Oldal 78/79
A mohácsi vész után hamarosan három részre szakadt Magyarország erdészeti emlékei jellemzően egy hadban álló, illetve háborúknak kitett területhez kapcsolódnak. A korabeli hadviselés ugyanis igényelte a fát, akár nyers, akár feldolgozott , netalán vegyi átalakításon átesett formában. Ez utóbbihoz a puskaport említhetjük meg, amelynek egyik alkotórésze a faszén.
Májusban-júniusban kellemes édeskés illat lengi be az alföldi tájat, köszönhetően az úton-útfélen fehér csüngő fürtökben nyíló akácfáknak. Ha kedvünk szottyan, akár bele is haraphatunk az ízletes pillangós virágokba, csak arra vigyázzunk, hogy a méhek is szívesen látogatják. Talán sokan nem tudják, hogy az Alföldhöz ma már vitathatatlanul hozzátartozó akác mintegy 250 éve a tengerentúlról került hozzánk.
Amikor közös barátunk azt mondta, hogy Gál Sándorral hamar megtaláljuk a közös hangot, nem tévedett . A zalai erdész nem csak közvetlen, jó humorú, de szakmailag is kifogástalan. Az előbbire bizonyíték éjszakába nyúló beszélgetésünk, utóbbira a tavaly elnyert Az Év Erdésze cím.
Akácgazdálkodás, dámszarvas-világrekordok, az Alföldön még megmaradt szinte érintetlen természeti értékben gazdag keményfás ligeterdők – ezekről nevezetes elsősorban a Magyarország északkeleti részén gazdálkodó NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.
A tavasz beköszöntével elcsendesednek az erdei munkahelyek. A téli fakitermelési rohamra már csak a felhalmozott faanyagkupacok emlékeztetnek. Gondolhatnánk, hogy az erdész is fellélegezhet ilyenkor. A valóság azonban egészen más. A teendők száma nem csökken, csak módosul. Már tavasszal elkezdődik és a nyárra is jócskán áthúzódik a legfontosabb időszerű feladat: a jelölés és a becslés.
A Duna-Tisza köze nemcsak pusztáiról nevezetes, hanem a végtelen síkságon fellelhető erdőségeiről is, melyek vonzzák az erdőjárókat, a természet barátait.
Tavaly a kiemelkedő mennyiségű csapadék kedvezett a hazai gombafajoknak, amerre csak mentünk, minden telis-teli volt gombával. Májusban erdei csiperkét gyűjtött ünk, nyár végén fenyőpereszkével, szegfűgombával, később rizikével és rókagombával örvendeztetett meg az erdő. S aztán kaptunk ajándékba gyönyörű vargányát, és egy diónyi szarvasgombát is!
A napsütés, a hajnali pára és a mind kellemesebb hőmérséklet a kullancsok szaporodásának is kedvez. Kirándulás előtt gondoskodjunk ezért a kullancsok elleni védelemről, a túrából hazaérve pedig alaposan nézzük át magunkat. A kullancsok által terjesztett betegségek akár súlyos kimenetelűek is lehetnek, ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a védelemre egyaránt.
A kellemes időben mind többet kirándulunk, sétálunk, túrázunk. Mégis milyen lábbeliben induljunk útnak? A kérdés szakszerű megválaszolásában a Mauna Műhely tulajdonosa, Mosonyi Panni segített, aki idestova 11 éve vezeti a nagymarosi családi vállalkozást.
Zsila Sándor egészen fi atalon a természetfotózásra tett e fel az életét. Tizenhat évesen kezdett fényképezni, s hamarosan fölfedezte az erdők, mezők, hegyek, barlangok világát. Azóta a természet hétköznapi apró csodáit festi fényecsetjével, ahogyan a fényképezést hívja. Számos gyönyörű kiadvány: könyv, fotóalbum, naptár fémjelzi munkáit. Tanfolyamokat tart, kiállításokat szervez saját és tanítványai munkáiból, mert ma már legfontosabb feladatának az oktatást tekinti. Az ismeretek és a látásmód derűs továbbadását.
Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel – összegezte a hétköznapokat lapunknak adott köszöntő interjújában Baranyay László. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: az erdőgazdaságok szerepe pótolhatatlan a vidékfejlesztésben. Reméli, hogy a környezettudatosság erősödésével csökken az emberi felelőtlenség, amelynek sokszor látják az erdők a kárát.
Hazánk területének mintegy egyötöde (2 039 300 hektár) erdő, ami a tervszerű gazdálkodásnak, a telepítéseknek köszönhetően a kitermelés ellenére évente átlagosan 5 ezer hektárral gyarapszik. Az erdők több mint fele (56%) állami tulajdonban van, és ezek 92 százalékán, közel 1 millió 65 ezer hektáron a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti részvénytársaság látja el az erdészeti és erdőkezelési feladatokat.
Itt a tavasz, irány az erdő! Még a könnyű erdei sétát is megkeserítheti azonban, ha hiányos felszereléssel, nem megfelelő ruházatban indulunk útnak, nem is beszélve a hosszabb – akár több napos – túrákról. Gondoljuk tehát jól át, mit veszünk fel és mit rakunk a hátizsákba!
Magyarországon évente több ezer hektár erdő- és vegetációtűz pusztít. Ezek 99 százalékát ember okozza, túlnyomórészt gondatlanságból! Az erdőtüzek miatt sokszor kell autópályákat, főutakat lezárni, de lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek. Az erdőben kialakuló koronatüzek nem csupán a teljes növényzetet semmisítik meg (fákat, cserjéket, lágyszárúakat), de sok állat sem tud elmenekülni a tűz elől.
A fát legelőször az ősemberek használták melegedésre, a vadállatok távoltartására, ételeik elkészítésére. A tűzifa megszerzéséért, birtoklásáért, használatáért törvények születtek, melyek többször viszályt is okoztak. Termelése, kereskedelme a föld kincseinek (szén, kőolaj, gáz) felfedezését követően sem szűnt meg, csak átrendeződött a fontossága.
A fa csodálatos anyag, ezerféle dolgra használja az ember.
Erdősítés alatt a mesterséges erdőfelújítást és az erdőtelepítést értjük. Mindkettő emberi erővel történő új erdő létrehozását jelenti, lényeges különbség viszont, Tölgymakk ‒ új élet születik
Az idő enyhülésével mind több pollen száll a levegőben, az allergiások bánatára. Az utóbbi években az elhúzódó tél után robbanásszerűen köszöntött ránk a tavasz. Valószínűleg most is hirtelen jelentkező, erős
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
