A Szolnoki Erdészet által létrehozott Széchenyi Parkerdő és Ökoturisztikai Központ számos létesítményével szinte az egyetlen lehetőség a város lakótelepein élők számára, hogy a hétvégéket, rövidre szabott szabadidőket erdei környezetben töltsék el. Különböző közjóléti, parkerdei létesítmények és berendezések, sétára és sportolásra alkalmas erdei nyiladékok, kerékpárutak szolgálják a városi lakosság pihenését, kikapcsolódását, és egyúttal a fiatalok természeti neveléséhez is hozzájárulnak.
Kikapcsolódás Szolnokon
A folyamatosan bővülő Erdei Művelődési Ház és Iskola a környezeti nevelésben, az erdészeti kultúra terjesztésében, oktató és ismeretterjesztő szakmai programok és táborok szervezésében jár élen. Az iskolások és óvodások az ott készült módszertani anyagok felhasználásával kiscsoportos, szakköri foglalkozásokon ismerhetik meg az erdei életközösséget, az erdőben folyó munkát és külön hangsúlyt kapnak a terepi foglalkozások. Az ott táborozókat a csodálatos kivitelű rönkházban szállásolják el, akár télen is.
A Művelődési Ház szomszédságában, a hűsítő lomboktól árnyas „Bagolyvár” Vadasparkban Magyarország jellemző vadfajait, házi és hobbi állatait ismerhetik meg a látogatók, közelről figyelhetik meg viselkedésüket, táplálkozási szokásaikat, etethetik, simogathatják kedvenceiket.
A parkerdő Erdei sétaútja – mely a vadasparktól a játszótérhez vezet – a figyelő szem és a nyitott fül számára számos csodát ígér. Az eligazodást út menti tájékoztató táblák segítik, és a sétaúton pihenőhelyek is várják a kirándulókat.
A Játszótér és szabadidőparkban a remekbe szabott , minden igényt kielégítő, biztonságos akác elemeivel minden gyermeket „kalandra” hív a csúszda, a vár, a kötélhágcsó.
Felhőtlen kikapcsolódást ígér a forgóhinta, a függőhíd, a többféle tornaszer, vagy a libikóka, kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
A Tisza ajándékai
Szolnok kicsit tágabb környezetében, a Besenyszögre vezető út mellett , az úgynevezett Milléren található Szabadtéri Vízügyi Múzeum a vízügyi gépeket és a Tisza-vidék gazdálkodásának 200 éves történetét is bemutatja. Tőle nem messze a Tiszai „Szentély típusú” holtágak közül a Szórói (Karcsai) Holt- Tisza horgásztó környezetében gyönyörködhet a turista, amelynek beépítetlen, őshonos galériaerdeje teljes egészében megmaradt. A hajókirándulás, a horgászat, a vadászat és a lovaglás kedvelői is találnak megfelelő terepet hobbijukhoz. Június végén a kérészek násztánca ejti ámulatba a Tisza- parton sétálókat. Az egyedülálló természeti jelenségként lenyűgöző látványt nyújtó tiszavirágzásnak ökológiai szempontból is fontos jelentősége van, hisz a kérészek halak, madarak, békák táplálékai.
A kérészek egykor Európa számos területén elterjedtek voltak, de a 20. század első felében tömegesen tűntek el, mára már csak a Tiszán figyelhető meg tömeges jelenlétük, és megindító násztáncuk. A rajzás kb. este hattól kilenc óráig tart, tömeges rajzásra napos, csendes időben jobban számíthatunk
Ékkövek a pusztában
A Szolnoki Erdészet Karcag város Önkormányzatával közösen hozta létre a Karcagi Parkerdőt 2004-ben. A város nyugati oldalának vegyes fafajú erdőállományát ösvényekkel tárták fel és erdei tornapályát alakítottak ki a sportolni vágyóknak. A nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag–Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt a Zádoreret Karcag keleti határában átívelő Zádor-híd. A ma már víz nélkül a pusztában magányosan álló rendkívüli látványosság alapkövét 1806-ban tett ék le.
