Lapszemle

A legek erdészete

Magyarország északkeleti szegletében, a Zemplénben gazdálkodik az ÉSZAKERDŐ Zrt. Hegyközi Erdészeti Igazgatósága. Erdészei több szempontból is rendhagyó feladatot látnak el.

„Az ÉSZAKERDŐ Zrt. Hegyközi Erdészeti Igazgatósága a szlovák határ közelében helyezkedik el, része például Lászlótanya, Magyarország legészakibb pontja. De ez a miskolci központú társaság legösszetettebb erdészete is, a hagyományos erdőgazdálkodási ágazatokon, erdőművelésen, fahasználaton, értékesítésen kívül üzemeltetünk erdei vasutat, táborhelyeket és vendégházat, fenntartunk kilátót, és ide tartozik a füzérradványi Károlyi-kastély parkjának jelentős része. Nem túlzás ezért a „legek” erdészetének nevezni” – kezdte az erdészet bemutatását Buday Péter igazgató, aki 2003-ban a nyugdíjba vonuló dr. Lenár Györgytől vette át a vezetést, aki szerinte nagyon jó erdészetet hagyott neki örökségül, kiváló szakmai gárdával. 

Jórészt egy tömbben

Az erdészet a Zempléni-hegység északi részén mintegy tízezer hektár állami tulajdonú erdő vagyonkezelését végzi, ami jórészt egy tömbben helyezkedikel. Északról a szlovák határ, a NagyMilic vonulata, keletről Telkibánya, délről Regéc térsége, keletről pedig Sátoraljaújhely határolja. A Zempléni-hegység a Kárpátok déli vonulatához tartozik, az Eperjes-Tokaji-hegység magyarországi szakasza. Jellemzőek a vulkanikus alapkőzeten kialakult erdőtalajok különféle típusai, a váztalajoktól a barna erdőtalajig gyakorlatilag szinte minden előfordul. Az erdőállomány mintegy 90 százalékát a kocsánytalan tölgy és a bükk teszi ki, nagyjából fele-fele arányban, a többi lucfenyő, erdeifenyő, feketefenyő, illetve egyéb lombos fafajok.

 

A szúfajok az itteni lucfenyveseket is károsítják, ezért ezeket lecserélik bükkös, kocsánytalan tölgyes, illetve néhol égerállományokkal. A terület háromnegyede védett, az Aggteleki Nemzeti Parkon belül a Zempléni Tájvédelmi Körzet része. Ez nemcsak időbeli és térbeli korlátozásokkal jár, hanem a különböző gazdálkodási tevékenységeket is meghatározza. Az erdőfelújítások zöme, 98 százaléka természetes úton történik. A védett területeken szálaló vágásokkal dolgoznak az erdészek.

Az éves fakitermelés mintegy 19-20 ezer nettó köbméter, ennek kétharmada véghasználati, a maradék egyharmad nevelő vágásokból származik. A feladatokat hét erdészkerületre osztva látják el. Buday Péter szerint viszonylag jól feltárt az erdészeti igazgatóság területe, és az utak folyamatos karbantartását kiemelt feladatuknak tartják, mert anélkül sem a szakszerű erdőművelés, sem a faanyagszállítás, sem más gazdálkodási tevékenység nem valósulhatna meg.

 

Kedvez a vadnak

Az erdészet területét meredek hegyoldalak, mély völgyek, éles gerincek szabdalják. A vízellátás kiváló, nagyon sok a forrás, és a patakok még nyáron, a legnagyobb szárazságban sem apadnak ki. Ez kedvez a vadállománynak, az állatok egész évben tudják a szomjukat oltani és dagonyázáshoz is találnak alkalmas helyet.

A Hegyközi Erdészeti Igazgatóság területén a hazai nagyvadfajok közül a dámszarvas kivételével mindegyikmegtalálható. Évenként azonban viszonylag kisszámú, 180-200 nagy-vad kerül terítékre, 95 százalékban bérvadászat során. A mintegy 8 ezer hektáros üzemi vadászterület különleges rendeltetésű a kárpáti jellegű gímszarvas miatt. „A muflonállomány az eredeti zempléni muflonra jellemző bélyegeket mutatja: a szűk ívű csigák közül nem ritka a nyakban, tarkóban növő. A muflonok sorsát ugyanakkor úgy tűnik, végleg megpecsételik a térségben hagyományosan élő hiúzok, és néhány évvel ezelőtt megjelenő farkasok” – magyarázta Buday Péter.

