A számos növényritkaságon túlmenően hazánk egyik legnépesebb rétisas-állományával büszkélkedhetünk. A külső-somogyi löszfalakban pedig előszeretett el fészkel a gyurgyalag. Somogy megye állami tulajdonú erdőségei országos viszonylatban is kimagasló biológiai és gazdasági értéket képviselnek. Erdőterületeink termőhelyi viszonyai sokszínűek, a rajta álló faállomány értéke magas, fafaj-összetétele rendkívül változatos, amelynek kezelése, művelése és fenntartása felelősségteljes hozzáállást, nagy szakértelmet és elkötelezett séget kíván. Felelősségünk nagy, mert a somogyi erdők a térségben élők mindennapi megélhetése, munkalehetősége, kikapcsolódása szempontjából egyaránt meghatározó szerepet töltenek be.
Tudjuk és magunkra nézve kötelezően teljesítendő feladatnak tartjuk erdeink változatosságának, sokszínűségének, fajgazdagságának megőrzését. Arra törekszünk, hogy a természetes és természetszerű erdők arányát emeljük (jelenleg 40%), és nagy figyelmet fordítunk a már átalakított, azaz származék (32%), valamint átmeneti erdők (5%) biológiai értékének növelésére is. De a jelentős területi hányadot (23%) elfoglaló kultúrerdeinket sem becsüljük le, igyekszünk kiaknázni a bennük rejlő lehetőséget. Fontos tevékenységünk az erdészeti szaporítóanyagok termelése is, melyhez főként saját üzemeltetésű csemetekertünk (Mag-Csemete Kft.) növényanyagát használjuk fel.
|
A múltban a megyére jellemző nagybirtokokon komoly bivalyállományt tartottak. Az állatokat az igavonáson kívül az erdőben is dolgoztatták, az értékesebb lovakat váltották ki velük a rönkök vontatásánál. |
Bivaly, ló, vasút
Ökoturisztikai beruházások
Az erdőgazdálkodás munkálatainak tervezésekor és végrehajtásakor a természet-, környezetvédelmi, valamint közjóléti feladatok is kiemelt figyelmet kapnak. Az utóbbi kapcsán a SEFAG Sziágyon erdei iskolát, Mesztegnyőn kisvasutat üzemeltet, valamint számos parkerdőt és arborétumot gondoz. Mindezek szellemében jó kapcsolatot ápolunk azon társadalmi szervezetekkel, amelyek segítségünkre lehetnek a közvélemény hangulatának alakításában, a szakmai ismeretek szélesebb körű megismertetésében.
Természeti értékeinket a nagyközönségnek is igyekszünk megmutatni, ezért tudatosan kidolgozott ökoturisztikai programcsomag megvalósításába kezdtünk. Ennek első elemeként az Ágneslaki Ökoturisztikai Központot alakítottuk ki a báró Inkey Pál megbízásából Metz Kamill erdőmester által létesített mintegy nyolchektáros arborétumban.
A következő hiánypótló beruházásunk a Hotel Kardosfa Ökoturisztikai Központ megépítése volt. A hotel kiváló étt erme sajátos helyi ízekkel várja vendégeit. A teljesség igénye nélkül: Zselici betyárleves, tárkonyos erdei gombaleves, somogyi betyár serpenyős… Az ételek elnevezésének természetesen van történeti alapja, ugyanis a Zselicség kedvelt tartózkodóhelye volt a betyároknak. A nagy egybefüggő erdőterület, és az ebben a rengetegben található számos kis pusztai település kiváló búvóhelyet kínált nekik.Természetesen a csárda sem hiányzott , melyet a mai „Csárdahely” elnevezés is bizonyít.
Az erdőség akkora volt, hogy a kaposvári vásárból a betyárok úgy juthattak el a szigetváriba, hogy utazás közben nem kellett elhagyniuk az erdőt.
