Oldal 77/77
A tavasz beköszöntével elcsendesednek az erdei munkahelyek. A téli fakitermelési rohamra már csak a felhalmozott faanyagkupacok emlékeztetnek. Gondolhatnánk, hogy az erdész is fellélegezhet ilyenkor. A valóság azonban egészen más. A teendők száma nem csökken, csak módosul. Már tavasszal elkezdődik és a nyárra is jócskán áthúzódik a legfontosabb időszerű feladat: a jelölés és a becslés.
A Duna-Tisza köze nemcsak pusztáiról nevezetes, hanem a végtelen síkságon fellelhető erdőségeiről is, melyek vonzzák az erdőjárókat, a természet barátait.
Tavaly a kiemelkedő mennyiségű csapadék kedvezett a hazai gombafajoknak, amerre csak mentünk, minden telis-teli volt gombával. Májusban erdei csiperkét gyűjtött ünk, nyár végén fenyőpereszkével, szegfűgombával, később rizikével és rókagombával örvendeztetett meg az erdő. S aztán kaptunk ajándékba gyönyörű vargányát, és egy diónyi szarvasgombát is!
A napsütés, a hajnali pára és a mind kellemesebb hőmérséklet a kullancsok szaporodásának is kedvez. Kirándulás előtt gondoskodjunk ezért a kullancsok elleni védelemről, a túrából hazaérve pedig alaposan nézzük át magunkat. A kullancsok által terjesztett betegségek akár súlyos kimenetelűek is lehetnek, ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a védelemre egyaránt.
A kellemes időben mind többet kirándulunk, sétálunk, túrázunk. Mégis milyen lábbeliben induljunk útnak? A kérdés szakszerű megválaszolásában a Mauna Műhely tulajdonosa, Mosonyi Panni segített, aki idestova 11 éve vezeti a nagymarosi családi vállalkozást.
Zsila Sándor egészen fi atalon a természetfotózásra tett e fel az életét. Tizenhat évesen kezdett fényképezni, s hamarosan fölfedezte az erdők, mezők, hegyek, barlangok világát. Azóta a természet hétköznapi apró csodáit festi fényecsetjével, ahogyan a fényképezést hívja. Számos gyönyörű kiadvány: könyv, fotóalbum, naptár fémjelzi munkáit. Tanfolyamokat tart, kiállításokat szervez saját és tanítványai munkáiból, mert ma már legfontosabb feladatának az oktatást tekinti. Az ismeretek és a látásmód derűs továbbadását.
Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel – összegezte a hétköznapokat lapunknak adott köszöntő interjújában Baranyay László. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: az erdőgazdaságok szerepe pótolhatatlan a vidékfejlesztésben. Reméli, hogy a környezettudatosság erősödésével csökken az emberi felelőtlenség, amelynek sokszor látják az erdők a kárát.
Hazánk területének mintegy egyötöde (2 039 300 hektár) erdő, ami a tervszerű gazdálkodásnak, a telepítéseknek köszönhetően a kitermelés ellenére évente átlagosan 5 ezer hektárral gyarapszik. Az erdők több mint fele (56%) állami tulajdonban van, és ezek 92 százalékán, közel 1 millió 65 ezer hektáron a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti részvénytársaság látja el az erdészeti és erdőkezelési feladatokat.
Itt a tavasz, irány az erdő! Még a könnyű erdei sétát is megkeserítheti azonban, ha hiányos felszereléssel, nem megfelelő ruházatban indulunk útnak, nem is beszélve a hosszabb – akár több napos – túrákról. Gondoljuk tehát jól át, mit veszünk fel és mit rakunk a hátizsákba!
Magyarországon évente több ezer hektár erdő- és vegetációtűz pusztít. Ezek 99 százalékát ember okozza, túlnyomórészt gondatlanságból! Az erdőtüzek miatt sokszor kell autópályákat, főutakat lezárni, de lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek. Az erdőben kialakuló koronatüzek nem csupán a teljes növényzetet semmisítik meg (fákat, cserjéket, lágyszárúakat), de sok állat sem tud elmenekülni a tűz elől.
A fát legelőször az ősemberek használták melegedésre, a vadállatok távoltartására, ételeik elkészítésére. A tűzifa megszerzéséért, birtoklásáért, használatáért törvények születtek, melyek többször viszályt is okoztak. Termelése, kereskedelme a föld kincseinek (szén, kőolaj, gáz) felfedezését követően sem szűnt meg, csak átrendeződött a fontossága.
A fa csodálatos anyag, ezerféle dolgra használja az ember.
Erdősítés alatt a mesterséges erdőfelújítást és az erdőtelepítést értjük. Mindkettő emberi erővel történő új erdő létrehozását jelenti, lényeges különbség viszont, Tölgymakk ‒ új élet születik
Az idő enyhülésével mind több pollen száll a levegőben, az allergiások bánatára. Az utóbbi években az elhúzódó tél után robbanásszerűen köszöntött ránk a tavasz. Valószínűleg most is hirtelen jelentkező, erős
Ki ne szeretné időnként Budapest lüktetését maga mögött hagyni, kiszakadni a mindennapokból? Ehhez nem kell távoli tájakra utaznunk – elég, ha elzarándokolunk a Pilisi Parkerdő Zrt.-nek a Moszkva tértől mindössze félórás utazással könnyen elérhető Budakeszi Vadasparkjába.
Vörösmarty Magda grafikus jó ideje a fák bűvöletében él. Ennek jegyében született emlékezetes „Ligetek, erdők” című tematikus kiállítása 2000-ben Budapesten. A fákról készült tollrajz-sorozatát az elmúlt esztendőkben számos rangos szakmai elismeréssel díjazták. Munkáival évről évre nagy sikert arat a Cote d’Azur művészeti bemutatóin. Több ezüstérem után 2005-ben ő hozhatta haza a Cannes-i Nemzetközi Képzőművészeti Kiállítás aranyérmét.
Valamikor a pogácsa volt az egyik legpraktikusabb útravaló: s ha jól belegondolunk, a háziasszonyi lelemény ezt jól kitalálta. Hiszen ha bármikor útra kelni, kirándulni támadt kedve valakinek, liszt, zsír, tojás minden háznál akadt, meg egy-két kanál tejfel is a valamirevaló háztartásban, tehát az útipogácsát hamar össze lehetett ütni.
Valamivel több, mint százezer hektár – vagyis ezer négyzetkilométer – erdőterületet kezel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az Északerdő Zrt. Mivel ezen a Bükki, az Aggteleki, illetve kis részben a Hortobágyi Nemzeti Parkkal is osztoznak, e terület felén a természetvédelmi céloknak alárendelve gazdálkodnak. A kimagasló természeti és kulturális értékek megőrzésében és a szemléletformálásban, ismeretterjesztésben a nemzeti parkok mellett az állami erdészeti cég is részt vesz: erdei iskolákat és tanösvényeket tartanak fenn, a lillafüredi és pálházai kisvasutakon pedig évente többszázezer ember kerül legalább egy kicsivel közelebb az erdőhöz. A következőkben az erdészet által ezen a tájon kialakított tanösvényekből válogattunk. Ezek felkeresése nemcsak az iskolai környezeti nevelést egészíthetik jól ki, hanem a bükki, zempléni, aggteleki kirándulásokat is érdekesebbé tehetik.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