A másik jelentős vadfaj, a vaddisznó állománya nagyon ingadozik. Rajtuk kívül kevés őz is él a területen. Rendszeresen fészkel a vidéken a szirti sas, illetve az uráli bagoly, mindkettő üde színfoltja a hegyvidéknek.

Közjóléti beruházások

A Hegyközi Erdészetnél kiemelt szerepe van a közjóléti tevékenységnek. Azerdészet üzemelteti a Pálházi Állami Erdei Vasutat, valamint a tavaly elkészült Károlyi-kilátót is a Kis-Milic csúcsán. (A kilátóról A Mi Erdőnk idei 5. számában írtunk részletesen. A szerk.) Szintén hozzájuk tartozik a füzérradványi Károlyi-kastély parkjának nagyobb része, mely hazánk egyik legszebb és legnagyobb történeti kertje. Hajdani szépségének visszaállítására, és az egyedülálló dendrológiai értékek megőrzésére a kastélypark térszerkezetének és vízrendszerének megújításáravolt szükség. Az ÉSZAKERDŐ Zrt. csaknem 250 millió forintos uniós támogatás felhasználásával végezte el ezt a munkát.

 

A korszerűsítés keretében sor került a lőszermentesítésre, új kerítésszakaszokat építettek és felújították a kapuzatokat. Ismét kiépítették a parkot átszövő sétány-hálózatot és több hidat is. A park bevezető útját szegélyező Fenyves-allé megifjítása mellett a zöldfelületek ápolását, az idős faegyedek metszését, kezelését is elvégezték. Kibontották a beerdősült nyiladékokat és tisztásokat, megújították a Franciakertet, kialakították a Nagy-halastavat és a Kis-halastavat. A nagyszabású vízrendszer újbóli felélesztése pedig magába foglalta a zsiliprendszer és a támfalak felújítását, a csatornák kotrását, és a források revitalizációját is.

Az erdészet tartja fenn az erdészeti és vadászati gyűjteményt Pálháza-Ipartelepen, a Páfrány tanösvényt Rostallón, üzemeltetnek egy vendégházat, két táborhelyet, és számos pihenőhelyet. A zempléni erdészek ugyanis azt vallják: az általuk elvégzett munkát az emberek elsősorban a közjóléti létesítményeken keresztül ismerik meg.

 

 

 

 

 

 

Erdei vasút a Hegyközben

A Hegyköz szívében, a Kemence patak völgyében közlekedik Magyarország egyik legöregebb kisvasútja, a Pálházi Állami Erdei Vasút. 1888-ban gróf Károlyi István, az erdők akkori tulajdonosa lóvontatású erdei görpályát alakíttatott ki a híres zempléni tölgyfa szállítására. A 20. század első éveiben állították üzembe az első gőzmozdonyt, de a kéményből kicsapó szikrák nyomán keletkezett erdőtüzek miatt hamarosan visszatértek a lóvontatásra.

A világtól elzárt, utak nélküli településeken élő emberek számára a külvilággal való egyetlen kapcsolatot, a menetrend szerinti személyszállítás 1958-as megindítása jelentette. Előbb gőz-, később diesel mozdony közlekedett a vonalon. 

1980-ban megszüntették az időközben állami tulajdonba került Hegyközi Vasutat, az erdőgazdaság azonban nem bontotta fel a vonalat, csak üzemszünetet rendelt el. A kényszerű „pihenő” csaknem egy évtizedig tartott. Az erdei vasutat 1989-ben sikerült széles társadalmi összefogással újraindítani. A Pálházi Állami Erdei Vasúton utazás népszerű programja a környékre látogató turistáknak, a kisvasút mintegy 35 ezer utast szállít évente.