KIRÁNDULÁS PISZTRÁNGFOGÁSSAL
A Visegrád határában húzódó Apátkúti-völgyben túrázva különös élményben lehet részünk: pisztrángos tavak szegélyezik utunkat, ahol akár horgászhatunk is.
Kategória: Lapszemle
Oldal 49/77
TÁRSSZERZŐ: AZ ERDŐ
Nemes alapanyagból, a magyar költészet kincseiből építkezik a Kaláka együttes immár négy és fél évtizede. Zenéjük mindenkit megszólít, egyként élvezik aprók és éltesebbek. Sok dal szerzője, az együttes alapítója és „lelke” Gryllus Dániel. A muzsikussal nemcsak természetről, erdőkről, hanem ünnepről és a zene születésének titkairól is beszélgettünk.
EGY ERDÉSZ ADVENTI MISSZIÓJA
Kertész József nyugdíjas erdész küldetésének tekinti, hogy az erdőt, az erdőgazdálkodást a társadalom legszélesebb körével megismertesse. De legalább ilyen fontos számára, hogy ezeréves keresztény értékeinket, hagyományainkat ápolja, hogy tudják az emberek, miről szól az advent, és mit ünneplünk karácsonykor. Ezért is vállalja immár közel egy évtizede önkéntesként a szentendrei betlehemek elkészítését, elkészíttetését és felállítását.
MILLIÁRDOK KÖZJÓLÉTI BERUHÁZÁSOKRA
Összességében jó, a közjóléti beruházásokat tekintve pedig sikeres évet zárnak idén az erdőgazdaságok, mondta el lapunknak Bitay Márton. A Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a már formálódó új erdészeti törvényről is beszélt.
KASZÓ: MAGA A VADREGÉNY
Talán Karl Christian Kraft Hohenlohe herceg sem gondolta volna, hogy Kaszó vadászati bérleti jogának 1909-es megszerzésével a szlovákiai Javorináról betelepített (és Fehérre magyarított) Plucsinszki családdal egy erdészdinasztiát indít útjára.
EGY ÉVVEL A JÉGTÖRÉS UTÁN
Egy éve, 2014. december elején hatalmas fák törtek ketté, dőltek ki, sok helyen szinte „romhalmazt” hagyva erdeinkben. Azóta szinte folyamatos feladatot ad az erdészeknek a kárelhárítás és a helyreállítás. A munkának azonban még koránt sincs vége.
KECSKEMÉTI ERDÉSZMATUZSÁLEMEK
Szeverényi István és Mihályka Tibor erdészek úgy írtak történelmet, mint azok a hétköznapi emberek, akiknek sorsát lehet, hogy nem jegyezték le a tudósok, de nélkülük más lenne a világunk. Mindketten a huszadik század húszas éveiben születtek, egy év eltéréssel augusztus 5-én. Bár eltérő utat jártak be, életükben sok a közös vonás, az egyik mindenképpen az elkötelezettség. A feladatuk is eltért, ám sokszor sodorta egymás mellé őket a sors, számtalan történet köti őket össze.
DÍSZNÖVÉNYT A PARKERDÉSZETTŐL
Az állami erdőgazdaságok közül a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. díszfaiskolát is működtet. A kecskeméti székhelyű Juniperus Parkerdészet az idén 25 éves. A hagyományos alföldi sor- és parkfákon, erdészeti csemetéken és karácsonyfán kívül örökzöldeket, konténeres díszfákat és -cserjéket termesztenek kis- és nagykereskedelmi értékesítésre.
GURULÓ OSZTÁLYTEREM A ZALAI ERDŐKBEN
A már nevében is sok izgalmat sejtető Zakatoló Erdei Iskola idén tavasszal nyitotta meg kapuit Csömödérben, a Zalaerdő Zrt. Bánokszentgyörgyi Erdészetének területén. Így a Csömödéri Állami Erdei Vasút turisztikai szolgáltatásaihoz kapcsolódóan lehetővé vált, hogy erdőgazdaságunk is kivegye részét a következő nemzedékek környezettudatos neveléséből.
