Archívum

Oldal 45/80

A MAGYAR TÁJ FÁJA A FŰZ

„Kis sömlyék szélin tehenek legelnek, / Fakó sárgák a lompos alkonyatban, / A szürke fűzfák egyre komorabban / Guggolnak a bús víz holt ága mellett.” Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című költeménye ősi, még a finnugor időkből eredő nevű fákra, a füzekre hívja fel a figyelmet. Egyes nyelvészek a legváltozatosabb elnevezésű fanemzetséget vélik megtalálni a füzekben, mivel a fehér, a kecske-, a csigolya-, a serevény-, a szomorú- és rekettyefűz valóban felöleli a magyar nyelv szóteremtő-képessége szinte teljes tárházát.

HALPARÁDÉ GEMENCEN

A Duna-menti Sárközben fekvő Gemenc festői szépségű ártéri világa sokakat elvarázsolt már. Területét átszövik a "fokok", amelyek részben természetes eredetű, részben emberkéz által kialakított keskeny csatornák. Hajdan ezeken keresztül árasztották el a belső részeket, ami segítette az erdő területén élő gazdálkodók megélhetését.

HÁRMASHEGYI-KILÁTÓ

Kevesen tudják, hogy Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül Hármashegy egy impozáns kilátóval is büszkélkedhet.

KÉPES SZAKMATÖRTÉNELEM

Az alapításának 150 éves jubileumát ünneplő Országos Erdészeti Egyesület egyebek között a magyar erdőgazdálkodás másfél évszázados történelmét átfogó, háromrészes könyvsorozat kiadásával kíván emléket állítani a jeles évfordulónak. A hazánk két világháború közötti korszakába betekintést nyújtó második kötetet az emlékév ünnepi záróeseményén mutatták be az Országházban.

ERDEI ÉLÉSTÁR

Régi, leporolt receptek alapján és helyi termékek felhasználásával készült fogások is várják azokat, akik megszállnak a Baranya megyei Hoszúhetényhez közeli Natur Hotel Kövestetőben. A Mecsekerdő Zrt. idén teljesen megújult, és rövid szünet után ismét a természetbe vágyók kedvelt pihenőhelyévé vált.

OSTFFYASSZONYFAI HADIFOGOLY-TEMETŐ

A zarándoklat az ősi szent helyeken kívül a hősi halottak nyughelyének felkeresésére is irányulhat. Mi, magyarok elzarándokolunk a „doberdói harctérre”, vagy a Don-kanyarhoz, hogy a katonai temetőkben emlékezzünk a világháborúkban elesett hőseinkre. Hazánk területén is találhatók azonban olyan temetők, amelyekben idegen népek katonái álmodnak az otthonról.

ÚT, AMI ÖSSZEKÖT

A XX. Erdők Hete rendezvénysorozat nyitányaként a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 24 kilométeres gyalogtúrát szervezett az Alföldi Kéken Rém községtől – a szomszédos Gemenc Zrt. erdein és Érsekhalmán át – a vadonatúj Császártöltési Kulcsosházig. Bács-Kiskun megyében azonban más kijelölt túraútvonalakon is próbára tehetjük magunkat gyalogszerrel, kerékpárral, illetve némelyiken akár lóháton.

Nincs megadva kép

AKINEK IGAZÁN SZÍNES A VILÁG

Puskás Antal bejárta már az országot, mögötte az Országos Kéktúra meg a teljes Kékkör, és előtte az élet. „Nagy eset” – gondolhatnák – mással is megesik. Ám Tóni mindezt fehér bottal és barátok segítségével gyalogolta végig. Amíg beszélgetünk, minden szavával a szépséget dicséri, a tájakat, színeket, amikből egyre kevesebbet lát, s amit egyre inkább élvez és becsül.

HÍRES FUVOLÁSOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

Éljünk nagyvárosban vagy akár egy eldugott tanyán, szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznánk a rigófélék valamely képviselőjével. A rigófélék nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Ausztrália kivételével az egész világon honosak.

ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSEKBEN GONDOLKODUNK

Gyerekkora óta sokat túrázik, akár több száz kilométert is kerékpározik, evez, szakképzett síoktató, így saját tapasztalatából tudja, hogy mennyit változott a hazai turizmus az utóbbi években. Nyár óta pedig már munkaköri feladatai közé tartozik a természetjárás, a vízi-, kerékpáros és lovasturizmus, a szabadidős vitorlázás, vándortáborok, kisvasutak, sípályák fejlesztésének összehangolása, népszerűsítése, hogy minél hasznosabban tölthessük el szabadidőnket a hazai tájakon. Révész Máriusz kormánybiztossal az eddig körvonalazódott elképzelésekről beszélgettünk, amelyek több ponton kapcsolódnak az állami erdőgazdaságok közjóléti tevékenységéhez.

ÉLMÉNYTANULÁS GEMENCEN

Ezen a nyáron már a Gemenc Zrt. teljesen felújított erdészeti erdei iskolája várta Pörbölyön, az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában az osztályokat, a családokat és az egyéni bakancsos turistákat. Az újjávarázsolt létesítményben a hálótermeket kisebb szobák váltották fel, a tanterem és az étterem is megújult, valamint megvalósult az energetikai korszerűsítés és az alsó szint akadálymentesítése is.

VISSZA AZ ERDŐBE

Gere Attila közel negyven éve cserélte az erdészköpenyt vincellérkötényre. Ma már a legtekintélyesebb hazai borászok egyike, aki vegyszerek nélkül műveli ültetvényeit. Az utóbbi években pedig újra fellángolt benne az erdő iránti lelkesedés is.

SAJÁTOS HELYZETBEN

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabasi Erdészeti Igazgatósága mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodik a Duna-Tisza közi homokháton. A kezelt területnek azonban csak kevesebb, mint a felén áll erdőtervezett erdőállomány, az erdőgazdálkodás honvédelmi rendeltetést támogató és közcélú tevékenységekkel egészül ki.

MAGGYŰJTÉS

Érik a tölgymakk, a bükkmakk, a juhar- és a kőrismag, a gyűjtésnek azonban szigorú szabályai vannak, hogy ne kockáztassuk az erdők természetes megújulását.

Nincs megadva kép

ŐSZI SZEMEZGETÉS

Nemcsak a tavaszi újjászületéskor és nyáron, hanem az őszi hónapokban is gazdag gyümölcsválasztékkal várja az erdő a kirándulókat. Számos ehető és gyógyhatású finomság terem a fákon, bokrokon ebben az évszakban is. Ezekből mutatunk be néhányat. Szemezgessünk azonban óvatosan, mert az erdei termések, bogyók egy része fogyasztásra alkalmatlan.

TERMELŐSZÖVETKEZETI ERDŐK

A szövetkezeti, a szovjet típusú, gyakorlatilag oszthatatlan tulajdonforma a magyar erdészet történetében teljesen új volt. Kialakulása ugyan a mezőgazdaság szocialista átalakításával már az 1950-es évek elején elkezdődött, csak jó egy évtized múlva vált jellemzővé. Az erdők ugyanis nem tartoztak bele a mezőgazdaság kollektivizálása „főcsapásába”, sőt a tulajdont és a használatot illetően évekig tartott a bizonytalanság.

ÚJRA A CSÚCSON

Gál Sándor történelmet írt, hiszen először fordult elő az Év Erdésze Verseny kilencéves múltjában, hogy valaki másodszor is megszerezze a kitüntető címet. A Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdészének a neve 2010 után idén is felkerült a vándorkupára, szerinte ezek után kollégái közül jó néhányan tróndöntésre készülnek.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • ...
  • 80
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.