ERDEI ZÖTYÖGŐ KIRÁLYRÉTEN
A Királyréti erdei vasút idén 120 éves, nem véletlen tehát, hogy a sorozatot éppen vele kezdjük.
Szerző:
Oldal 14/19
VENDÉGCSALOGATÓ HAGYOMÁNYOK BÁCS-KISKUNBAN
Szemben a sokak által gondolt tévhittel, az erdészek, erdőgazdálkodók tevékenysége messze több annál, hogy az erdőt járják, és kivágatják a fákat. Sőt, az alaphivatásuk is egyre összetettebb, az erdőgazdálkodáson, természet- és környezetvédelmen kívül mind nagyobb hangsúlyt kapnak benne a közjóléti feladatok. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársainak szerepvállalása pedig talán még ezeken is túlmutat. Lássuk a példákat!
BÖJTI MULATSÁGOK
A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülve a böjt az önmegtartóztatás, lelki önvizsgálat ideje. Ám a gyermekek, fiatalok a régi időkben sem tudták kerek negyven napon át megtartani a csöndet, tavaszváró játékos mulatságokat rendeztek a faluszéli réteken. Így van ez manapság is, legalábbis az állami erdőgazdaságok erdei iskoláiban, természetismereti központjaiban, kisvasútjain. Hosszú téli alvás után minden tavaszelőn megelevenedik az erdő, a rét, és nem csak a madarak énekétől hangos a környék.
SOMOGYI FAMATUZSÁLEMEK
Somogy az ország egyik legerdősültebb megyéje. Területének közel harmadát borítják a változatos fafajú erdők, amelyekben sok szép famatuzsálem is látható többnyire az utak, nyiladékok szegélyén.
EGY ELFELEDETT GYÜMÖLCSFA: HÁZI BERKENYE
A középhegységek melegebb, délies kitett ségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.
TOLNAI ÖKOTÚRA, AVAGY A SZARVASBOGÁRTÓL A NAPELEMIG
A Tolnai-hegyhát déli része nemcsak történelmi múltjával, hanem természeti kincseivel és legújabb környezetvédelmi fejlesztéseivel is csábít. A múlt tisztelete és a jövő kihívásai, illetve a természetes vadon szépsége és a civilizáció vívmányai érdekes keveréket alkotnak. Vajon megférnek-e egymás mellett ? Le kell-e mondanunk egyikről is a másik érdekében? Keressük meg a választ, járjuk végig az utat, amely a hegyhát erdein keresztül visz. Ne csak lássuk, hanem érezzük és tapasztaljuk is meg a körülölelő természetet.
VÁRATLAN HELYZETEK
Séta vagy kirándulás közben a legtöbb baleset a megcsúszásból, illetve a megbotlásból adódik. Télen a havas, jeges út csak fokozza a veszélyeket, de a nedves avar, vagy egy kissé kiálló kődarab ugyancsak lehet a bajok forrása. Néha pedig még ez sem kell hozzá.
FOLYÓK ÖLELÉSÉBEN A DÉL-ALFÖLDÖN
Az ország déli, délkeleti területe történelmi és kulturális emlékekben éppúgy bővelkedik, mint természeti értékekben. A művelődni vágyók és a természet szerelmesei egyformán megtalálják az érdeklődésükhöz leginkább illeszkedő időtöltés lehetőségét. Csongrád és Békés megye állami tulajdonú erdőterületeit a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. gondozza és védi.
MIND TÖBBEN FEDEZIK FEL
Mivel a lesikló, illetve sífutó pályák többnyire az erdőben helyezkednek el, a sportágak kapcsán nem hagyhatjuk szó nélkül az erdészeteket. Már csak azért sem, mert bátran kijelenthetjük, hogy az erdészek hajtómotorjai voltak a síelés, elsősorban a sífutás hazai terjesztésének.
ITT A TÉL
A hideg napokon sem kell mellőznünk a szabadtéri programokat, hisz friss levegőre, mozgásra mindenkor szükségünk van. Különösen figyeljünk azonban a hideg okozta allergiára, vagy a fagyás elleni védekezésre.
ERDŐK A LŐTÉR MENTÉN, A BAKONYBAN
A közel 50 ezer hektáron gazdálkodó HM VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. területe a Magas-, a Keleti- és a Déli-Bakonyban, Veszprém és Fejér megyében található, zömmel Veszprém, Ajka, Zirc és Várpalota térségében. De kisebb alakulati erdőket a Dunántúl más megyéiben is kezelünk. Különlegesség, hogy itt terül el hazánk legnagyobb katonai lőtere, emiatt a működtetés során honvédelmi szempontokat is fi gyelembe kell vennünk. Az erdőgazdálkodás mellett vadgazdálkodási, turisztikai, valamint bányászati és építőipari tevékenységet folytatunk.
