Oldal 5/19
A hétköznapok híreiben gyakran feltűnik az erdőirtás kifejezés. A trópusokon évenként eltűnő erdőterületekről szólva teljesen jogos a használata. Európában – így hazánkban is – azonban a fakitermelés szigorúan szabályozott, ennek is köszönhető, hogy fokozatosan növekszik az erdőterület.
Egy fiatal képzőművész észrevétlenül bevette az országot. Különös, monumentális állatszobrai az ország számos településén feltűnnek. Talán Szőke Gábor Miklós neve nem mindenkinek cseng ismerősen, de az új Fradi-stadion előtti acélsasról, az Erzsébet téren posztoló óriás dobermannokról, a Sziget fesztivál hatalmas hintalováról, a szentendrei skanzen rackaszobráról, vagy a kazincbarcikai sárkányról bizonyára sokan hallottak. A sajátos, hatalmas teremtmények már több földrészt beutaztak, több országban pedig állandó helyet kaptak a magyar alkotó munkái.
A Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége idén ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. A jubileumi rendezvényen adták át a Rimler Pál-díjat, amit Támba Miklós, a szervezet alelnöke, a Napkori Erdőgazdák Zrt. elnöke vehetett át. Vele beszélgettünk erdőről, gazdálkodásról, akácról, elismerésről…
Közismert tölgyeink kissé távolabbi rokona, a csertölgy (Quercus cerris), hazánk szárazabb dombvidékeinek jelentős erdőalkotó fafaja. Főként tőlünk délebbre terjedt el, mert az erős téli fagyok igencsak megviselik. Magas fűtőértékű fája ugyanakkor sok tízezer embernek melegíti az otthonát.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Az első világháborút követően hazánkban óriási hiány keletkezett az építkezéseken, bányákban és az ipar legkülönbözőbb területein nélkülözhetetlen fenyőfából. Az 1946-ban készített áttekintés szerint miközben Magyarországnak évente 1,2 millió köbméter fenyőfára lett volna szüksége, az évi kitermelés csak 85 ezer köbméter körüli volt. A hiányt előbb a környező országokból, később, egészen az ezredfordulóig, zömében a Szovjetunióból pótoltuk. Olyannyira, hogy például az 50-es évek karácsonyfáját – bár akkor csak egyetlen munkaszüneti nappal ülték meg „a fenyőünnepet” – is külföldről kellett behozni.
...messze zsong a hálaénekKöltők sorait juttatja eszünkbe a karácsony. Írnak bennük fehér hólepelről, suttogó fenyvesről, száncsengőről, léptek alatt roppanó hóról, zúzmarát fújdogáló télapóról. Ha tél szele nem jő hóval, faggyal, hiszen a fehér karácsony leginkább a költők és mesemondók történeteiben él, azért lehet az ünnep magasztos. Ilyenkor van idő elkészíteni egy-egy hoszszadalmasabb ételkölteményt, forralt bort kortyolni összebújós estéken.
Kevés jobb szórakozás van télen, mint egy erdő közepén befagyott tavon korcsolyázni, csúszkálni, vagy a leporolt fakutyával tenni egy kört. Ráadásul a friss levegőn mozgás többszörösen jót tesz a szervezetünknek. Ennek a kikapcsolódásnak is megvannak azonban a szabályai, hogy elkerüljük a baleseteket.
Már az is csoda, hogy a több mint százéves Kemencei Erdei Múzeumvasút működik. Ugyanis elmosta az ár a hidakat, a síneket, megszűnt a vasúti faszállítás, és lassan ember sem akadt, aki kezelni tudta volna az eszközöket. Az ezredforduló tájékán azonban a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület civil szervezet és az Ipoly Erdő Zrt. közötti összefogás szinte varázsütésre megmentette. Mára közel húszezer látogatót szállít a fennmaradt, 3,9 kilométeres szakaszon Kemence és Feketevölgy állomások között.
A zarándoklás hagyományának újraéledésével több érdekes turistajellel találkozhatunk a Börzsöny és a Cserhát erdeiben. Amíg a Mária Út Máriazelltől Csíksomlyóig vezet, a Gyöngyök Útja Máriacellt Mátraverebély-Szentkúttal köti össze. A Ferences Út pedig Esztergomból Mátraverebély-Szentkútra visz minket.
