A Szent Vid-hegyen már az új kőkorban, hatezer éve is éltek emberek, de virágkorát a bronz- majd a vaskorban élte, amikor a hegységben és környékén található színesfémekre alapozva kialakult a bronzművesség. Az akkor ott élő pannonok-illírek pedig aranyat is feldolgoztak. Az ókori város fontos kereskedelmi és ipari központtá fejlődött, ami elsősorban Miske Kálmán kutatásai nyomán vált ismertté. A báró által 1896 és 1929 között folytatott régészeti feltáráskor talált arany diadém feltehetően királynői fejdísz volt, és ez alátámasztja azt a feltevést, hogy a Szent Vid-hegy királyi székhely lehetett. A teraszosan kiépített település legfelső szintjén állt a fellegvár, az alatta húzódó szinteken helyezkedtek el az iparosok kohói, műhelyei, legalul pedig a földművesek, szolgák éltek.
A Krisztus előtti 3-4. században a kelták által uralt terület legjelentősebb központja volt Szent Vid, ahol fejlett volt a vasgyártás. A Kőszegi-hegység egyik délkeleti nyúlványán már messziről, szinte felkiáltójelként int felénk a fehérre meszelt, piros toronysisakos Szent Vid-kápolna. Az 589 méter tengerszint feletti magasságban épült templom napjainkban a hegylábnál települt Velem község felett őrködik. A római korban ott álló őrtorony azt a vízvezeték-rendszert védte, amely az egykori Savaria (a mai Szombathely) vízellátását biztosította a Kőszegi-hegység forrásaiból. Később avarok népesítették be a környéket, amit a régészeti feltárás során talált temetőjük támaszt alá. Az Árpád-korban is erődített hely volt, a Németújvári/Kőszegi család birtokaként. A Kőszeg várát 1532- ben sikeresen védelmező Jurisics Miklós pedig a Szent Vid kapitánya címet is viselte.
A hagyomány szerint, Salamon magyar király (1053–1087) idején a Gutkeled nembéli Vid ispán kapott engedélyt vár építésére. A Kőszegi grófok idejéből, 1288-ból Wel várnagy nevét ismerjük.
A jelenlegi Szent Vid-kápolna előtti sziklakiszögellésen már a 9. században templom állt, de a Szent Vid-hegy vallási jelentősége sokkal ősibb eredetű lehet. A hegyen 1713-ban Hilerian szerzetes építtetett remetelakot és kápolnát, míg a jelenlegi egyhajós barokk épületet 1859-ben alakították ki.
A Szent Vid-kápolnát övező erdőben kirándulóhelyet tart fenn a Szombathelyi Erdészeti Zrt., az ott álló Kálvária és az Országos Kéktúra egykori végpontjának emlékműve mellett. A Szent Vid-hegy Velem és Kőszeg felől megközelíthető a felújított erdészeti utakon, a bakancsos turisták a kék ● és kék ✚, valamint a sárga alpannonia® turistautakon is elérhetik.
