Az állatgyógyászat kezdeti elsődleges célja hazánkban is a hadászatilag fontos lóállomány egészségvédelme volt, majd a XIX. század második felétől a súlypont átkerült az élelmiszertermelő állatokra. Ebben az időszakban fedezték fel a baktériumok zömét, a legfontosabb fertőző betegségeket, javultak a vizsgálati módszerek, továbbá elfogadták az állat-egészségügyi törvényt, amely a szakma presztízsét napjainkig hatóan magasra emelte. A XX. században számos fertőző betegségtől mentesült a hazai állatállomány, és széles körben terjedt el a modern orvosi beavatkozások alkalmazása az állatorvoslásban.
Az intézmény XX. századi nemzetközi jelentőségű tudósai közé tartozott a 32 évig rektorként dolgozó Hutÿra Ferenc (1860–1934), akinek Marek Józseffel (1868–1952) közösen írt, 1905-ben németül megjelent háromkötetes állatorvosi belgyógyászati könyvét tizenegy további nyelven adták ki. Marek József legjelentősebb eredménye a daganatkeltő vírus okozta, utóbb róla elnevezett betegség felismerése (1907). Munkásságának a daganatok víruseredetének kutatása terén is úttörő jelentőséget tulajdonítanak. Bartha Adorján (1923–1996) elsőként dolgozta ki 1961-ben az Aujeszky-betegség elleni vakcinát, továbbá aktív immunizálási módszereket borjak, szarvasmarhák, lovak, tyúkok és kutyák betegségei ellen. Solti László akadémikus – az egyetem jelenlegi rektora –, a Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika professzora, részt vett az egyik legfontosabb szaporodás-biotechnológiai eljárás, az állati embrió átültetés hazai bevezetésében.
Az EU irányelv által szabályozott állatorvosképzés egységes, amely a diplomák egyenértékűsége miatt lényeges. Az állatorvosi hivatás iránti érdeklődés töretlen, a túljelentkezés aránya négy-ötszörös. Az oktatás a legfontosabb gazdasági állatok és kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatos ismeretek elsajátítása után kiterjed ezek betegségeire, a betegségek megelőzésére, továbbá a hallgatók szilárd ismereteket kapnak az élelmiszerlánc-biztonság, az állatvédelem, az állatjóllét, a járványvédelem és az állat-egészségügyi igazgatás terén, hiszen a hatósági állatorvos és a jogosult állatorvosok élelmiszerbiztonsági ellenőrzési munkája az állati eredetű élelmiszerek származásának, eredetének vizsgálatára is kiterjed.
Mivel az orvosi szemléletet csak a személyes jelenlétet igénylő előadásokon és gyakorlatokon lehet elsajátítani, a 11 féléves képzés egy gyakorlati félévet is magában foglal.
Az utolsó, 28 hetes gyakorlati félévben készülnek fel a hallgatók arra, hogy állatorvosként a hivatás bármely területén helyt tudjanak állni. A magas színvonalú gyakorlati képzéshez a kar európai felszereltségű Kisállatklinikát és Nagyállatklinikát működtet a hét minden napján, ahol több ezer állat ellátásával nyernek a hallgatók gyakorlati tapasztalatokat.
A végzősök munkaerő-piaci elhelyezkedése kiemelkedő, hiszen a frissdiplomások szinte azonnal állást kapnak.
A jubileumi ünnepség nyitányaként Solti László rektor mondott köszöntőt. Mint kifejtette, néhány milliárd forintból lehet egyetemet teremteni, még tanári testületet is szervezni, de a tradíció olyan érték – és erre kiváló példa az Állatorvos- tudományi Kar története és kortárs eredményei –, amit nem lehet megvásárolni. Kardeván Endre kiemelte, hogy a szervezett állatorvosi hatósági munka is tekintélyes múltú. 1884-ben választották ki az első 40 királyi magyar állatorvost. Pár évvel később elfogadták az állat-egészségügyi törvényt, s Lipthay István vezetésével megalakították az állategészségügyi szervezetet. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy napjainkra az élelmiszerlánc biztonsága az állat-egészségüggyel azonos jelentőségű területté vált.
Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke köszöntőjében elmondta, az itt tanulók büszkék lehetnek a kar történelmére. Marek József, Mócsy János, Manninger Rezső és további hírneves professzortársaik titka nem volt más, mint hogy felelősen gazdálkodtak tehetségükkel. Ha kortársként ugyanezt tesszük, akkor az utókor hasonló nagyrabecsüléssel emlékezik majd meg a mai állatorvos tudósokról, mint mi most az elődökről.
|
A jubileumi ünnepség megbecsülését jelzi, hogy a hazai élelmiszerbiztonság helyzetét és a lakosság Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (NÉBIH) szembeni elvárásait vizsgáló felmérés eredményét a szünetben tartott sajtótájékoztatón ismertette Kardeván Endre államtitkár. A megkérdezettek többsége határozott hatósági fellépést és megerősített ellenőrzést igényel az élelmiszerbiztonság területén és kifejezetten támogatja, hogy az élelmiszerlánc felügyelete egy kézben, egy hatóság alatt összpontosuljon. Hozzátette: hazánkban is megnőtt a megbízható élelmiszerek iránti igény, ennek biztosításában az állatorvosok mellett az egységes, erős élelmiszerlánc-felügyeleti eszközök segíthetnek. A közvélemény-kutatás eredményei szerint az élelmiszerlánc-felügyeletnek egy kézben, egy hatóság irányítása alatt kell működnie. A válaszadók többsége (58,39 százalék) úgy gondolja, hogy a biztonság szavatolása érdekében az ellenőrzések során a hatóság eszközeit még inkább erősíteni kell. E követelményeknek szeretne megfelelni a március 15-én megalakult Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, amely szervezet a fogyasztókkal és a vállalkozókkal is partnerségi viszony kialakítására törekszik. Nyitott a lakosság által jelzett problémák megoldására, egyúttal célja, hogy a vállalkozásokat tanácsadással, a jogszabályok értelmezésével támogassa – mondta Kardeván Endre. Ehhez nyújt segítséget a közvéleménykutatás, amely szerint az idősebb korosztály jobbnak ítéli a hazai élelmiszer-biztonságot, a fiatalabb korosztály viszont – amellett, hogy megbízik a boltokban vásárolható élelmiszerekben – nem gondolja, hogy a hazai élelmiszerek biztonságosabbak lennének. A magasabb végzettségűek ismerik a hatóság munkáját és bíznak benne, az átlagos jövedelműek szerint a vásárlás helyszíne és a termék márkája határozza meg az élelmiszerek biztonságát. Az élelmiszerlánc komplex, összetett rendszer, amelynek ellenőrzése és vizsgálata a teljes élelmiszerlánc megelőző jellegű felügyeletével valósulhat meg – fogalmazott a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Mint mondta, az élelmiszerellátásban számos veszélyforrás adódhat. Napjainkban olyan új betegségek, hamisítások, új technológiák jelentkeznek, amelyek a hagyományos szabályozáson, ellenőrzésen és szankciók kivetésén túl új megközelítést igényelnek. |
Az ünnepi ülésen előadást tartott Fodor László hivatalban lévő és Sótonyi Péter megválasztott dékán.
Sótonyi Péter, az Anatómiai és Szövettani Tanszék vezetője megemlékezett a többi között Hoffner József állatorvosról, aki a tantárgyak magyar nyelvű elnevezését szorgalmazta, valamint Zlamál Vilmosról, az első magyar főállatorvosról, aki elsőként javasolta a védőoltások bevezetését és készített járványtérképet („marhavész-abroszt”). Az előadó a Morvaországban született Zlamál Vilmos példáján keresztül mutatta be a XVIII. századi polgárosodás jellegzetes folyamatát, amelyben magyarrá lettek más nemzetek fiai.
Fodor László dékán, a Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék vezetője az állatorvosképzés jelenéről és jövőjéről tartott előadásában kiemelte, hogy a magyar hallgatók képzése mellett a világ 34 országából érkező diákokat oktatnak teljes képzésben angol és az első két tanévben német nyelven, így a kampuszt több, mint 1200 fiatal népesíti be. Az idegen nyelven tanuló külföldi hallgatók száma meghaladja a magyar nyelvű hallgatókét. Érdekesség, hogy a nő hallgatók aránya az angol nyelvű képzésben még magasabb (78 százalék), mint a magyar nyelvű oktatásban (74 százalék), de a gyengébb nem aránya a német nyelvű kurzusban is magasabb (68 százalék) a férfiakénál. A képzés azonban egységes, az ismereteket mindenkinek azonos követelmények szerint kell elsajátítania.
A professzor kiemelte, hogy Magyarország egyetlen állatorvosképző intézményét az Európai Állatorvosképző Intézmények Szövetsége már kétszer, 1995-ben és 2004-ben akkreditálta, a következő értékelés pedig 2014-ben esedékes. A nemzetközi akkreditációnak köszönhetően a karon szerzett állatorvosi oklevelet elfogadják az EU-országok is.
Az ünnepi ülést követően a résztvevők megkoszorúzták Tolnay Sándor (1747–1818) felújított emlékművét, amit 1937-ben, a magyar állatorvosi szakoktatás megindulásának 150. évfordulója alkalmából avattak fel.
