Oldal 73/77
Amikor az 1848. áprilisi törvényekkel az ország polgárait egyenlővé tették, egyben megteremtették az egységes polgári (föld)tulajdont is. Következésképpen az addigi úrbéri szolgálatok eltörlésével az „ellentételezésként” kapott földek és juttatások a jobbágyokhoz kerültek. A közös használatban volt erdők, legelők elkülönítése azonban csak hosszabb, akár több évtizedekig elhúzódó folyamat, az úgynevezett úrbéri elkülönítési perek során valósulhatott meg.
Hányféle hangon énekel a fa? Az erdő zúgásától a koncerten felröppenő hegedűdallamig hányféle tónusban szól? És micsoda varázslatos változásokon megy át? Hangszerkészítő mesterek hosszú századok óta kutatják a muzsikáló fák titkát. A hangszerek népes családjából a vonósok üdvöskéjét, a hegedűt kiragadva, néhány érdekességet mi is megtudunk Magyar József hangszerkészítőtől.
Az erdőgazdák legfontosabb tavaszi tevékenysége az erdősítés, melyhez a magok, illetve dugványok mellett a leggyakrabban facsemetét használnak.
A Föld sok tájával ellentétben szerencsések vagyunk, mert országunk bővelkedik édesvízben. Sokat kell azonban tennünk azért, hogy vízkészletünket hosszú távon megőrizzük. Mindez csak úgy lehetséges, ha ismerjük forrásainkat, s tudjuk, hol, milyen körülmények között erednek a hozzánk érkező folyók.
Dr. Gőbölös Antal nem csak Bedő-díjas erdőmérnök, ökológus érdeklődésű környezetvédelmi szakmérnök, de a természet hajthatatlan szeretője is. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a kiskunhalasi Sóstói Parkerdőt csak a határozott szakmai fellépésének köszönhető ügyészi óvással sikerült megmenteni a felosztástól a rendszerváltás után.
A tavasz beköszöntével a madarak élete is megváltozik, a nálunk telelők elvonulnak, s helyükre fokozatosan érkeznek vissza a hazánkban költő fajok egyedei. Leghamarabb a seregély, bíbic, barázdabillegető érkezik, a sort pedig egyebek között a gyurgyalag, szalakóta, darázsölyv zárja.
Sokunk példaképe lehet Monspart Sarolta, és nem csupán tájfutó világ- és sokszoros hazai bajnoki címe miatt. Legalább ennyire követendő a szabadidősport iránti elkötelezett sége, például ahogyan nők ezreivel megszerettett e a futást. Meggyőződése, hogy a mozgást sosem késő elkezdeni. A sport ugyanis – kiegészítve az egészséges táplálkozással – egész életünket jobbá, szebbé, és nem utolsósorban hosszabbá teheti.
Dobogókő, Rám-szakadék, Mogyoró-hegy, visegrádi Fellegvár és még számos gyalogosan bejárható, méltán országos ismertségű kirándulóhely várja az erdei kikapcsolódást keresőket a Pilisben és a Visegrádi-hegységben. A több mint negyven éve a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő erdőkben az ország első parkerdeit, kirándulóközpontjait alakított ák ki az erdészek, játszóterekkel, sportpályákkal, 700 kilóméteres sétaúthálózattal, kilátókkal. A fővárostól mindössze 30-40 kilóméterre.
Beszélgetésünkhöz keresve sem találhattunk volna jobb helyszínt Turi Attila Ybl-díjas építésszel a budakalászi Faluháznál. Az 1996 augusztusában felavatott épület egyik kedves munkája, szinte névjegye tevékenységének, gondolatiságának. Természetes anyagok alkalmazására törekedett, s a gyökerekhez, a hagyományokhoz kötődést hangsúlyozva beépített e az épület falaiba a lakosság által adományozott régi budakalászi köveket, címeres téglákat.
Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.
Mohács környékének árteres, mocsaras területén szép számmal megtalálható fűzfa különösen fontos szerepet tölt be a tél végi alakoskodás hagyományában, a busójárásban. Hosszú évszázadok óta ebből készítik ugyanis farsangi álarcaikat a betelepített horvát földművesek és állattenyésztők leszármazottai.
A híradásokból ismert lehet, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erőterületet is károsíthat. A fákat borító jégpáncél miatt az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet. Erről az első hallásra szomorú eseményről mi, erdészek kicsit összetettebben gondolkodunk.
A híradásokból ismert lehet, hogy az ónos eső akár több ezer hektár erőterületet is károsíthat. A fákat borító jégpáncél miatt az érintett erdők balesetveszélyessé válnak, a következmény jelentős anyagi kár, esetenként személyi sérülés is lehet. Erről az első hallásra szomorú eseményről mi, erdészek kicsit összetettebben gondolkodunk.
Sokaknak a tél nemcsak a havat, hideget hozza el, és azzal a síelés, korcsolyázás, vagy a szánkózás élményét, hanem vadászattal, disznóvágással is társul. Készülnek a finom vadételek, disznótorosok. De tudjuk-e, hogy ezek a kulináris élvezetek veszélyeket is hordozhatnak? Kellő elővigyázatossággal, felkészültséggel azonban nem lehet baj.
Sokaknak a tél nemcsak a havat, hideget hozza el, és azzal a síelés, korcsolyázás, vagy a szánkózás élményét, hanem vadászattal, disznóvágással is társul. Készülnek a finom vadételek, disznótorosok. De tudjuk-e, hogy ezek a kulináris élvezetek veszélyeket is hordozhatnak? Kellő elővigyázatossággal, felkészültséggel azonban nem lehet baj.
„A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete” – írta Fekete István, majd’ száz évvel ezelőtt, s ha lehet, ma még igazabbak sorai.
„A vadászatot egyáltalán nem a lövés tudománya, nem a gyilkolás és nem az étel, a bőr s a trófea jelenti, hanem mindez együtt, és még sok-sok minden, ami túl van ezeken. Ősi örökség ez, amit egyik ember örököl, a másik nem. Ősi harc ez a család táplálékának megszerzésére, kutatási vágy, megfigyelés, tudásszomj, kalandkeresés, gyűjtési szenvedély, erdők, mezők, nádasok szeretete” – írta Fekete István, majd’ száz évvel ezelőtt, s ha lehet, ma még igazabbak sorai.
A hazai erdészet fejlődése szempontjából alapvető volt a magyar erdészeti szaknyelv megteremtése. Ebben útt örő szerepet vállalt a 160 éve létrehozott szakmai egyesület és az idén 150 éves jubileumát ünneplő erdészeti folyóirat.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
