Hármashegyet, a hajdú-bihari megyeszékhelytől mintegy 17 kilométerre fekvő területet jól ismerik a debreceniek és a természetjárók. Nevét a szél alakította homokbuckákról kapta, amelyek olyan magasra tornyosultak, hogy már hegynek titulálták őket az emberek. A három kiemelkedő földhalom nyomán lett a terület Hármashegy, legmagasabb pontja 151 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A Hármashegyi Pihenőcentrum az egyik kiemelt pihenőövezete a Debreceni Erdőspusztának. Ékessége a Hármashegyi- kilátó, amelyről csodálatos látvány tárul az erdőjáró szeme elé. Nemcsak számos környékbeli kisebb település és a hajdúsági megyeszékhely, hanem tiszta időben a „szomszéd vár”, a több mint ötven kilométerre fekvő Nagyvárad is jól látszik.
A korábbi Hármashegyi-kilátó az 1980-as évek elején épült, az akkori műszaki színvonalnak megfelelően. A 14 méter magas létesítményt a környező fák már túlnőtték, ezért időszerűvé vált az átépítése. A helyére 2014-ben a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. építette a 25 méter magas kilátót 46 millió forintból, melynek felét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap erdei közjóléti létesítmények megvalósítására szolgáló pályázatán nyerte el a társaság.
Az építmény impozánsan emelkedik a környező fenyőerdő fölé. Négy hajlított, valamint kilenc nyolcszögletű egyenes tartóoszlopa szijácsmentes rétegelt-ragasztott faanyagból készült. A csaknem 19 méter magasban lévő rácsszerke- zetű, kettős héjalású sátortetővel fedett kilátószintre hét lépcsőkar vezet fel.
Nemcsak a kilátó tartogat egyedülálló élményeket, hanem már a létesítményhez vezető emelkedő is. Valódi hegyek híján, télen odajárnak szánkózni a Debrecen környékiek és a turisták.
Hármashegy a Debreceni Erdőspuszták legészakibb pihenőövezete. Az ott kialakított pihenőcentrum a környezeti nevelés, az ismeretterjesztés, a sportolás, a horgászat és a családi szabadidős tevékenységek kiváló helyszíne. A nagy erdei rendezvényekre is alkalmas színpadhoz fedett körszín is kapcsolódik. Az erdei létesítményrendszer az Országos Kékkör és Kéktúra fejlesztése során több nyitott és fedett pihenőhellyel gaztdagodott, valamint megújult számos kithelyezett közjóléti létesítmény és a büfé faháza is.
Itt van a végállomása Magyarország legrégebbi keskeny nyomközű kisvasútjának, az idén 134 éves, Debrecenből érkező Zsuzsi vasútnak. A közelmúltban felújított vasútállomás ma már egyben turisztikai információs központ is, konferenciateremmel, kilátóval és csillagvizsgálóval.
Itt működik a Debrecen Megyei Jogú Város tulajdonában lévő, 1995-ben létrehozott Hármashegyi Erdei Iskola is, amit 2014 szeptembere óta a NYÍRERDŐ Zrt. Debreceni Erdészete üzemeltet. Az erdei iskola legfontosabb célja a Debrecenben és vonzáskörzetében élő óvodás- és iskoláskorú gyermekek környezettudatos nevelése az erdőpedagógia és a környezeti nevelés pedagógiai módszereit alkalmazva. A foglalkozásokon a diákok megismerik az erdőt és annak élővilágát, betekintést nyernek az erdőgazdálkodásba, az erdészek munkájába és az erdészeti hagyományokba. A szálláshelyként is szolgáló létesítményben a gyermekek általában 3-5 napot töltenek el, de Debrecen közelségéből adódóan egy-két tanórás foglalkozások is szervezhetők.
A képzések során kiemelt szerepet kap az erdőgazdaság beruházásában tavaly elkészült Hármashegyi Tanösvény. A kihelyezett táblák zömében a Natura 2000 területen élő fafajokat, növényeket, állatokat mutatják be. Hármashegyalja egyébként a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, számos ritka védett növény „lakhelye”. Például megtalálható a fokozottan védett magyar nőszirom is, ami sokaknak a húszforintos érméről lehet ismerős.
A horgászok körében népszerű célpont a Hármashegyi-tó, amit az 1970-es években mesterségesen hoztak létre a Zúgó-ér medrének kiszélesítésével. A csaknem hat hektáros vízfelületet gyaloghidakon megközelíthető sziget teszi „érdekesebbé”. A tóban ponty, amur, csuka, kárász és süllő is fogható.
Hármashegy egyébként csak az egyike a Debrecen környéki közjóléti létesítményeknek. A Bánki és a Fancsikai Pihenőközpont, a Mézeshegyi és a Nagycserei Pihenőerdő vagy a Vekeri-tó egyaránt számtalan élményt tartogat. A Hajdúságban járóknak tehát mindenképpen érdemes kimozdulniuk a nagy- városból és akár gyalog, akár kerékpáron „feltérképezni” a megyeszékhelyet körülölelő területeket is. Biztosan nem csalódnak majd!
(A következő számunkban a Gemenc Zrt. Bati-kereszt kilátójáról pillantunk körbe.)
