgy lefilmezte miképp díszíti a süteményeit, és föltette a világhálóra. Amikor pedig az ősi asszonyi foglalatos- ság találkozott a modern kor hírközlésével – ahogy azt mondani szokták – felrobbant a net. Egy hét alatt közel ötven millióan csodálták meg világszerte, mit varázsol boszorkányos ügyességgel egy magyar nő, Czinkné Poór Judit a cukormázból.
Csukás István író, költő, de mondhatnánk úgy is: korunk nagy mesélője. Egy ország apraja-nagyja kedveli bölcs humorból, életszeretetből szőtt történeteit. Csetlő-botló kedves állatkáit, kitalált meselényeit, akik kikacsintanak ránk könyvből, tévéből, mesefillmből, bábjátékból. De vajon mi köze Mirr-Murr, Gombóc Artúr, a legkisebb Ugrifüles, Süsü sárkány kópés mosolyú „teremtő atyjának” az erdőkhöz?
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. több tanösvénnyel és létesítménnyel várja a természetszerető gyermekcsoportokat. Amikor hozzánk, Lengyel-Annafürdőre, az erdő közepén álló, 60 fő elhelyezésére alkalmas Erdészeti Erdei Iskolába érkezik egy lelkes iskolai osztály, terepen jártas kollégáimmal azon mesterkedünk, hogy a diákok minél több személyes tapasztalattal gazdagodhassanak.
Magyarország északkeleti szegletében, a Zemplénben gazdálkodik az ÉSZAKERDŐ Zrt. Hegyközi Erdészeti Igazgatósága. Erdészei több szempontból is rendhagyó feladatot látnak el.
A fa az egyik legsokoldalúbban felhasználható alapanyag, természetes és megújuló energiaforrás, amely a 21. században ismét visszanyerte stratégiai jelentőségét. Az erdőirtások és az illegális fakitermelések visszaszorítása nemzetközi szinten is elvárás, amihez az Európai Unió saját belső szabályozással csatlakozott.
A vadalmát választották a 2017-es esztendő fájának az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett internetes szavazáson. Az előző évben szintén jelölt két fafajt, a fehér nyárat és a virágos kőrist megelőzve végzett az élen. Jövőre így a szokásosnál nagyobb szakmai figyelem övezi majd ezt az őshonos, de kissé háttérbe szorult fajt, és az erdészek igyekeznek a nagyközönséggel is mindinkább megismertetni.
A téli csapadék kapcsán legtöbbeknek először a hó jut az eszébe. Pedig ebben az évszakban is gyakorlatilag bármilyen csapadék eshet az égből, a nyári zivatarokat kísérő jégeső kivételével.
Kissné Szabó Gabriella biológia tagozaton végezte Szegeden a gimnáziumot, az erdőjárás természetes velejárója volt életének. Nem sokat gondolkozott tehát a továbbtanuláson, csak később, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatójaként döbbent rá, mire is vállalkozott. A nyugat-magyarországi kisvárosból már a szerelem, a család hozta a Dunakanyarba, s szintén erdész férje révén került Pilismarótra. Közjóléti előadóként évtizedek óta a Pilisi Parkerdő Zrt. visegrádi központjából segíti az erdő szerelmeseit, de csemeteneveléssel is foglalkozik.
„Kis sömlyék szélin tehenek legelnek, / Fakó sárgák a lompos alkonyatban, / A szürke fűzfák egyre komorabban / Guggolnak a bús víz holt ága mellett.” Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című költeménye ősi, még a finnugor időkből eredő nevű fákra, a füzekre hívja fel a figyelmet. Egyes nyelvészek a legváltozatosabb elnevezésű fanemzetséget vélik megtalálni a füzekben, mivel a fehér, a kecske-, a csigolya-, a serevény-, a szomorú- és rekettyefűz valóban felöleli a magyar nyelv szóteremtő-képessége szinte teljes tárházát.
A Duna-menti Sárközben fekvő Gemenc festői szépségű ártéri világa sokakat elvarázsolt már. Területét átszövik a "fokok", amelyek részben természetes eredetű, részben emberkéz által kialakított keskeny csatornák. Hajdan ezeken keresztül árasztották el a belső részeket, ami segítette az erdő területén élő gazdálkodók megélhetését.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
