Talán kevesen tudják, hogy Zala megye az ország erdősültebb megyéi közé tartozik, s azt is, hogy a vállalat által kezelt erdőket – fafaj-összetételüket és minőségüket tekintve – hazánk legjobb erdeihez sorolják. Az értékes tölgy-, bükk- és fenyőállományok aránya meghaladja a 75 százalékot. Magyarországon a bükkösök a Göcseji- dombságban érik el a legnagyobb fatermést. A fák fatérfogata 120 éves korukban hektáronként meghaladja a 600 köbmétert. Az évi 750 mm-nél több csapadék és a mély termőrétegű agyagbemosódásos barna erdőtalajok ugyanis kiválóak az erdőállományok számára.
Fakitermelés ‒ felújítás
A vállalat gazdálkodásában a szigorú szakmai előírások betartásával zajló fakitermelések folyamatos egyensúlyban állnak az erdőfelújításokkal. A részvénytársaság tulajdonában lévő Lenti Fűrészüzemben évente mintegy 15 ezer köbméter fát dolgoznak fel. Évről évre nagyobb szerepet kap a korábban vágástéri hulladékként kezelt, ma a megújuló energiahordozók között számon tartott energetikai apríték. A kereskedelmi igények kielégítése mellett azt is szem előtt tartják, hogy beavatkozásaik a lehető legkisebb kárt okozzák az erdő életében. Ennek érdekében fakitermeléseik zömét a tenyészidőszakon kívülre időzítik.
A természetszerű erdőgazdálkodást kiterjesztett ék minden olyan területre, ahol ezt a termőhelyi viszonyok és a fa lehetővé tett e. A magról történő természetes felújítások aránya 60 százalék felett i. A bükk esetében azonban kizárólag természetes úton újítják meg a végvágásra kerülő állományokat. Tölgyállományokban az erős gyomosodás miatt csak jó makkterméses években van lehetőség a természetes felújításokra, az első bontás elvégzésére. Az akácosokban a gyökérsarjról szaporítás az általános, melyet gépi gyökérszaggatással is elősegítenek.
Erdőterületeiken a fő állományalkotó lombos fafajok makktermése általában kielégíti a csemetetermelés magszükségletét. Gyűjtés során a magtételeket származási körzetenként elkülönítik, hogy a mesterséges erdősítésekbe a tájegységre jellemző genetikai állománnyal rendelkező mag vagy csemete kerüljön. A Zalaerdő Zrt. kiemelten kezeli saját csemetetermelését, szavatolva ezzel az ellenőrzött származású, jó minőségű ültetési anyag előállítását, melyeket azután mesterséges erdőfelújításokban, pótlásokban és erdőtelepítéseknél használnak fel. A Nagykanizsai erdészet kezelésében lévő 61 hektáros bajcsai csemetekert, és a közel 14 hektáros surdi díszfakert mellett további négy kisebb csemetekertben termesztenek szaporítóanyagot.
Nagyvad élőhelye
A hatalmas egybefüggő erdőtömbökkel rendelkező, mezőgazdasági területekkel, szőlőhegyekkel tarkított zalai táj kiváló élőhelyet nyújt a nagyvad számára. A bükkös és tölgyes állományok táplálékot, a sűrű aljnövényzetű és fi atal erdők búvóhelyet nyújtanak részükre. A cég komoly fi gyelmet fordít a vadállomány élőhelyének folyamatos fejlesztésére.
A zalai tájba beolvadó, elszórtan elhelyezkedő kis vadföld-parcellák művelése mellett nagyobb területű vadföld-egységek kialakítására is törekedtek. Legjelentősebb vadfajuk a világhírű gímszarvas, s mellett e a vaddisznó. A gímszarvasagancsok világranglistáján az első 50-ből 16 származik Magyarországról és közülük négy a Zalaerdőtől.
