Oldal 43/80
Bakonybélben hosszú évtizedekig sokan mesterkedtek a fával. Főként szerszámnyeleket készítettek a mezőgazdaságnak, iparnak, de favilla, fagereblye, kis- és nagytalicska, létra, vesszősöprű is kikerült a kezük alól. Az ötvenes években aztán a kézi munkát fölváltották a gépek, Réz István azonban még mindig űzi az ipart, igaz ma már a turisták a fő vevői.
Több tényező együttesen határozza meg, hogy egy területen milyen vegetációt, erdőket találunk, de elsődleges szerepe a termőhelynek van. A termőhely a klíma, a vízviszonyok és a talaj jellemzőinek összhatásaként folyamatosan változik, ismerete és vizsgálata az erdészetben nagyon fontos.
Izzasztó kaptatók, szűk völgyek, zöld növényalagút, öles tölgyekkel és bükkökkel borított hegyoldalak, bámulatos kilátás az ormokról, vulkáni kúpok szegte láthatár. Kincses történelem, vadregényes jelen, azaz sokunk kedvenc hegysége a Börzsöny. A Kemence-patak völgyében húzódik Mátyás király oly sokat látogatott vadászterülete, mely a keresztségben a Királyháza nevet kapta, s ahol számos főúri méltóság megfordult.
Kövestető Pécstől 16 kilométerre, Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között fekszik. Itt épített nemrégiben új kilátót a Mecsekerdő Zrt., 458 méter magasan a Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet határában.
Hol találhatók hazánk leghíresebb Atlasz-cédrusai, történelmi időkről tanúskodó hárs- és tölgyfái? A Gecsmáné-kert ma élő olajfái Jézus idejéből származnak vagy később ültették őket? Miért világhírűek a bükkábrányi ősfaleletek? Mi köze van egy dél-amerikai faanyagnak Brazíliához és a tojásfestéshez? Ezekre a különleges kérdésekre is választ kapunk, a Földünk kiemelkedően fontos növényeinek világát bemutató könyvújdonságban.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Éghajlatunk természetes és szabályos velejárója a téli fagyos időszak. Ennek ellenére a szélsőségesen alacsony hőmérséklet, illetve a hirtelen erős lehűlés komoly károkat okozhat az erdőben is.
Az erdő és víz kapcsolatáról többnyire a víz okozta erdőkárok, az árvizek, a jégkárok, az eróziós jelenségek jutnak eszünkbe, pedig ennek a kapcsolatnak sokkal meghatározóbb a kedvező vonatkozása. Ha csak arra gondolunk, hogy a földi élet alapja a víz, máris érezhető, van e téren megismerni való bőven.
A Földművelésügyi Minisztérium az erdőtörvény módosításáról szóló törvénytervezetet 2016 novemberében közigazgatási egyeztetésre, illetve társadalmi vitára bocsátotta. Ezzel kapcsolatban Dr. Bitay Márton állami földekért felelős államtitkárt kérdeztük.
A Magyar Zarándokút 12. szakasza a Gemenc Zrt. kezelésében lévő területeket is érinti, és a Fajszhoz közeli Duna parton különleges szoborcsoport mellett halad.
A VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. most bemutatandó két területe Fejér megye turistaparadicsomai közé tartoznak. A soponyai Ökoturisztikai Központ, valamint a Pákozd-Sukorói Arborétum és Szabadidőpark egyaránt csodás erdős-tavas környezetben várja a kikapcsolódni, sportolni, tanulni vágyó embereket.
Sándorfalvi László, a VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. nyugalmazott fővadásza büszkén vallja, hogy a vállalatnál töltött 48 évben teljes szakmai életet élhetett. Egyetlen, tehát első és egyben utolsó munkahelye megadta számára a lehetőségeket, melyekkel vágyait, céljait megvalósíthatta.
A rovaroknak hatalmas kihívást jelentenek a hőmérsékleti szélsőségek, a nyári forróság, különösen pedig a kemény téli fagyok. A tél túlélésére rendkívül változatos praktikákat alkalmaznak, a többi között bonyolult fiziológiai változásokra képesek, körültekintően választanak telelőhelyet, és néhány egyszerű, gyakorlatias trükköt is bevetnek. Ez utóbbiakból mutatunk be néhány példát.
Erdei hasonlattal élve: a kereszténység 2000 éves törzsének 500 éves ága a reformáció. És, hogy az idén jubiláló egyház milyen friss „zöld hajtásokra” törekszik, arról Gáncs Péterrel, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökével beszélgettünk.
Strung Györgyöt nevezhetnénk egyszerűen a faklumpa virtuózának. Idős kora ellenére fürgén jár a keze, megszokott mozdulatokkal járatja a szerszámot a fán, és mindent tud, amit egy mesterembernek tudnia kell.
Belső-Somogy rinyákkal átszőtt rengetegében bújik meg a SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolája, amely közel negyed évszázada várja a természet csodáit fölfedezni vágyó kicsiket és nagyokat.
A NEFAG Zrt. Szolnoki Erdészete szinte a semmiből lett a megye meghatározó erdőgazdálkodója. A hosszú évek során végzett szívós, áldozatkész és gyakran gyötrelmes munka eredményeként megteremtették az erdőgazdálkodás hagyományait, létrehozták az alföldi erdészet kultúráját, az erdei környezet iránti igényt, és nem utolsósorban munkát, megélhetést adtak a nem éppen gazdag vidék családjainak.
Akár az országok, az erdők jelenének megértéséhez is szükséges kezelésük történetének az ismerete. A Mi Erdőnk ezért indulása óta tartalmas erdészettörténeti írásokban dolgozta fel a magyar erdők és a magyar erdőgazdálkodás fontosabb fejezeteit. Sorozatunk zárásaként pedig magának az erdészettörténet-írásnak a jellemzőit foglaljuk össze.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