Legújabb ökoturisztikai létesítményünk, Alexandrapuszta a termálfürdőjéről híres Csokonyavisontától nem meszsze, a somogyi homokvidék közepén fekszik. A területen él Európa legnagyobb dámvadállománya, de híresek a lábodi gímbikák is Csendes erdei séták alkalmával szinte biztos, hogy megpillantjuk őket. Aki hátborzongatóbb élményre vágyik, az esténként az aranysakálok koncertjét hallgathatja.
Gyerekkorban kell kezdeni
Itt a homokvidéken találjuk a legértékesebb kocsányos tölgyeseket. Idős állományai a rétisasok fészkelőhelyei, de feketególya, és a Hunyadiak címerállata, a holló is szép számban költ. A kocsányos tölgyesek területét fokozatosan növeljük. Míg a kitermelt terület 30%-a tölgy, addig az elültetett területeken ez 55-60%. 
Így unokáink is gyönyörködhetnek majd bennük, ha pedig az erdészhivatást választják, ezek az erdők biztos megélhetési forrást teremtenek nekik.
A természet megismertetése, védelmének hangsúlyozása a felelősséggel gondolkodó erdészek egyik legfontosabb feladata. Valljuk, hogy ezt a munkát gyermekkorban kell elkezdeni, mivel akkor a felnőtt é váló gyerek természetes szövetségesünk lesz, aki érti munkánk lényegét, ismeri annak szépségeit, és nehézségeit. Ez ösztönzött bennünket arra, hogy már több mint 10 évvel ezelőtt kialakítsuk a Sziágyi Erdei Iskolát, melyet azóta is folyamatosan fejlesztünk. Hat tanösvény ismerteti az erdő, és az erdész életét. A testedzést erdei tornapálya, valamint terepbiciklik szolgálják. Az iskola jól felszerelt könyvtára, szemléltetőeszközei, műszerparkja hozzájárul a színvonalas oktatáshoz.
Új utakat is keresünk
Ahogyan a nevéből is következik, az erdőgazdaságnak gazdálkodnia is kell. Társaságunk mintegy 86 000 hektár állami területet kezel a Dél-Dunántúlon, és a hagyományos erdőgazdálkodás mellett jelentős a vadgazdálkodási tevékenységünk is. A mintegy 100 ezer hektáros vadászterületünkkel az ország legnagyobb vadgazdálkodója vagyunk. Az általunk kezelt területek döntő többsége génmegőrzési célzatú (gímszarvas, dámvad). Ez a tény különösen nagy felelősséggel jár.
Az erdőből kikerülő faanyagot szeretnénk a lehető legmagasabb fokon feldolgozni, ezért faipari üzemet (CS-Fa Kft.) működtetünk. Erdőgazdálkodási fi lozófi ánk amúgy is az, hogy a fából csak a zuhanás zaját nem hasznosítjuk. A vágástéri hulladék feldolgozására új technológiát dolgoztunk ki. A vágástéren eddig elégetett , ezáltal elveszett faanyagból energetikai alapanyagot állítunk elő.
|
Tudta-e? A régi magyar nyelv a mézet márcnak nevezte. Ebből született Márcadó puszta neve, ugyanis az itteni lakosság a királynak mézben fizette az adót. A komoly méztermést a Zselic jelleg-zetes fája, az ezüsthárs adta. |
A klasszikus erdőgazdálkodáson túlmutatóan az új utakat is keressük. Kísérleti jelleggel energiaültetvényt létesített ünk, hogy az ott megtermelt faanyagot bio-erőművekben hasznosíthassuk. Különlegessége a dolognak, hogy az így művelt területek bármikor, könnyen visszaalakítható szántóvá. E mellett az arra alkalmas szántóterületeken évről évre telepítünk erdőt, 100 hektáros nagyságrendben, ahol az őshonos fafajokat (elsősorban a tölgyet) helyezzük előtérbe.