KÜLÖNÖSEN TARTÓS: AZ EURÓPAI VÖRÖSFENYŐ
Laza, kecses, napfényt áteresztő koronájával, világoszöld, szinte fátyolszerű lombjával az európai vagy közönséges vörösfenyő (Larix decidua) már látványában is eltér a közismertebb fenyőktől. Ami pedig még különlegesebbé teszi, hogy télen ugyanúgy elveszti leveleit, mint a többi lombhullató fafaj.
VISSZA A GYÖKEREKHEZ…
A karácsonyról mindenekelőtt gyermekkorom mézeskalács- és fenyőillatú, várakozással és izgalommal teli időszaka jut eszembe. Amikor szüleimmel és kisöcsémmel asztaldíszeket, adventi koszorúkat barkácsoltuk, mindent felhasználva, amit az őszi sétáink alkalmával összegyűjtött ünk az erdőben. Ehhez képest ma már október végétől lépten-nyomon karácsonyi dalok kavalkádjába kerülök az áruházakban, ahol plasztikdíszek tömkelegével igyekeznek bennünket minél több vásárlásra ösztönözni. De ez nem az én utam. Szüleimtől kapott értékrendem mást diktál, és tudom, hogy sokan vannak ezzel így rajtam kívül is.
AJÁNDÉK A MADARAKNAK
Felelősséggel tartozunk a környezetünkért, amiben élünk. Ennek megértéséhez remek lehetőség a téli madáretetés. Ez ugyanis nem kedv kérdése. Ha egyszer terített asztallal kínáljuk tollas kis barátainkat, ők másnap is számítanak rá. De meg is hálálják a gondoskodásunkat: ha télen ott hon érzik magukat nálunk, tavasszal is résen lesznek, amikor kártevő rovarok jelennek meg kertjeinkben. Természetes és környezett udatos megoldás a maradék faanyagból készített madárkarácsonyfa, amelyre minden nap akaszthatunk valami fi nom madáreleséget. Így kerülhet a fára az úgynevezett madárkalács, valamint a fél dióból, mogyoróból összeállított füzér.
NYUGAT-BÜKK – AZ ÓRIÁS BARLANGOK ÉS KÖVEK BIRODALMA
A turisták igényei sokfélék. Vannak, akik csendes, nyugodt, családias környezetben tudnak kikapcsolódni, míg mások szívesen töltik a pihenőnapokat is kirándulással, túrázással, természeti kincseink és történeti emlékeink felfedezésével. A Bükk hegység nyugati vonulataiban mindenkinek kínál kedvére való elfoglaltságot az Egererdő Zrt., a terület erdeinek gazdája.
AZ ŐSZI NAGY UTAZÁS
Földünk egyik legfeltűnőbb, kontinenseken átívelő természeti látványossága a madárvonulás, amelynek szinte minden olvasó tanúja lehet évente kétszer. Ilyenkor ősszel, csupán Eurázsia északi részeiről a becslések szerint mintegy 5 milliárd madár indul délre, évezredek, sőt évmilliók óta. A hatalmas madármozgás elsődleges kiváltó oka az időszakos táplálékhiány. A mérsékelt égövben télen a természet nyugalomba kerül, eltűnnek a rovarok, a fák lombjukat vesztik, a vizek befagynak. A vonulás ösztönös, amelyet a madarak tanult viselkedési formákkal finomítanak az életük során.
ERDŐGAZDÁLKODÁS AZ ORSZÁG NYUGATI KAPUJÁBAN
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. mintegy 35 ezer hektáron gazdálkodik Győr-Moson-Sopron megyében. A szűkebb értelemben vett erdőgazdálkodáson túl egyebek között vadgazdálkodással, fafeldolgozással egészíti ki tevékenységét, szaktanácsadási és kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a magánerdő-tulajdonosokkal, ökoturisztikai létesítményeket üzemeltet, bérmunkát vállal, és például részt vesz az Audi-gyár bővítése kapcsán elvégzendő kompenzációs feladatokban. A társaság emellett komolyan veszi a társadalmi felelősségvállalást is.
KŐRIS: ERDEINK FONTOS MELLÉKSZEREPLŐJE
Az erdőkről mindenekelőtt a tölgyesek, bükkösök, fenyvesek jutnak eszünkbe, esetleg a nyarasok, füzesek, akácosok. Pedig a kevésbé ismerős kísérőfajok jelenléte ugyanolyan fontos az erdei életközösségben. Ilyen a kőris, melynek egyedei szinte mindenütt megtalálhatók az országban.
