A kiállításon a magyar gyártók és a külföldi márkákat képviselő magyar vállalkozók mellett tizenkét ország – Ausztria, Belgium, Csehország, Németország, Olaszország, Hollandia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Taiwan, Egyesült Királyság és Spanyolország – kiállítói vettek részt.
A kiállítók a legmodernebb megmunkáló központokat hozták el a kiállításra – köztük a AXA-Maschinenbau, a Finetech, YCM, Mazak, Lywentech, Dugard – gyártmányokat. A lemezmegmunkálók – darabolók, stancolók, lézer- és vízsugaras kivágó berendezések – is széles választékban mutatkoztak be. A CNC vezérlésű esztergákból, szikraforgácsolókból, gyorsmarókból, horizontális furógépekből, köszörű- és csiszológépekből, illetve különböző présgépekből is számos újdonságot lehetett látni a kiállítóknál. A hegesztéstechnika is számos újdonsággal vonult fel a MachTech-en (DOVIT, Thermacut, IC Hungary, ESAB, HE & K, Kovintrade, SYRIUS stb.).
Az alapanyaggyártók, szállítók és kereskedők is szép számmal képviseltették magukat a vásáron. Különböző acélokat, ötvözeteket, koranyagokat ezekből készült rúdanyagokat, csöveket zárt, illetve nyitott szelvényeket és lemezeket kínáltak sokféle változatban. A kötőelemek, csapágyak, huzalok, tömítések választéka is minden igényre kínált megoldást. A jelöléstechnikai, mérési és mérési adatgyűjtő rendszerek, valamint vezérléstechnikai berendezések is szép számmal bemutatkoztak a kiállításon. Fontos szerepet kaptak a kiállításon a nonstop kiállítói fórumok is.
A MachTech kísérő rendezvényeként került sor a Mezőgépipari Fórum szakmai tanácskozásra, amelyet a MEGOSZ (Mezőgépgyártók Országos Szövetsége), a Hungexpo Zrt. és a GTE (Gépipari Tudományos Egyesület) szervezett. A rendezvényt Nagy Lajos, a HUNGEXPO üzletfejlesztési igazgatója nyitotta meg, aki a MachTech kiállítás magyar gazdaság élénkítésében betöltött szerepét és a hazai mezőgépgyártás, mint termelőeszköz kibocsátó, egyben a gépgyártás berendezéseinek egyik fontos felvevő piacának jelentőségét hangsúlyozta.
A hazai mezőgépgyártás helyzetét Lőrincz László, a MEGOSZ elnöke, egyben a Hevesgép ügyvezető igazgatója mutatta be. Csökkent a vállalatok száma és a forgalma is az elmúlt időszakban. Ugyancsak csökkenő a piaci részesedésük és a hazai mezőgéppiaci forgalomból, pedig jó minőségűek és olcsóbbak a hazai gépek a külföldi konkurens termékekkel összehasonlítva. Van szellemi potenciál és javul a szak em berellátottság a gépipari alágazatban. A foglalkoztatottak száma – részben a gazdasági váltásnak köszönhetően – 5700 főre esett vissza az elmúlt években, de még így is fontos a szerepük a mezőgépipari vállalkozásoknak a vidéki lakosság foglalkoztatásában. A mezőgépgyártók zöme a KKV (Kis- Közép Vállalat) kategóriába tartozik, melyek prioritást élveznek a hazai fejlesztéseknél. Az innovációra – a gyártmány és gyártásfejlesztésre, valamint a piacépítésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni a következő időszakban a mezőgépipari szakágazatnak.
Dr. Husti István, a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának egyetemi tanára, tanszékvezető egy doktori munka keretében végzett felmérés eredményeiből adott ízelítőt, amely a hazai mezőgépgyártó vállalkozások innovációs aktivitását hivatott vizsgálni, együttműködve a MEGOSZ-szal. Negyven vállalkozásnál végeztek felmérést. Alacsony színvonalúnak értékelték a vállalkozások K+F és marketing tevékenységét, nem megfelelőnek az innovációs készséget. Az innovációs kezdeményezések zöme a vevőktől származik, kisebbik részben a K+F intézményektől. Ennek ellenére kevesen végeznek vevői elégedettségi vizsgálatokat. Az innovációkkal 55 százalékban a hazai piacra koncentrálnak. A fejlesztések és az innováció középpontjában a termékek minőségének és biztonságának növelése szerepel.
A MAG Zrt. képviseletében Bálint Zsanett csoportvezető, az Új Széchenyi Terv KKV-k részére elérhető pályázati struk túráját mutatta be. Ezek között eszközbeszerzésre, technológiai fejlesztésre, piacépítésre, az innovációs eredmények hasznosítására, szolgáltatások fejlesztésére vannak nyitva a – GOP-2011 – Gazdaságfejlesztési Operatív Programban meghirdetett pályázati lehetőségek, amelyekben 40-65 százalék közötti támogatások nyerhetők el. A TÁMOP-2011 keretében oktatásra, képzésre, tudás és ismeretfejlesztés támogatására lehet pályázni. Kombinált Mikrohitel támogatás is elérhető ennek a vállalati szektornak már 10 százalékos önerő mellett 45-60 százalékos támogatási intenzitással.
Új ügyfélkapcsolati rendszert alakított ki a MAG Zrt. Egyszerűsítették az eljárások menetét, s átlátható lesz a támogatások teljes értéklánca. Tizennyolc országos iroda és a Széchenyi Terv Infopontok hálózata segíti az elérhetőségüket. Érdemes tehát a pályázatokat figyelemmel kísérni. A tanácskozáson Dr. Feminger Gábor, az általa képviselt japán Mazak szerszámgép és megmunkáló központok újdonságait ismertette. Dr. Illyés Péter, az EPLTech Kft. kereskedelmi vezetője pedig az AMADA (Japán) csúcsminőségű lemezmegmunkáló gépeit mutatta be.
Dr. Hajdú József
