„Olyan európai kultúrát teremtett a herceg az erdő közepén, amelyről sok helyen álmodni sem mertek. Ő hozatta a telefont, villanytelepet is csináltatott, előbb volt közvilágítása Kaszónak, mint Somogyszobnak vagy Bolhásnak”- vázolta a kezdeteket Fehér Lajos, aki 67 éve tapossa a somogyi erdészet göröngyös útjait. Kevés olyan területe van az országnak, ahol egy család története és egy erdőgazdaság élete ennyire egybeforrt volna, mint Kaszón. Fehér Lajos családjával ma is az erdő közepén – Kaszótól alig négy kilométerre –, a herceg építtette erdészlakásban lakik. Ott is nőtt fel. Próbálta összeszámolni, a családban tizennyolc erdészig jutott, azok nélkül, akik most végzik az iskolákat. A fiú unoka szintén ezt a szakmát választotta, erdésztechnikusnak tanul, s emellett Kaszón dolgozik az Országos Közfoglalkoztatási Program keretében. Anyai ágon a mai Szlovákiába vezethető vissza a család története. A szlovákiai Javorinán hatalmas vadászterülettel, Európa hírű vadasparkkal rendelkező Hohenlohe herceg otthonról hozta az erdészeket, vadászokat. „Anyai ágon a felmenők még három nyelven beszéltek, németül, szlovákul, s megtanultak magyarul is”- hangsúlyozta a multikulturális hátteret Fehér Lajos. Jöttek az erdész-vadász nagybácsik is, Kaszón szinte mindenki rokon volt. Ő is így választotta az erdész pályát, húszévesen már kerületvezető erdész lett. „Apám területét örököltem meg”- hangsúlyozta szerencséjét, hiszen manapság ki kell böjtölni a kívánt helyet.
Bár a mai KASZÓ Zrt. anyagi bázisát az erdőgazdálkodás adja, népszerűségét nagyban köszönheti a környező erdők bőséges vadállományának. „Sok vadászterületen jártam már, Kaszó kiváló nagyvadas terület, a szarvas, a dám, a vaddisznó egyaránt megtalálható”– mutatott rá az előnyökre Fehér Lajos, aki 38 évig volt kerületvezető fővadász. Viszont egyre kevesebb őzet látni, főként az elszaporodott aranysakál miatt. Ezzel együtt csökkent a rókaállomány, hiszen az Arany János által is megénekelt toportyán farkas azt is megdézsmálja.
Amikor a herceg megvásárolta a birtokot, építkezésbe kezdett. A víztornyot 1913-ban építették, 1926-ban már vezetékes víz volt a házaknál, ezt követte a villanyvilágítás, amihez az áramot fagázos generátorral termelték. De volt minden erdészháznál vezetékes telefon is, meg egyenruha, szolgálati lőfegyver, szolgálati síléc, illetményföld, illetményfa, s állatot is tarthattak, meg szolgálót. „Komoly tekintélye volt az erdésznek, igaz gyalog kellett járnia, de ennek is megvolt a haszna”- segített a kép megrajzolásában a szakember.
Erdész – vadász
Fehér Lajos 43 szolgálati éve alatt sok minden átalakult a vadászatban. Megváltozott az állatok szokása, mozgása. Amíg korábban nehezebben lehetett megközelíteni őket, most sokszor az ember közelségét is elviselik. Gyakran találkozni velük az üdülő területén is. Mi okozta a változást? Az erdő vadeltartó képessége nem romlott, az okok inkább az erdőben megnövekedett mozgásban keresendők. Régebben vadsűrűket hagytak, ezeket ma már megtisztítják, gyérítik, így eltűnik a vad búvóhelye. Érthető, hiszen az erdőgazdálkodási szempontok is megváltoztak, és előtérbe kerültek a közjóléti feladatok.
„Ma is sok a küzdelmem az erdészekkel”- hunyorított Fehér Lajos Zsuzsa lányára, s az általa szükségtelennek tartott kerítésekre utalt. Ezekkel korlátozzák a vad mozgását, az állatok sok helyen csak folyosókon közlekedhetnek. A fiatalosok az igazi búvóhelyek, főleg a vaddisznónak, amikor pedig az erdő felnő, már nem okoznak kárt.
A német, osztrák, olasz vadászok is szívesen jönnek Kaszóra, európai hírű a vadállomány, kiválóak a vadásztatások. Az ismertebb hazai személyek közül rendszeresen járt itt Hofi Géza is, aki lelkes vadásznak bizonyult.
A Szikeleti halastó Kaszó északi részén, vízválasztó területen fekszik, északnak a vizek a Balatonba folynak, a túloldalról pedig a Drávába. Állandó vízfolyása nincs az erdőgazdaságnak, a téli csapadékot gyűjtik a tavakba, ami vagy kitart tavaszig, vagy sem, magyarázta az erdész. Amíg hallgattam, rétisas repült át a fák felett. Több pár is megtalálható az erdészet területén. Régebben nem viselték el az ember közelségét, ma alig zavartatják magukat.
