Oldal 49/79
Május közepétől, vagyis amikor a lucernákat, kaszálókat és az utak szélét kaszálják a gazdák, a mezők vadjai és madarai éppen a szaporulatukkal vannak elfoglalva. A fürjek, pacsirták, fácánok, foglyok a fészkeiken ülnek vagy éppen a fiókáikat, csibéiket vezetik a fűben, a lucernásokban, rengeteg rovart és lárváikat összeszedve. A mezei nyúlfik, őzgidák szintén a dús növényzetű lucernásokban találnak maguknak menedéket és bőséges táplálékot.
Egy „zöld” innovációnak köszönhetően a Szuro-Trade Kft. felhasználja a terményszárítás során keletkező hulladékot, ezáltal is csökkentve a cég ökológiai lábnyomát. A Norvég Alap 219 millió forintos támogatásával megvalósuló, 404 millió forint összköltségű beruházás megkezdését ünneplő rendezvényt a közelmúltban tartották Nyíregyházán, a Szuro-Trade Kft. Debreceni úti telephelyén.
„A szocializmusban az a legrosszabb, ami utána következik.” Ez a rendszerváltás idején gyakran emlegetett mondás ma is aktuális, ha megnézzük, milyen helyzetbe került Kárpátalján az állattenyésztés, és azon belül is a szarvasmarhatartás. Íme egy döbbenetes adat: negyedszázad alatt a megyében a tizedére csökkent a szarvasmarha- állomány. Ehhez képest a sertéságazat még jól tartja magát, a hízók és növendék állatok száma ez idő alatt csupán megfeleződött. De legnagyobb problémát talán mégsem az egyedszám gyors csökkenése jelenti, hanem az, hogy huszonöt évvel ezelőtt tíz nagyobb tejfeldolgozó üzem működött a megyében, és tizenkét nagy kapacitású vágóhíd. Ma már néhány sajtkészítő manufaktúrán és pár embert foglalkoztató húsüzemen kívül mást itt nem találunk.
A hagyomány szerint Szent Barnabás napja, június 11. a legalkalmasabb a szénakaszálás megkezdésére, illetve a gyógynövények gyűjtésére. Bár országrészenként és művelési területenként eltérő, hogy évente hányszor kaszálnak, de a kaszálás utáni tennivalók, a szárítás, a forgatás folyamata nagyrészt mindenhol hasonló: a megszáradt szénát boglyába rakták. A boglyák mérete és alakja azonban területenként eltérő lehet. A csapadékosabb és a szelesebb országrészekben más alakja volt, mint a szárazabb területeken. 1818-ban Bolyai Farkas, a marosvásárhelyi „kollegyom” mathesis professzora Teleki Ferenc gróf feladványaként azt a matematikai feladatot kapta, hogy határozza meg, milyen alakban érdemes rakni a boglyákat annak érdekében, hogy minél kevesebb eső érje azokat.
Mégpedig a szakmai érdeklődők és a nagyközönség számára évente; idén már a tizenhatodik alkalommal, a Floch-pusztai Tangazdaság területén rendezett Regionális Mezőgazdasági Szakkiállításon. A Földművelésügyi Minisztérium fenntartásába és irányítása alá tartozó Agrárszakképző Iskolák Hálózata (ASzIH) KASZK tagjaként működő váci Táncsics Mihály Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium rendes éves bemutatkozását, agrárszakmai kiállítását, agrárvásárát már ismerik és várják a régióban, úgyhogy ilyenkor megtelik a tangazdaság érdeklődő fiatalokkal és idősebbekkel.
Meiszner Katalin kertjét kezdetben csak biogazos néven emlegették a szomszédok, és meg is mosolyogták a veteményest. Akkor még nem tudták, hogy a terület milyen értékeket rejt. De azóta már ők is hasonlóképpen termelnek, és tanácsot kérnek a cserszegtomaji hölgytől.
A Kőszegi-hegység egyik délkeleti nyúlványán már messziről, szinte felkiáltójelként int felénk a fehérre meszelt, piros toronysisakos Szent Vid-kápolna. Az 589 méter tengerszint feletti magasságban épült templom napjainkban a hegylábnál települt Velem község felett őrködik.
