TAVASZI „NAGYTAKARÍTÁS”
A természetbe simuló úton kerekezve gyönyörködünk a tájban az elsuhanó lombok között. Csak ritkán jut eszünkbe, hogy szorgos kezek évről évre folyamatosan vigyázzák az erdei utak állagát.
Szerző:
Oldal 8/19
KIVÁLÓ A MAGYAR VADHÚS
Habár hazánk vadászati nagyhatalomnak számít a lőtt vad mennyisége és minősége terén egyaránt, a vadhús fogyasztásában az utolsók közt „kullogunk” Európában. Évenként átlagosan alig negyven dekagramm vadhús kerül a tányérunkba. Tény pedig, hogy a szarvas, őz, vaddisznó húsa sokkal gazdagabb fehérjékben, vitaminokban és ásványi anyagokban, mint bármely házi vágóállaté, miközben mindenféle növekedési hormontól és egyéb oltóanyagtól mentes. A magyar vad minősége ráadásul elismerten kiváló.
A MÚLT KÖTELEZ
Keveseknek adatik meg, hogy egy több mint 130 éves múltra visszatekintő iskolát vezethessenek, és az egyik legnagyobb erdész, Bedő Albert szellemi örökségét ápolják. Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, az ásotthalmi Bedő Albert Erdészeti Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója közel két évtizede mozgatórugója az intézménynek. A Sopronban erdőmérnökként végzett, két éve Bedő Albert-díjjal kitüntetett szakember az elmúlt időszakban sokat épített, fejlesztett, ám amikor kérdeztem, elsősorban az őt körülvevő jó csapatot, a kiváló kollégákat említette.
ERDEI TÁRLAT – HORVÁTH DÁNIEL
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
CSODAFEGYVERÜNK A SPORT
„Mens sana in corpore sano” – mondja a bölcs rómaI, vagyis ép testben ép lélek. Másik fordításban a közmondás így hangzik: edzett testben edzett lélek. A tanácsot érdemes lenne megfogadni, hiszen a sportban és filozófiában jeleskedő rómaiak tapasztalatai általában igaznak bizonyultak.
VADREGÉNYES TÁJAK, KULTÚRTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK
Tolna megye rejtett kincseit fedezheti fel, aki hozzánk ellátogat. A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vagyonkezelésében lévő több mint 23 ezer hektáros, állami tulajdonú terület magában foglalja a Tengelici-homokvidék homoki tölgyeseit, ligetes erdeit, a Tolnaihegyhát nagy kiterjedésű, löszdombokkal tarkított cseres-tölgyeseit, a herceg Eszter-házyak gyulaji erdőtömbjét és páratlan vadállományát. Fő turisztikai vonzerejét a páratlanul szép, csendes környezet, a természet közelsége, vadregényes tájak, kitűnő borok, továbbá a kultúrtörténeti érdekességek és a remek termálfürdők adják.
KORLÁTOZVA AZ ERDÕBEN?
Ma már egyre többen tudják, hogy az erdőt gyalogosan, saját felelősségére bárki szabadon látogathatja, sőt kerékpárral vagy lovon is élvezhetjük a természet szépségeit. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor korlátozhatják az erdő látogatását, sőt időlegesen lezárhatják a területet. De természetesen mindezt kizárólag a saját érdekünkben.
GYAKRAN MÉG HÓ KÖZÜL TEMETI A TELET
A borongós, hideg február végi napokon már mindnyájan várjuk a tavaszt. A határ még nem zöld, de a természetben már ott van ébredésének boldog ígérete. A tél utolsó hónapjában, amikor a napsugár egyre meredekebben esik a kopár, lombtalan erdők avarjára, csodálatos élet indul meg a földben. A várva várt tavasz érkezésének biztató, ha nem is mindig csalhatatlan jele a bimbófeslés.
TŰLEVÉL ÉS TÖLGYLOMB
A Szombathelyi Erdészeti Zrt. logójában szereplő lucfenyőgally és tölgylomb a vasi erdészek által kezelt erdőket jelképezi. Bár Vas megye területének nagysága szerint csak a 17. a megyék között, az erdősültsége alapján az 5. a sorban. Területének több mint az egynegyedét (28%) borítják erdők. A megye állami erdeinek legnagyobb részét és az összes erdőterület mintegy felét Társaságunk kezeli, az Írott -kőtől a Kemeneshátig, a Vendvidéktől a Marcal-medencéig.
KOMBÁJN AZ ERDŐBEN?
Igen. A fakitermelés hagyományos gépei, eszközei mellett a korszerű technika vívmányai is helyet keresnek – és találnak – maguknak az erdőben. Végy egy komoly erőgépet, egy rendkívül erős, de ugyanakkor kifinomult mozgásra képes hidraulikát, egy fűrész-fejegységet, fűszerezd a legmodernebb elektronikával, és kész is a harveszter.
