Oldal 47/80
Hazánk erdeit, mezeit járva, vagy éppen lakóhelyünk környékén a parkokban pihenve mind gyakrabban találkozhatunk újabb és újabb idegenhonos, az ember által kontinensünkre behurcolt fajokkal. Például az Észak-Amerikából érkezett, Csehországban elengedett pézsmapockok már Európa jelentős részét benépesítették.
A Z-vírus terjedését az emberiség eddig nem volt képes megállítani. Reményt adhat az a tény, hogy egyes források szerint bizonyos embercsoportok nem fertőződtek meg és eddig elszigetelten élték túl a zombi-katasztrófát.
Ünnepélyes alkalomból találkoztam Orbók Ilona csíkszeredai erdőmérnökkel, Sepsikőröspatakon. Éppen az Országos Erdészeti Egyesület Kaán Károly- emlékérmét vette át az egyesület 147. erdélyi vándorgyűlésén. A szakma rangos elismerését, az erdőgazdálkodásért végzett kiemelkedő gyakorlati és szellemi tevékenységéért érdemelte ki. Még a díjátadás megható pillanataiban is a természetesség és derű áradt belőle, ami az egész életét jellemzi.
Az 1956-os „októberi vihar” elmúltával újjáéledő soproni főiskolán a következő évben faiparimérnök-képzést kezdtek, amelyből az Erdőmérnöki Kar mellé 1962-re kinőtt a Faipari Mérnöki Kar. A soproni intézmény a két kara alapján már megkaphatta az egyetemi címet. Ennek megfelelően az 1962–63. évi tanévet a földművelésügyi miniszter, Losonczi Pál nyitotta meg, s adományozta a soproniaknak az Erdészeti és Faipari Egyetem (EFE) címet.
A tájjellegű ételekhez a 20. század egyáltalán nem volt kegyes. Korábban bárhová utaztunk a világon, száz kilométerenként más-más ételt készítettek a helyiek, az ételek receptje pedig településenként változott. Az ipari robbanás és a modernizáció aztán elmosta ezeket a különbségeket, ezért is nagy érték, ha Zalába utazva még ma is élvezhetjük a régi ízeket.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Múlt év szeptemberében adták át a nagyközönségnek az újjáépített Galya-kilátót (korábbi nevén Péter hegyese-kilátót). Az Országos Kéktúra nyomvonalán található építmény az EGERERDŐ Zrt. és a Magyar Természetjáró Szövetség konzorciumi összefogásával, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatói, Kovács Csaba és Vass-Eysen Áron tervei alapján újult meg. A csaknem 1000 méter magasan lévő tetőteraszáról kelet felé a Bükk, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát hegyei láthatók, tiszta időben pedig a Mecsekig és a Magas-Tátráig is ellátni.
A X. Tamási Trófea Vadgasztronómiai Fesztiválra jelent meg Örményi János szerkesztésében A 700 éves Tamási 700 receptje füzetsorozat 4. kötete. Az alkalomhoz kapcsolódva ezúttal a vadhúsokból készült ételek kaptak benne kiemelt szerepet.
A zarándokút nem egyszerű túra vagy kirándulás. Lépései elsősorban belső lépések az emberi szív szentélye, és Isten irgalmának élő vízforrása felé. A Mária út népünk nagy kegyhelyeit, szent helyeit köti össze, mindenekelőtt Máriazellt és Csíksomlyót. Persze választhatunk kisebb távot is, haladjunk Mátraverebélyről Szentkútig.
A Mátra hegység tele van látnivalókkal, nem mellesleg az ország legmagasabb pontját is ott találjuk. Az 1014 méter magas Kékestetőre és a szomszédságában álló Galya-tetőre vezető utakat források, várak, kilátók övezik, csúcsukról pedig páratlanul pazar panoráma tárul elénk. A gyönyörű erdőket az EGERERDŐ Zrt. kezeli, és kényelmes szálláshelyeket is kínál az erdőgazdaság.
Ilyet az ember ritkán lát! Az asztalon 100 bordó bársonydobozka tornyosul, s mindegyik mélyén egyegy aranyérem rejtőzik. Jogos tulajdonosuk pedig ott mosolyog mögöttük. Ő Cseh László, a magyar férfi úszósport legjelesebb képviselője, százszoros felnőtt magyar bajnok. Az egri Bitskey Aladár uszodában járunk, a jubiláló bajnok köszöntésén.
Hazánk erdeit, mezeit járva szinte bárhol találkozhatunk különféle vadgalambokkal. Ez nem véletlen, hiszen az utóbbi években lendületesen növekedett ezeknek a különösen jól alkalmazkodó szárnyasoknak száma a Kárpát-medencében. A galambfélék jól elhatárolható családot alkotnak, amelyeknek hazánk faunájában négy faja ismeretes: a balkáni gerle, a vadgerle, az örvös galamb és a kék galamb.
Magyarország kisvasúthálózata Európában egyedülálló nemzeti örökség. Olyan vasúttörténeti érdekesség, amely az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy mind több család választhatja a kikapcsolódás, kirándulás e formáját, és rekordot dönt a magyar erdőkbe látogató gyermekek és felnőttek száma.
Bécsy László immár fél évszázada járja fényképezőgéppel a nyakában a magyar erdőket, mezőket, mert küldetésének tekinti, hogy az útjai során szerzett élményeit fotók segítségével megossza másokkal is. Képei több rangos hazai folyóiratban s számos hazánk faunájával foglalkozó könyvben, kiadványban megjelentek. Mintegy hétezer fotója látható nyomtatásban, nemzedékek nőttek fel a képeivel illusztrált műveken. Lapunkban is rendszeresen találkozhatnak állatfotóival.
Az ország második legnagyobb városában, Debrecenben várja a természetszerető fiatalokat, diákokat az Országos Erdészeti Egyesület minősítésével büszkélkedő Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola. A NYÍR ERDŐ Zrt. erdei iskolája a város „zöld tüdejében”, a Debreceni Nagyerdő peremén ismerteti meg az óvodás és iskolás gyermekeket az őket körülvevő természet csodáival és neveli környezettudatosságra a jövő nemzedékeit.
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Kapuvári Erdészete közel 10 ezer hektár erdőt kezel az ország északnyugati vidékén. Működési területe 18 község szomszédságában terül el, Fertőddel, Fertőszentmiklóssal vagy Csornával egyaránt határos, székhelye pedig a középkori kapuvári vár lábánál áll.
A népesség növekedése miatt az évszázadok során fokozatosan, majd a bányászat és a nagyvárosi építészet hatására ugrásszerűen megnőtt a faanyag iránti igény. A fokozott felhasználásból és a tervszerűtlen fakitermelésekből adódóan egyes térségekben a méretes faanyag hiányával, valamint a tűzifaigényt kielégítő úgynevezett konyhaerdők erős kiélésével kellett szembesülni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdő használatát szabályozni kell. Ehhez azonban az erdők területének, a fatermés mennyiségének ismeretére volt szükség, és meg kellett határozni az erdőgazdálkodás észszerű korlátait.
A gyakran kirándulók, rendszeresen országot járók már felfigyeltek rá, hogy mind több helyen tűnnek el a fenyvesek. Olyan is akadt, aki a számára nem tetsző változást az erdészeken kérte számon. A pusztulásért alapvetően a klímaváltozás a felelős, igaz, a hatására legyengült fák például a szúfajokkal szemben is védtelenebbek. Károsításuk azonban fafajonként is eltérhet.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