A hortobágyi kilenclyukú hídnál 21 évvel idősebb, 1809-ben elkészült híd kb. 80 méter hosszú, kilenc nyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi ötíves alakját húsz évvel később nyerte el, amikor a lezúduló tavaszi árvíz két-két szélső boltívét elsodorta. Igazi ékköve az alföldi száraz pusztaságnak az 1870-es években létesült Tiszaigari Arborétum. A 19 hektáros természetvédelmi területen a Közép- Tisza-vidék egyik legjelentősebb fagyűjteménye, számos idős, nagyméretű lomb- és tűlevelű fafaj és változata található. A „Hortobágy-széli oázis” megvalósítását a viszonylag friss öntéstalaj, annak jó vízellátása s az azokból fakadó kedvező mikroklíma segített e. Az első kocsányos tölgy-, fehér és fekete nyár-, magas kőris-, kislevelű hárs-, berkenye-, valamint tiszafapéldányokat közel 150 éve ültették, közülük néhány még ma is jó egészségnek örvend.
A Pusztavacsi Parkerdő és Ökoturisztikai Központ Budapesttől is csak 40 percnyi távolságra van. A parkerdő központjában áll a szálláshelyet adó vadászház, közvetlen környezetében erdei tornapályát, szaunát, tekét, sakkot, nyársalóhelyet is talál az oda látogató. Az erdei séta során láthatunk gyöngyvirágot, árvalányhajat, sokféle gombát, erdei vadat. A homokdombok között kialakított sajátos hangulatú pihenőréten és környékén a sétában megfáradt „bakancsos” vizet és szalonnasütőt talál padokkal, asztalokkal, az ifjú „bakancsosok” pedig kedvükre játszhatnak a természetbe illő játszótéri elemeken.
Geocaching és táborozás
A Csemő község mellett i hamisíthatatlan homokbuckákon elnyúló ún. Putrisarki Parkerdőbe elsősorban a környéken élők látogatnak el. Nyáron, sok eső után ehető őzlábgomba szedhető, és rengeteg erdei állattal is találkozhatunk. A nagygyepen focipálya van, a kisgyermekes családokat pedig fajátszótér várja. Esőházzal felszerelt szalonnasütőt is kialakítottak, és a terület érdekessége, hogy az erdő szinte egész területén vezetékes kúthálózat van, azaz sátorozásra is alkalmas a hely. Felfedezték maguknak a geocaching kedvelők is, kincseket rejtő „geo ládát” elhelyezve a területen.
A közeli Gerje-patak mentén húzódik a Duna–Tisza közi lápvidék egyik legészakibb maradványa. Jelenlegi képét a bányászat és a vízelvezetés formálta, de a kis tavak változatos élővilágot teremtettek, sok ritka, veszélyeztetett növényfajnak ad ott hont a Cegléd és Csemő határában lévő ősláp.
Ősborókás a Buckás-erdőben
A Monori Erdészet legnagyobb összefüggő erdőtömbje része a Csévharaszt térségben elterülő homoki növénytársulásnak. A természetbúvárok és amatőr botanikusok igazi paradicsoma Magyarország egyetlen megmaradt ősborókása az úgynevezett Buckás-erdőben. Tájképi, geológiai értékük mellett a buckasorok a túrázók számára is kihívást jelentenek. A neves botanikus, Kitaibel Pál által 1814-ben ott felfedezett pótharaszti tartós szegfű egész világon fellelhető állományának 10%-a él az ősborókás szobányi területén. A borókás dombjai közt sétálva érdemes időzni egy percet Balla Károly jogász, költő, publicista, volt nagykőrösi vármegyei kapitány sírjánál, akit az erdészek elsősorban alföldfásítási munkájáért tisztelnek. Nagykőröstől Pótharaszt-pusztáig ugyanis 4,7 millió négyzetméternyi területen kötött e meg erdőtelepítéssel az emberi életet sanyarúvá tévő futóhomokot. Az erdőhöz közel, a 15. századi Pusztatemplom romjainak szomszédságában kialakított parkba is szívesen kirándulnak. A Gyáltól Csévharaszton át Nyáregyházáig húzódó változatos alföldi fafajú erdők hangulata lovas vagy kerékpáros kirándulásra indulók számára is kitűnő. Érdemes a túrát Nyáregyházán a Nyáry Pál Pihenőparkban befejezni a 1848–49-es szabadságharc egyik meghatározó alakjának, Nyáry Pál emlékművének a megtekintésével.
www.nefag.hu
Fotók: Majzik Zoltán
NEFAG
