Sokszínű erdők az Észak-Alföldön

A társaság kilenc erdészettel mintegy 60 ezer hektár állami tulajdonban lévő területet – ezen belül közel 56 ezer hektár erdőt – kezel Hajdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár Bereg megyében. Az erdészetek gazdálkodása igen változatos, és sokszínű, mert elhelyezkedésükből adódóan termőhelyi adottságaik nagyon eltérőek: futóhomok, humuszos homok, kisebb mértékben barna erdőtalaj, öntés és réti talajok, hullámtéri élőhelyek, buckaközi mocsarak, fűzlápok egyaránt megtalálhatók a területükön. Sőt, a hajdani vízjárta területek ősi tájképeit is felfedezheti még itt -ott a kitartó erdőt látogató.

A Nyírség aranya

Az erdőket gyakran 5-10 fafaj alkotja, és az őshonos fafajokból álló erdők mellett jelentős a kultúrerdők és ültetvények aránya is. A gyakran bírált akác- és nemesnyár- állományok hozamai fedezik a természetszerű erdők – döntően a homoki tölgyesek – fenntartásának, megóvásának költségeit.
A NYÍRERDŐ Zrt. által kezelt erdőterületek uralkodó faja a tengerentúlról származó akác, ezért is kapta a „Nyírség aranya” elnevezést. Szinte példátlan elterjedésének és sikerének titka a gyors életciklus, a száraz termőhelyhez való alkalmazkodás, az energikus fiatalkori növekedés és az sem mellékes, hogy rövid vágásforduló alatt is jelentős fatérfogatot ad. Az akácot a térségi emberek azért is szeretik, mert rendkívül jó tüzelő, tartós faanyagát sokrétűen lehet használni, virága pedig kiváló mézelő. Az akácot – jelentősége szerint – a kocsányos tölgy követi, de ugyancsak fontosak és értékes faipari alapanyagot adnak a nemesnyár és fenyő állományai, illetve a tölgyet kísérő fafajok, mint a kőris, a gyertyán, a juhar, a madárcseresznye. Előtérbe került a vörös tölgy is, a maradékot pedig a többi kemény- és lágylombos fafaj alkotja, színesítve az egyébként sem szegényes palettát. Gazdasági tekintetben mind fontosabb a fekete és a kerti dió, mely a számára alkalmas termőhelyen jól növekszik és keresett faipari alapanyagot szolgáltat.

Újszerű felhasználás

A társaság fafeldolgozási tevékenysége a vékony átmérőjű, megmunkálás nélkül kevésbé keresett erdei választékok értéknövelésére irányul. Az akác bevezetett termesztési kultúrája és a termelési fegyelem lehetővé tett e, hogy a készített vízépítészeti, szőlészeti, játszótéri termékek igényes piacokon találjanak gazdára. A klasszikus fűrészipari tevékenysége még megmaradt a társaságnak, mely szárítási és gőzölési többletszolgáltatással egészült ki a műszaki fejlesztések eredményeként.

Megőrizni az értékeket

Az erdészek a védett természeti értékek megőrzésében, fenntartásában is kulcsszerepet vállalnak. Napjainkban terjednek azok a kezelési és felújítási módszerek, melyek során természet közeli erdőgazdálkodás valósulhat meg, a még sokszor oly kedvezőtlen termőhelyi viszonyok ellenére is. Természetvédelmi és erdészeti szempontból egyaránt jelentős értéket képvisel – a teljesség igénye nélkül – a Bockerek-erdő, a túrricsei, a baktai erdő, a Tiszadob környéki erdőterületek, valamint a zárt gúthi erdőtömb. Országos természetvédelmi oltalom alatt áll a debreceni Nagyerdő, amelyről nem mindenki tudja, hogy 1939-ben elsőként – egy 30 hektáros részét – nyilvánítottak védett é Magyarországon, ebből kifolyólag a magyar Természetvédelmi Törzskönyvben az egyes sorszámon szerepel.
A színvonalas vadgazdálkodásért, a vadászterület ökológiai egyensúlyának megteremtéséért a Gúthi Erdészet a világon eddig egyetlenként, kétszer kapta meg a vadgazdálkodás legmagasabb nemzetközi elismerését, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács által alapított Edmond Blanc díjat. Különleges genetikai értéket képvisel a kárpáti típusú gímszarvas, amely Lónya környékén jelentős számban található.

Vadászat, trófeák, világhírnév

Az erdők változatos élettere kedvező feltételeket teremt a vad számára. A szakszerű vadgazdálkodásának köszönhetően a NYÍRERDŐ Zrt. erdeiben a nagy- és apróvad egyaránt jól érzi magát. A gúthi dám jelentősége mára túlnőtt az ország határain és világhírűvé tett e hazánkat. 1991-ben került terítékre az első, majd 2002-ben a második világrekord bika, melyek trófeái most is az első két helyét foglalják el a világranglistának.

Pihenés, feltöltődés

Igen nagy hangsúlyt fektet a társaság az úgynevezett jóléti erdőgazdálkodásra és az erdész hagyományok továbbvitelére, a múlt értékeinek megőrzésére. A nagyobb városok környékén parkerdőket tart fenn, esőbeállókkal, padokkal, szalonnasütő helyekkel. Számos pihenőcentrumot alakítottak ki különböző szerepkörrel. Van, ahol az oktatás, a környezettudatos nevelés, máshol a feltöltődés, vagy a vízi sportok kerültek előtérbe, de gondoltak a téli sportok kedvelőire is, akiknek szánkópályát és síelésre alkalmas területeket alakítottak ki. Több parkerdőben játszóteret, játszó falukat is építettek a legkisebbeknek, néhány helyen jól felszerelt tornapályán hódolhatnak a túrázók a testedzés örömeinek. Nyíregyháza- Sóstón és Debrecen közelében, Hármashegyalján színpaddal ellátott körszín épült, ahol a kulturális rendezvények mellett családi programokat is szervezhetnek a természetkedvelők.

Ki a természetbe!

Az erdőnek a környezettudatos nevelést segítő közjóléti szerepe is van. Az árnyas erdei utak a parkerdőben kellemes sétát ígérnek. Pihenés közben lehetőség nyílik a környezetet bemutató táblák tanulmányozására, az erdész munkájának bemutatására, az erdőjárás szabályainak megismerésére. Ebben a munkában kiemelkedő szerepet tölt be a térségben a Nyíregyházi Erdészet központjában működő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola. A foglalkozások során a gyerekek a valóságban tanulmányozhatják mindazt, ami a természetben felfedezhető. Ugyanazt a célt szolgálja a Debreceni Nagyerdei Erdei Iskola is: kicsalni az ifjú generációt a számítógép elől a természetbe.

Múltidéző

Az erdészeti hagyományok megőrzése érdekében a Gúthi Erdészet központjában a régi idők kincstári majorságának szerkezetét és hangulatát idézik fel. Az egységesen felújított épületekkel a hagyományos erdészeti, mezőgazdasági eszközök és erdei tevékenységek, például a boksás faszénégetés megőrzésével mutatják be azt az utat, amely a vákáncsos erdőműveléstől a mai korszerű erdőgazdálkodásig vezetett.
A nyírségi erdészek vallják, hogy a kedvezőtlen alföldi viszonyok mellett is lehet értékes, fajban gazdag, rekreációs célokat is megvalósító, természeti értékeket megőrző erdőkezelést folytatni úgy, hogy a szakmai hagyományokat megőrizzék, de az új kutatási eredmények is beépüljenek a napi gyakorlatukba.

Vereb István