Az Északi-középhegység legkeletibb tagjának, a Zempléni-hegységnek az első erdészeti kilátója a Nagy-Milic hegycsoport 880 méter magas csúcsán, a Kis-Milicen magasodik immár egy esztendeje. A Károlyi-kilátó az emberi jelenlét csendes hírnöke a vadregényes tájban. A róla feltáruló szemet gyönyörködtető panoráma az egész hegyközi térség büszkesége.
A bakancsos turizmust kedvelő embernek látnia kell a Zemplént. Legalább egyszer. De ha egyszer látja, biztosra vesszük, hogy újra eljön. Nem csak a hegység végtelen nyugalmat árasztó természete, a színek, formák és illatok megfoghatatlan harmóniája miatt. Viszszatérésében épp úgy benne lesz a dús levegő, ami hajnalban harmattá válik, mint a lelassult idő, mely várak fokán, piciny falvak utcáin, boroshordók peremén járja táncát.
Megannyi természeti és kultúrtörténeti látnivalót rejt a térség. Hogyan lehet ott egy kilátót vonzóvá tenni? Mondhatjuk róla, hogy hazánk legészakibb kiszögellésében áll, de különlegessége az is, hogy a magyar-szlovák államhatártól csupán karnyújtásnyira található. De vajon elegendő-e mindez ahhoz, hogy a térségbe látogatók megmásszák a Kis- Milicet és a kilátó lépcsőit? Az ÉSZAKERDŐ Zrt. reményei szerint a kilátó örömére szolgál majd a környező erdőket járóknak. A toronytól alig 100 méterre halad az Országos Kéktúra útvonala, melynek zempléni szakasza ezzel egy újabb izgalmas látnivalóval gazdagodott.
A hegy csúcsára – és a Károlyi-kilátóhoz – a határ menti zöld turistajelzést követve juthatunk föl. A Kis-Milic tetejét meghódítva varázslatos panoráma tárul szemünk elé, mely messze túlmutat a Hegyköz és a Zemplén térségén: déli irányban a Bodrogközt látjuk, míg észak felé tekintve a Kassai-medence, a Szalánci-hegység, a Kelet-szlovákiai síkság és a látóhatár szélén a Tátra monumentális hegyvonulata nyújt nagyszerű látványt.
A kilátó névválasztása helytörténeti vonatkozást tükröz. A közel 20 méter magas építmény a gróf Károlyi család előtt tisztelegve kapta a Károlyi-kilátó nevet, akik a környező erdőknek és településeknek több száz éven keresztül voltak gondos birtokosai, s számos természeti és kulturális értéket hagytak ránk örökségül. Nemesi életvitelük lenyomata ma is jelen van a térség összes nagyobb múlttal rendelkező közjóléti, turisztikai kínálatában.
A kilátóból rálátunk a legközelebbi település, Füzér várára, amely 2008-ban elnyerte a sokat mondó Magyarország természeti csodája címet. A várhegy sziklája 1941 óta védett, rajta nő a térség legszínpompásabb sziklagyepe, mely egyedi természeti érték. A község története egészen az Árpád-korig nyúlik vissza, amikor királyi birtokként a katonaság ellátása volt a feladata. A török hódításának és a kuruc-labanc csatározásnak egyaránt helyszíne volt. A magányos andezitkúpra épült várat föltehetően az Aba nemzetség tagjai emelték a 13. század elején. Története során javarészt királyi vagy főúri birtok volt, így uralták a Perényiek, Báthoryak, 1686-tól pedig a Károlyiak. A vár közel 20 évig tartó re konstrukciója során megújult a palotaszárny, a várkápolna és az alsó bástya, valamint középkori kiállítóteret és nemzeti koronázási emlékhelyet is kialakítottak benne. A mohácsi csata után, 1526-27 között ugyanis Perényi Péter koronaőr a füzéri várban őrizte a Szent Koronát.
Zempléni látogatásunk alkalmával érdemes felkeresni a füzérradványi Károlyi- kastélyt és annak csaknem 100 hektáros, arborétumi minősítésű parkját. Térszerkezetét és vízrendszerét nagyszabású európai uniós program keretében tavaly teljesen felújították. A park megújulásának elévülhetetlen érdeme a magyar Arborétumok Napja, melyet a beruházás sikeres átadása óta országszerte május 29-én ünnepelhetünk. A kastély műemléki védettség alatt áll.
A hegyközi térség egyik legnagyobb turisztikai vonzereje az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Pálházi Állami Erdei Vasút (PÁEV). Az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés megnövekedett nyersanyag-igényének kiszolgálására termelésbe vonták a hegység nagy részét, így a Kemence-patak völgyének erdőségeit is. Az erdőbirtok akkoriban szintén a gróf Károlyi család tulajdona volt, akik mintaszerű, üzemterv szerinti erdőgazdálkodást folytattak. A kitermelt faanyag olcsó és megbízható szállítása érdekében gróf Károlyi László keskeny nyomközű vasúti pályát építtetett, így 1888-ban megszületett az ország első erdei-hegyi kisvasútja Pechman Gusztáv erdőmester tervei alapján. A 700 milliméter nyomközű pályán sokáig lovakkal mozgatták a szerelvényeket, majd szerepüket az 1920-as évekre átvette a gőzmozdony, a vágányhálózat hossza pedig a fő- és mellékvonalakkal együtt elérte a 17 kilométert. A PÁEV napjainkban már kizárólag személyeket szállít. Szerelvényeivel beutazhatjuk és megismerhetjük a Zempléni Tájvédelmi Körzet legszebb részeit. A Kis-milici Károlyi-kilátó, a füzérradványi Károlyikastély parkja és a Pálházi Állami Erdei Vasút egyaránt az ÉSZAKERDŐ Zrt. vagyonkezelésében lévő közjóléti létesítmények. Bármelyiket keressük is föl Zempléni túránk során, biztosan nem csalódunk majd! Hiszen itt az általános kőzet a riolit, a gímbikák kárpáti jellegűek, mindenki felismeri a keresztes viperát, és a természet megannyi szépségét gazdagon átszövi a dicső történelem. Mindettől lesz Zemplén a Zemplén!