A részvénytársaság mind az öt erdészete foglalkozik vadgazdálkodással. Valamennyi rendelkezik korszerű, minden igényt kielégítő vadászházzal, a vadászterületeken folyamatosan karbantartott vadászati berendezésekkel, és mindenhol szakmailag jól felkészült hivatásos vadászok dolgoznak. A vadászat infrastruktúrája folyamatosan bővül. Vendégeiket összesen hét összkomfortos vadászházban tudják kényelmesen elszállásolni.
Budafai arborétum
Napjainkban mind nagyobb az igény az erdők környezetvédelmi, pihenési és turisztikai szerepére. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel rendelkezik a 46 hektáros Budafai arborétum, amely Kistolmácstól, Kiscsehitől és Bázakerett yétől egyaránt körülbelül 3 km-re fekszik. A létesítmény területét alkotó erdők 1945-ig a Zichy család birtokai voltak. 1926-ban épült a vadászkastély, amelyet leginkább ősszel, szarvasbőgés idején látogatt ak a báró családtagjai és vendégei. Az arborétumot 1954-ben kezdték kialakítani közjóléti célból, illetve azért, hogy az idegen vidékekről származó fafajok termesztési lehetőségeit a hazai termőhelyen vizsgálják. A parkban 132-féle tűlevelű és 88-féle lomblevelű fát ültetett ek el. A leglátványosabbak a jegenye-, mamut- és mocsári fenyők, valamint a május elején nyíló havasszépék.
Göcsej kincsei
A göcseji táj egyik különlegessége az erdei vasúthálózat, amely mintegy 109 km hosszúságban hálózza be a zalai erdők egy részét. Számott evő faanyagot szállít Lentibe és Csömödérbe a fafeldolgozó üzemekbe, valamint a MÁV-vonalhoz csatlakozva távolabbi helyekre is eljutt atja a kitermelt fát. Maradandó élményt nyújt a Lenti és Kistolmács között , 32 km hosszú útvonalon közlekedő Csömödéri Állami Erdei Vasút. Végállomásán, Lentiben tekinthető meg a Göcsej kincsei, az erdő és a fa című kiállítás.
Lentiben a 2004-ben épült állomás váróterme és két másik terme 2005 májusától ad ott – hont az erdészet-, fűrészipar- és vasútt örténeti állandó kiállításnak. A múzeum termei és a vasútállomás stílusában és hangulatában az egykor legnagyobb göcseji erdőbirtok, a herceg Esterházy hitbizomány uradalmi épületeit idézi. A kiállítás bőséges dokumentumainak, fotóinak és tárgyi anyagainak közvetítésével a látogató bepillanthat az ott ani vidékre oly jellemző, értékes göcseji erdők színes világába, az értük dolgozó erdészek nehéz és önzetlen munkájába, a közel évszázados erdei vasút történetébe, a világhírű gímszarvas-gazdálkodás eredményeibe, s nem utolsó sorban az egykor méltán híres lenti fűrészipar emlékeibe.
Hasonlóan népszerű turisztikai célpont a Kistolmácsi- tó, amely festői környezetben várja a kirándulókat Letenye és Bázakerett ye között . A 11,2 hektár nagyságú víztározót a Zalaerdő Zrt. jogelődje, a Zalai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság létesített e 1989-ben. Kistolmács község határában az 1980-as évek közepén olaj- és szénhidrogén kutatás következtében egy geológiai robbantás által nagy hozamú forrásvíz tört a felszínre. A tó e forrás, valamint a Béci-patak felduzzasztásával keletkezett . Átlagos vízmélysége 1-7 méter között változik, körben gyönyörű erdő és nádas övezi.
Mint a nemzeti vagyon részét, erdeit szakszerűen kezeli, óvja, védi a részvénytársaság. A zalai erdők magukon hordják a szakmai elődök, és a jelen szakembereinek munkája nyomát. Éppen ezért remélik, hogy a 21. század első évtizedének eredménye jól szolgálta alapvető törekvésüket:
„ERDŐK A JÖVŐ NEMZEDÉKNEK IS.”
