Az ültetvények nagyobb része még az 1980-as (Tramini) és az 1990-es évekből származik, 15–16 évesek, lassan megérnek a felújításra. Az utóbbi években saját telepítésből 5,6 hektáros borszőlőültetvény született, Kékfrankos, Syrah, Cabernet sauvignon, Zweigelt, Cserszegi fűszeres és Chardonnay fajtákkal. Két év múlva egy nemrég kivágott, 4,5 hektáros meggyes helyére is borszőlő kerül majd, méghozzá öntözésre berendezve. Ez a hazánkban még szokatlan megoldás a Póvölgyében tett utazások eredménye lesz: ha az olaszoknak megéri öntözni a borszőlőt, mi, magyarok is kipróbálhatjuk, mondta erről L. Simon László.
Minden ültetvényt környezetbarát módon művelnek, ezért sok a pótlás. Legutóbb 1100 kajsziés 500 meggyfát, valamint 2700 tőke Chasselas-t és Palatinát ültettek el, hogy az ültetvény beállottsága alapján is megfeleljenek az AKG előírásainak.
Tekintettel az ültetvények korára, a fajtaszerkezet elég egyszerű. Meggyből például egyharmad a cigánymeggy, a többi Érdi bőtermő és Újfehértói fürtös, kajsziból a Bergeron, a Magyar kajszi és a Pannónia a fő fajták. A csemegeszőlő piros és fehér Chasselas, valamint Palatina.
A csemegeszőlőt nehéz eladni a nagybani piacon, mert ott a fekete átvétel az általános, ők viszont mindent számlával értékesítenek. TÉSZ-tag is a vállalkozás, valamint jó kapcsolatot ápolnak az Agárdi Pálinkafőzdével, ahová kajszit, cigánymeggyet és bodzát szállítanak. Az alma egy részével két éve beszálltak az iskolagyümölcsprogramba, a Velencei-tó környéki településekre és távolabb, egészen Perkátáig, Besnyőig szállítanak. Helyben is értékesítenek, elsősorban a szüreti időszakban, mert nincs hűtőházuk. Az alma egy részét átmenetileg a borospincében tárolják.
Új területekhez már nem lehet jutni a környéken, ezért a meglévő ültetvények felújítása és 5–7 hektár szőlő telepítése szerepel L. Simon László tervei közt. Azt tapasztalja, hogy a környékbeli ültetvények jó részét elhanyagolják, így további piaci lehetőségekre számít. Véleménye szerint szilvával nem érdemes foglalkozni egyedül, annyira rosszul értékesíthető. A meggyben, kajsziban, bodzában és a borszőlőben látja a jövőt.
A pincét 1999-ben építették, befogadó képessége jóval nagyobb, mint a saját termés, ezért a környékről vásárolnak is szőlőt. Sóskúti mészkőből épült a pince, fölötte kapott helyet a feldolgozó, ahonnan gravitációs úton érkezik a tartályokba a must. A borászat legutóbbi fejlesztéseként hűthető acéltartályokat szereztek be, így az összes fehérbor irányított erjesztéssel, acéltartályban készül. A vörösboroknál erjesztésre és tárolásra maradt a fahordó. A bor zömét helyben, folyóborként értékesítik, a palackozott tételek címkéit pedig a velenceitavi madárvilág (zöldike, billegető és piroslábú cankó, bölömbika, rozsdás csuk, vörös gém) tagjai díszítik és egyúttal felhívják a figyelmet a környezettudatos gazdálkodásra is.
A vállalkozás 9 főállású alkalmazottnak ad munkát, illetve 3–4 rendszeres idénymunkás segít a metszésben, zöldmunkában. Szüretkor a kajszi kézi betakarításán 100– 150 ember is dolgozik, sajnos az idén teljesen elfagyott ez a gyümölcs. Meggyből bő féltermésre számítanak, az éppen virágzó Idared pedig ötödannyi termést ad. A meggyet bérmunkában rázatják le, és a metszésében is a gépi megoldást helyezik előtérbe: tavalyelőtt síkfalmetszést végeztek, az idén a lelógó ágak alját vágták vissza.
Ha komolyan vesszük a munkahelyteremtést, mondja a képviselő, a mezőgazdaság fontos terület, ezt saját erejéből is bizonyítja L. Simon László. Az alkalmazottainak télen is ad munkát: az erdőben vagy a melléktermékek feldolgozása és hasznosítása területén is lehet dolgozni. Sőt, a vendéglátást a panzió és a borpince mellett állattartással szeretné bővíteni, amihez újabb munkás kezekre lehet szükség.