A NYÁRFA DICSÉRETE
Mikor Krisztus urunkat fel akarták feszíteni – szól a székelyek faregéje –, a poroszlók elmentek ágat kérni keresztnek. A fák közül a tölgyfa úgy megkeményedett, hogy nem bírtak a sudarából vágni. A fenyőfa annyira felborzolta magát, hogy a hozzá közeledőket összeszurkálta, s így nem boldogultak vele. A jegenye nyárfa ide-oda hajladozott, amivel a fejszecsapásokat kikerülte. Egyedül a rezgő nyár nem tudta megvédeni magát, s azóta reszket minden levele olyan szomorúan, hogy nem lehet alatta megmaradni.
ŐSZI SZÍNEK VARÁZSÁBAN
Ha valami, hát a késő ősz hangulata illő keretet adott beszélgetésünknek Trokán Péter színművésszel. Maga is finom, elegáns jelenség, pasztell tónusokkal. Szemlélődő alkat, aki erdők, vizek, kertek nyugalmával töltődik, s nem tud betelni a természet „festményeivel”. Egyszer régen megtalálta egy erdész-szerep, és azóta így jegyzi a nézők emlékezete.
BEIGLIFALÓ TÚRA
Az ünnepek a pihenésről, a megállásról is szólnak. Az időről, amit együtt töltünk a szeretteinkkel. A szeretet az az idő, amit a másiknak ajándékozunk. Muszáj, hogy az ünnepek a roskadásig telt asztal mellett teljenek el? Azt gondolom nem. Tegyük ezt inkább az erdőben, hiszen ott mind vendégek vagyunk, a természet a körülölelő házigazdánk.
KÉZIKÖNYV A BAKONYRÓL
A Bakonyerdő Zrt. és az ERFARET Nonprofit Kft. közös kiadásában 1000 példányban jelent meg a Bakonyról szóló máig talán legteljesebb kézikönyv, Dornyay Béla Bakony című kötetének felújított, reprint kiadása.
KIS-BAKONYI TEMPLOMROMOK
A Balaton-felvidék történelmi emlékhelyei közül többet a Bakonyerdő Zrt. által kezelt erdők rejtenek. A fák között megbújó, régi korokból ránk maradt templom- és kolostorromok ma is nyugalmat árasztanak, s lelki feltöltődést nyújtanak az odalátogatónak.
EGY NAP A PILIS SZÍVÉBEN
A Pilis mélyét nemcsak a fák gyökérzete, hanem szellemi, kulturális gyökerek is behálózzák, és a hegység erdeinek többségét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. ezek ápolására is kiemelt figyelmet fordít. Természeti és kulturális látnivalókban egyaránt gazdag utat járhatunk be, ha követjük Szenthe Gábor, a Pilisszentkereszti Erdészet erdőgondnokának ajánlását.
A CSEND ZENÉJE
Ahogy a Beatles merőben új gondolkodást hozott fiatalok millióinak világszerte, úgy itthon, a nagyvilágtól elzárkózó kis országban is új utakat nyitott az Illés együttes. Hiszen dalaikkal már nem csupán szórakoztattak, de átírtak mindent, amit addig zenéről, ízlésről, lázadásról, merészségről tartottunk. Kimondani is elképesztő, hogy mindennek fél évszázada! Szörényi Levente énekesmuzsikus-zeneszerző ikonikus jelenséggé vált, művei megkerülhetetlenek. Túl a hetvenen is fiatal maradt, máig kíváncsi, kereső ember. Figyeli a természetet és faggatja a régmúltat.
SZÁLLNAK A DARVAK
A 19. század második feléig nemigen akadt hazánkban olyan nemesi kúria, amelynek udvarán ne tartottak volna darvakat. Amikor azonban a folyószabályozások miatt már nem költöttek a Kárpát-medencében, megfeledkeztünk róluk, hiszen egyre kisebb számban, vonuló madárként immár csak ősszel és tavasszal tűntek fel.
A KORONA ÁRNYÉKÁBAN
A magyar erdő koronás vadja, a gímszarvas szinte minden természetjáró előtt ismert, hiszen az Alföld középső területeit leszámítva gyakori vad hazánkban. Állománya az utóbbi fél évszázadban közel megnyolcszorozódott, amelynek hátterében az erdőgazdálkodás szempontjából is fontos folyamatok zajlottak, kedvezők és kedvezőtlenek egyaránt.