Nehéz pontos „helyrajzot” adni Rátóti Zoltán életéhez. A ceglédi születésű, kedvelt budapesti színész öt esztendeje a Kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója, aki szinte minden szabad idejét Magyarföldön, a határszéli kis őrségi faluban tölti.
Az enyhe tél következtében már tavasszal az átlagosnál több kisemlős volt hazánkban, a kellemes tavasz, nyár és az enyhe szeptember hatására pedig rég nem látott mennyiségre duzzadt a különféle rágcsálóink, rovarevőink népessége. Igaz, vámszedőik száma is ennek arányában gyarapodott. Az idei ősz kiváló lehetőséget nyújt a megfigyelésükre.
Ki gondolná, hogy a világ hány helyére jut el a magyar fa? Rönkök, deszkák utaznak, hogy utána jobb esetben más márkanéven bútorok készüljenek belőlük. Ám a magyar tölgy dicsőségét legszembeötlőbben a szigetvári Trust Hungary Zrt. hordói hirdetik. Talán az egyetlen faipari termék, amin megjelenik a hungarian oak, azaz a magyar tölgy felirat. Büszkék lehetünk rá. Öt földrész több mint kétezer borászata használja hordóikat. A magyarországi pincészetek meghatározó beszállítói, ahol a prémiumminőségű boroknak feltétele a barrique-hordó is. A hordókészítés titkaiba Mannó Pál és Hajdú László avatott be minket.
Lubics Szilvia ultrafutó másképpen élvezi a táj szépségeit, mint akik sétálnak, andalognak az erdei utakon a Vétyemi Ősbükkösben vagy éppen a Kéktúra útvonalán. A természet szépsége azonban nem törpül el számára, éppen az erdőt, a dombokat és a nyugalmat szereti a leginkább a futásban.
A Mecsekerdő Zrt. által kezelt erdők néhány jellemző adata: 35% védett terület, 74% Natura 2000 besorolású terület, 2 erdőrezervátum, 80 fokozott an védett és védett madárfészek, 148 forrás, 8 tanösvény, 86 erdei pihenőhely, 4 kilátó, számos kerékpározható erdei útvonal. Az erdő, a fa azonban jóval több ennél: szűkebb és tágabb környezetünk állandó eleme, az ember egyik legbensőségesebb társa és az is maradhat, ha okosan gazdálkodunk vele. A Mecsekerdő Zrt. ezt szem előtt tartva ülteti, gondozza a fákat és gazdálkodik az erdők kincseivel, ezzel mintegy 1600 család megélhetését biztosítja.
Idei harmadik műemlék-rekonstrukciós programját az országosan ismert búcsújáró helyen, Vértessomlón szervezte a Vértesi Erdő Zrt. Ezútt al a németek betelepítésének 280. évfordulója alkalmából, a Sarlós Boldogasszony-templom javára. A hagyományos búcsút az erdőgazdaság szakrális témájú kiállításokkal és kulturális programokkal egészítette ki, így létrejött a Székesfehérvári Egyházmegye Vértesi Espereskerületén belül az első Vértesi Templom Fesztivál.
A mobil kommunikációs eszközök térhódítása megállíthatatlan. Az évekkel ezelőtt megjósolt forradalom napjainkban is zajlik, és hazánkban is lendületesen fejlődik. Egyre többet használjuk mobiltelefonunkat, táblagépünket internetezésre, levelezésre vagy mobilalkalmazások révén munkára, játékra. Ezt tartott a szem előtt a VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt., amikor kifejlesztette az ingyenesen felhasználható, okostelefonokra és táblagépekre letölthető mobilalkalmazást.
Sorozatunkban képzett és a szakmai fórumokon elismert magyar kortárs festőművészeket mutatunk be, akik alkotásaikban gyakran megörökítik az erdő világát. Olyan festőművészeket válogattunk össze, akikre külföldi kiállításaik sikere okán is méltán büszkék lehetünk, és akikről a képzőművészethez értő gyűjtői kör, a kortárs galériák egyaránt elismeréssel beszélnek.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