Az Almamelléki Állami Erdei Vasút zárt kocsiját télen még fatüzelésű kályha fűti, az induló állomás épülete ma erdészeti és kisvasúti kiállításnak ad otthont. Az átalakítására 1977-ben azért került sor, mert ebben az állomásépületben forgatták a „Kihajolni veszélyes” című filmet, mely annak idején egyebek között a montreali fesztivál nagydíját is elnyerte.
Lempel István szigetvári kerületvezető 46 esztendei odaadó erdészeti munka után nemrég vonult nyugdíjba. Erdésztársai megbecsülését bizonyítja, hogy életműve elismeréseként az Országos Erdészeti Egyesülettől megkapta a Decrett-emlékérmet. Azonban a legnagyobb jutalom talán mégis az az öröm, amivel a hivatása megajándékozta. Mindmáig szenvedélyes szeretettel járja a szülőfaluja melletti erdőt, amiben hosszú évtizedekig ő volt a gazda. Nem csoda, hogy derűs, megelégedett ember.
Magyarországon 12 békafaj él. Ez meglehetősen kevésnek tűnik a Földön élő 4750 békafajhoz képest, európai viszonylatban mégis jelentős állománnyal dicsekedhetünk. Sőt, levelibékák tekintetében igazi nagyhatalomnak számítunk.
A hazánkban vadászható vadfajok listáján szerepel egy sokak által kevésbé ismert nagyvad is, a szika szarvas. Természetes elterjedési területe Kelet-Ázsia, ahol számos alfaja népesíti be a számukra megfelelő élőhelyeket. Európába, így hazánkba is emberi segítséggel kerültek be.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze. Ebben a számunkban kivételesen két szorosan összetartozó kép történetét ismertetjük.
Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas szakírónk már gyermekkorától fogva rója az erdei ösvényeket, de még ma is ámulatba ejtik a fák, különösen az öreg, görcsös tölgyek s a csodálatos, sima törzsű bükkfák. Az erdőket azonban távcsővel a nyakában járja, hiszen egész életét a madarak megfigyelésének szentelte.
Nagyon sok fából készült épülettel találkozhatunk világszerte. Szinte örökéletűek, archaikus üzenetek a múltból. Nem tűnik túlzásnak, hogy az ember és a természet harmóniája jelenik meg bennük. A fa él, lélegzik, s ezzel egyedülálló mikroklímát teremt a lakótérben, ennek is köszönhető, hogy napjainkban újra reneszánszát éli a fa építőanyag.
Bugac a legismertebb hazai puszták egyike, máig az őshonos magyar háziállattartás emblematikus területe, ahol a homoki erdők mellett kiemelkedő természeti értékű ősborókás és homokpuszták váltakoznak. A táj képe sok helyen még ma is az egykori erdős pusztákat idézi.
Az erdő és a víz kapcsolatáról én inkább kiadványunk nem létező „napfényes” rovatában írnék, ahová jótékony szerepéből adódóan a talaj vagy a napsugárzás is való. Hogy mégis idekerült, annak az az oka, hogy a víznek is van árnyékos oldala, különösen, ha a kelleténél több jut belőle.
Rend a lelke mindennek – tartja a mondás. A rendről alkotott képünk, az ezzel kapcsolatos társadalmi norma közel egységes. Az erdő esetében azonban jóval összetettebb a rendezettség értelmezése.
A közel hatszázéves Mezőtúri Református Kollégiumba beszéltük meg a találkozót. Már várt ránk a bejárat előtt, és magával ragadó lendülete azonnal elárulta, hogyan is sikerülhetett dr. Krizsánné Józsa Piroskának közel negyedszázada országos népszerűségű mozgalmat indítani. A Kaán Károly Országos Természet- és Környezetismereti Verseny megálmodója, fő szervezője csillogó szemmel, nem titkolt büszkeséggel mesélt arról, milyen sok kisdiákot sikerült „megfertőzni” a természet szeretetével.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