AZ ÉV FÁJA: A MEZEI JUHAR
Nagy értéke erdeinknek az a sok érdekes fafaj, amelyek nem feltétlenül alkotják az állományok gerincét, jelenlétükkel mégis nagymértékben gazdagítják az erdőket. Talán ezért választott ák az idén – rendhagyó módon, nyílt szavazással – az év fájának e kevésbé szembetűnő „szürke eminenciást”.
FARSANGI MULATSÁGOK
A vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsang a tavaszvárás ősi örömünnepe, hazai szokásai a középkorban honosodtak meg. A nagy evésekkel, ivásokkal a természetet is hasonló bőségre kívánták késztetni. Különféle játékok szintén kötődnek a farsanghoz, mint a maszkos alakoskodások.
VÁRAKOZÁS
Nem tudom, mi vezethetett ahhoz, hogy családok hónapokig spórolnak, vagy hitelt vesznek fel drága ajándékok vásárlásához, ámokfutóként járják a bevásárlóközpontokat csillogóvillogó karácsonyfadíszekért, „műanyag” élelmiszerekért, agyonreklámozott játékokért. A négyhetes advent éppen az elcsendesedés, a megtisztulás, a várakozás időszaka, hogy karácsonykor békében, örömmel tudjon együtt ünnepelni a család. Tanulságos lehet felidézni néhány régi szokást.
A ZALAI LANKÁS DOMBOK BŰVÖLETÉBEN
A megye adott ságainál fogva is szerencséje van a Zalaerdő Zrt.-nek, hogy olyan területeket kezelhet, mint a nagykanizsai Csónakázó-tó környéke, a zalaegerszegi Alsóerdő, benne az Azáleás-völggyel, vagy a Kistolmácsi tó, a Budafai és a Sohollári arborétum és a méltán híres vétyemi ősbükkös. Az erdőgazdaság kezelésében lévő erdőterületek mintegy tizedét teszik ki a közjóléti rendeltetésű és védett erdők, ahol évszaktól függően mindig talál valami érdekességet az arra járó turista.
LELKI FEJLŐDÉS MINDEN EGYES ÚT
Több millió lépés van a lábaiban, egyebek között megjárta a Himaláját, a kaliforniai Sierra Nevadát, Perut, és a sokak által El Caminónak nevezett spanyol Szent Jakab zarándokutat. Legutóbb Írországban gyalogolt 600 kilométert, de nem szabad elfelejteni, hogy 1987-ben az Országos Kéktúrát, majd 2008-ban az Országos Kékkört is teljesítette. Papp János színművész, a Centrál Színház tagja, vándorszínész – ahogy kollégái és barátai nevezik – minden egyes vándorlásáról útinaplót vezetett , amelyeket már nyomtatott formában is olvashatunk. Mint mondja, kedvence az őszi erdő. Szerinte ugyanis ez az évszak nem a természet halálát hozza, épp ellenkezőleg, a megnyugvását a közelgő tavasz dolgos hónapjai előtt.
FONTOS, HOGY EMLÉKEZZÜNK!
A 22 állami erdőgazdaság hasonlóan gondolkodik abban, hogy közjóléti beruházások mellett a hitélet gyakorlásához is szeretnének teret nyújtani a vallásturisztikai fejlesztésekkel. Hozzájárulva ahhoz, hogy a keresztény kultúra évezredes múltja megmaradhasson a következő nemzedékek szemléletében és folytatódjon a hitélet gyakorlása. Most induló sorozatunkban ezekre a fejlesztésekre, programokra térünk ki. Bevezetésül Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke gondolatait adjuk közre.
SZERESSÜK? NE SZERESSÜK?
Több egér- és pocokfaj is él az erdőkben. Életmódjukból és méretükből adódóan ugyan nehéz őket lencsevégre kapni, kártételük annál szembetűnőbb lehet főként a fiatalabb állományokban. A leginkább ugyanis a növények magjaival, hajtásaival, terméseivel, a facsemeték és idősebb fák gyökér- és kéregrészeivel táplálkoznak. A természet törvényei azonban ez esetben is érvényesülnek, ahol sok az apró rágcsáló, ott felszaporodnak a rókák, és mivel a legfontosabb táplálékaik éppen a pockok és egerek, az utóbbiak által okozott kár ugyancsak mérséklődik. A rókák jelenléte tehát erdészeti szempontból kedvező.
AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS ÉS A HONVÉDELEM ÖSSZEHANGOLÁSA
Létezik az országban néhány olyan erdőterület, amely elsősorban honvédelmi érdekeket szolgál, de a természetvédelem, az ökoturizmus és az ehhez anyagi forrásokat teremtő erdő- és vadgazdálkodás szempontjait természetesen ott is figyelembe kell venni. Ilyen a Süttői Erdészet, amely Komárom-Esztergom megyében a Duna-parton fekvő Süttőt és a Gerecse-hegység déli részén található Tardost összekötő országút két oldalán terül el az összefüggő, mintegy 70 négyzetkilométer kiterjedésű erdőtömbben.