Hivatás
A három Fehér lányból Zsuzsa 1100 hektárt felügyel, 22 éve dolgozik az erdőgazdaságnál, s 18 éve kerületvezető erdész. Egyszer egy egész hétre behívták az irodára, mesélte, de amint lehetett, menekült vissza a fák közé. Homokbuckás helyen gazdálkodik, ahol mélyfekvésű területek és kiemelkedések váltják egymást. A mélyedésekben megáll a víz, nehéz a munka. Égeres, nyíres – amiről senki nem tudja miként került ide, de magról gyorsan szaporodik –, tölgy, cser és kevés erdei fenyővel jellemzi a területet. A gyertyánosokban ciklámen, gyöngyvirág virít, a laposabb, égeres területeken sárga árvacsalán, vesepáfrány díszlik.
Erdősíteni kell, mondta, amikor az erdész és vadgazdálkodó közti nézeteltérésről kérdeztem, ahhoz pedig meg kell védeni a fiatalost. A kerítésből nincsen vita. Náluk nem jellemző a szálalás, sok az égeres, nyíres, akácos, úgynevezett rontott erdő. Ezek helyett tölgyet telepítenek.
Fehér Zsuzsa számára Kaszó nem csak munkahely, hanem a szülőföld, itt nőtt fel, akárcsak az apja, s ma is a közös erdészházban lakik. Hivatássá – szerintem szenvedélyévé – vált számára az erdészeti munka. Ma is minden nap új kihívást jelent, más-más arcát mutatja a természet. Bár az 1100 hektárt ismeri, mint a tenyerét, mégsem képes megunni. Ahogyan Fehér Zsuzsa fogalmazott: az erdész legkedvesebb kikapcsolódása az erdő. Minden évszaknak megvan a varázsa, de a tél különösen kedves számára, amikor friss hó esik, s elnyeli a hangokat. Tavasszal – mihelyst elmúlnak a fagyok – kezdődik az erdősítés. Vagy folytatják azt, amit ősszel nem tudtak befejezni. Nyáron hajnalban dolgoznak, de kevesebb a munka, s ezért kicsit unalmasabb. Az erdészet tizenhárom hektáros csemetekertjét is Zsuzsa kezeli.
Tisztelet
„Ezek a fák – vette vissza a szót Fehér Lajos – velem együtt nőttek fel, velük együtt én is vágásérett korba jutottam”. Neki a tavasz a kedvenc évszaka, amikor megérkeznek a szalonkák, csicseregnek a madarak, pattognak a rügyek, a tél után élet költözik a fák közé. „Bele lehet fáradni az egész télen tartó vadászatba is”- vallja, miközben kimutat a terepjáróból. Emlékezetes a hely: tíz éve a közelben egy német vendéggel 13,10 kilós gímbikát lövetett. De puskacső elé került a kerületében egy 4,30 kilós dámbika is, ami Kaszón rekordnak számít.
Fehér Lajos felesége, Zsuzsa mama felelős a családi tűzhely melegéért. Három lányuk közül Andrea is Kaszón talált munkát. Zsófi kicsit messzebb került, de a férje szintén az erdőgazdaságnál kapott állást. Zsuzsa mama az irodán dolgozik, de a munkahelyén és otthon is az erdő veszi körül. Nem tudja megunni. Nem papíron ismerkedik az erdővel, sok időt tölt a fák között, és számára minden évszaknak megvan a szépsége. Immár 39 éve dolgozik Kaszón, mindig szeretetet, tiszteletet tapasztalt. Közben a gasztronómia is szóba kerül, ami a vadhúson és a gombán keresztül szintén az erdőhöz kötődik. Azt már csak később tudtam meg, hogy Fehér Lajos halászléjéről legendák szólnak.
Vendégszeretet
Erdészek között nőtt fel Fehér Andrea, s bár másfelé indult, csatlakozott a családi hagyományokhoz. Az üdülőben, az idegenforgalommal, a 80 férőhelyes szálloda ügyeivel, a vendégek fogadásával foglalkozik. Munkájában nagy előnynek tartja erdész családi gyökereit. „Öröm, ha újak jönnek, de a viszszatérő vendég jelenti az igazi mércét” – mondta.
A Kaszóra látogatók nem egyszerűen csak szobát vesznek ki, a környezetre is kíváncsiak. Túraútvonalakat ajánlanak a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, akik ehhez eszközöket is igénybe vehetnek. Kisvasutazás, vadaspark, lovas kocsizás, sportcsarnok, medence és szauna szolgálja a kényelmet.
Az idegenforgalomra egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek. Igyekeznek megismertetni Kaszót a nagyközönséggel, programokat szerveznek, kiállításokon jelennek meg, de aki már megfordult itt, az is viszi a hírüket. Nem csak a természeti adottságok jelentenek vonzerőt, hanem az az emberi és szakmai háttér, amit az erdészek, a vadászok és az idegenforgalomban dolgozók teremtettek meg.
A Fehér család jelenléte átszövi Kaszó életét, a vadászat, az erdőgazdálkodás, az adminisztráció és az idegenforgalom terén egyaránt. A családban lassan beépült a gének közé az erdő szeretete. Az erdő szintén családtag, vallják, ami kitölti mindennapjaikat.
