„Az igazgatóság szerepe és tevékenysége sajátosabb, mint amit egy erdészettől alapvetően elvárhatnánk. Az erdőállományokat és mezőgazdasági területeket ugyanis aktív katonai tevékenység mellett kell kezelni és hasznosítani, így ez területi, időbeli és bizonyos esetekben a gazdálkodást érintő korlátozással is együtt jár. A gazdálkodás sem egyszerű itt az Alföld peremén, a Duna által képzett törmelékkúpokból a szél hatására kialakult futóhomokon.” – emelte ki Kovács Miklós, aki 2005-től irányítja az igazgatóság munkáját. Az erdészet igazgatója tíz évvel korábban műszaki vezetőként kezdte pályafutását a társaság központi erdészeti igazgatóságán, majd annak vezetőjeként is dolgozott.
Az erdészet kezelésében lévő terület az elsődleges honvédelmi rendeltetéséből adódóan katonai célokat szolgáló gyakorló- és lőtérként üzemel a Magyar Honvédség berkein belül. Bár a terület közel fele Natura 2000 besorolású, azaz európai uniós természetvédelem alatt áll, nem engedhetnek az erdőgazdálkodás színvonalából. A különböző célok, a hon- és természetvédelem csak akkor valósulhat meg, ha az erdőgazdálkodás biztos lábakon áll.
Honvédelmi rendeltetés
„A katonai tevékenység nem jelenti a környezet rombolását. A haderő alkalmazására történő felkészülés is összhangban van a környezettudatos gondolkodással, a hazai és nemzetközi környezetvédelmi rendszerrel. A köztudatban élő elképzelésekkel ellentétben – a hazai természetvédelem által is elismerten – az elmúlt néhány évben bebizonyosodott, hogy az évtizedek óta használt katonai gyakorlótereken olyan természeti értékek találhatók, melyek sok esetben fölülmúlják a civil szféra által kezelt hasonló területek élővilágát. Hazánk Natura 2000 besorolású területeinek jelentős része katonai rendeltetésű, amely azt mutatja, hogy az eddigi katonai használat mellett számos – esetenként máshol alig vagy egyáltalán nem fellelhető – érték fennmaradt. Ennek a helyzetnek a kialakulásához hozzájárult a zártság, valamint a gyakorló- és lőterek zonalitását figyelembe vevő használati rend is.” – emelte ki az erdészeti igazgató.
Ligetes erdők
A buckás síkvidéki jellegből következik, hogy a területen nincsenek források. Természetes vízfolyások sem tarkítják a tájat, így az erdők vízellátása kizárólag a csapadékra és a talajvízre korlátozódik. A talajvízszint azonban az Alföldön az utóbbi húsz évben csökken. A növénytársulások számára ezért kiemelten fontos a hőmérséklet és a légnedvesség alakulása is. A terület erdőtársulásai többnyire akácosok (49 százalék) és nyárasok (35 százalék), foltokban némi fenyő és keménylombos faállománnyal övezve. A faállományok lombkoronáinak záródása a fafaj és termőhely függvényében többnyire ligetes jelleget ad az erdőknek. A gyenge termőhely és a kedvezőtlen időjárási viszonyok, mint az aszály, helyenként a faállomány pusztulását idézik elő. Nem csoda, hogy az erdőterületek 59 százalékának a másodlagos rendeltetése talajvédelmi, és csak a többi gazdasági célú.
Az erdészet feladatainak ellátásban fontos szerepet kapnak a helyi vállalkozók is, mivel az erdő- és mezőgazdasági tevékenység zöme nagyobb erőgépek bevonását igényli. A felmerülő szakirányítási és ügyviteli feladatokat az igazgatóság hét alkalmazottja látja el. Az erdészet is érintett az országosan futó közfoglalkoztatási programban, melynek keretében 40 főnek nyújt folyamatos munkalehetőséget.
Sokrétű feladatok
„Az erdészet 7785 hektáros vadászterületen gazdálkodik, ahol elsősorban őz és vaddisznó elejtésére van lehetőség. A Magyar Honvédség által éles lövészetre nem használt területek mezőgazdasági hasznosítását is az erdészet végzi, azokat részben ha szonbérben művelteti. Az erdészeti igazgatóság erdőgazdálkodási szolgáltatást is nyújt, vállalja például fásítások létesítését, parkok kialakítását és veszélyes fák kitermelését. Fontos közcélú feladat a honvédség helyi alakulatai számára végzett kiegészítő tevékenység: mint a lőterek és bázisok körüli tűzvédelmi pászták kialakítása, sorompók elhelye zése, a lőterekre történő engedély nélküli behatolások megakadályozása, illetve az illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása.
A táj természeti értéke és közjóléti szerepe kiemelten fontos az erdészet számára. A katonai tevékenységtől mentes területeken gyakran rendezünk sporteseményeket és ismeretterjesztő kirándulásokat. Az erdészet berkein belül üzemeltetett Betyárdombi Tanösvény mellett hamarosan a Mántelken felújításra kerülő turistaház és kirándulóhely is a természetet kedvelők rendelkezésére áll.
—
Értékmegőrzés a Turjánvidéken
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kiemelt jelentőségű élőhelyek és fajok védelmét, állapotuk javítását tűzte ki célul a Dabason található, Natura 2000 besorolású Turjánvidéken. Ennek eléréséhez elengedhetetlenül fontos a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország együttműködése.
A Turjánvidék különleges természet-megőrzési terület, a közép-magyarországi régió egyik legnagyobb összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere. Értékét sok védett, fokozottan védett és Natura 2000-es jelölőfaj adja, mint az enyves éger és magas kőris alkotta ligeterdők, a kékperjés kiszáradó láprétek, a mocsárrétek, az üdeláp- és sásrétek. A szárazabb homoki részeken pedig a pannon homoki gyepek és nyáras-borókások mozaikja lelhető fel.
A terület egyik égető gondja a vízhiány. A lecsapolások, a területet behálózó vízlevezető csatornák létrehozása, és az utóbbi évtizedek csökkenő csapadékmennyisége megváltoztatták a vízháztartást. Természetes vízjárása megszűnt vagy erősen módosult, és ennek következtében számottevően lejjebb húzódott a talajvízszint. A pályázat egyik fő célja az élőhelyek vízgazdálkodási feltételeinek javítása.
A másik általános természetvédelmi probléma az inváziós fajok térnyerése. A Tatárszentgyörgy és Örkény térségében elterülő homoki gyepek és nyáras-borókás ligetes erdők többféle idegenhonos, agresszíven terjeszkedő fajjal fertőzöttek. Leggyakoribbak ezek közül az akác, a bálványfa, az ezüstfa és a selyemkóró. A pályázat keretein belül mentesítik a jó állapotban lévő homoki gyepeket az özönnövényektől, és a nyáras-borókások megőrzése érdekében átalakítják az inváziós faállományokat.
Natura 2000 területen él a kiemelt jelentőségű, fokozottan védett, endemikus rákosi vipera egy populációja. A pályázat egyik fontos célja a faj élőhelyének kiterjesztése, a Vipera LIFE+ pályázattal összehangoltan.