MAGGYŰJTÉS
Érik a tölgymakk, a bükkmakk, a juhar- és a kőrismag, a gyűjtésnek azonban szigorú szabályai vannak, hogy ne kockáztassuk az erdők természetes megújulását.
Kategória: Lapszemle
Oldal 46/80
ŐSZI SZEMEZGETÉS
Nemcsak a tavaszi újjászületéskor és nyáron, hanem az őszi hónapokban is gazdag gyümölcsválasztékkal várja az erdő a kirándulókat. Számos ehető és gyógyhatású finomság terem a fákon, bokrokon ebben az évszakban is. Ezekből mutatunk be néhányat. Szemezgessünk azonban óvatosan, mert az erdei termések, bogyók egy része fogyasztásra alkalmatlan.
TERMELŐSZÖVETKEZETI ERDŐK
A szövetkezeti, a szovjet típusú, gyakorlatilag oszthatatlan tulajdonforma a magyar erdészet történetében teljesen új volt. Kialakulása ugyan a mezőgazdaság szocialista átalakításával már az 1950-es évek elején elkezdődött, csak jó egy évtized múlva vált jellemzővé. Az erdők ugyanis nem tartoztak bele a mezőgazdaság kollektivizálása „főcsapásába”, sőt a tulajdont és a használatot illetően évekig tartott a bizonytalanság.
ÚJRA A CSÚCSON
Gál Sándor történelmet írt, hiszen először fordult elő az Év Erdésze Verseny kilencéves múltjában, hogy valaki másodszor is megszerezze a kitüntető címet. A Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdészének a neve 2010 után idén is felkerült a vándorkupára, szerinte ezek után kollégái közül jó néhányan tróndöntésre készülnek.
EGY FOTÓS, EGY KÉP, EGY TÖRTÉNET – MOLNÁR PÉTER: RIADT MENEKÜLÉS
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
KÁROLYI-KILÁTÓ, FÜZÉR
Az állami erdőgazdaságok sokat tesznek azért, hogy bakancsos turistaként bejárhassuk egész Magyarországot. Turistautakat újítanak meg, szálláshelyeket korszerűsítenek és építenek, erdei iskolákat és kisvasutakat üzemeltetnek, a sorra létrehozott és rendszeresen karbantartott kilátókból pedig a magasból tárul elénk a táj, föntről csodálkozhatunk rá természeti és kulturális értékeinkre. Újonnan indított sorozatunkban az erdőgazdaságok egy-egy kilátóját ajánljuk Olvasóink figyelmébe, felfedjük történetét, segítünk a megközelítésükben és a közeli látnivalókból is szemezgetünk.
KORABELI DOKUMENTUMOK, HANGULATOS VISSZAEMLÉKEZÉSEK
Megalakulásának 65 éves évfordulóját ünnepelte a NEFAG Zrt. A jubileum méltó megünneplésén arra vállalkoztunk, hogy feldolgozzuk a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és jogelődjeinek múltját, történelmét, és azt a felkutatott régi emlékek, dokumentumok, fényképek kíséretében kiadványban adjuk közre.
TUDTA-E A TISZAFÁRÓL?
Piros magköpenyének kivételével a tiszafa valamennyi része az emberre és a páratlan ujjú patásokra halálosan mérgező alkaloidát tartalmaz.
VÉRTESI ÖRÖKSÉGEK
Amikor a Vértesi Erdő Zrt. a Vértes összefüggő tömbjéből, a Vértesi Tájvédelmi Körzetből kiemelt egy területet – amely a Vértes Szíve Természetpark nevet kapta –, akkor azt az elképzelést váltotta valóra, hogy az örökségturisztikai látványosságokhoz kapcsoltan az ökoturizmust erősítse.
MEGTARTÓ KIS-SÁRRÉT
Az emberek többsége a végtelen szabadságra vágyik. Olyan helyre, ahol a tekintet felmérheti a messzeséget, ahol ráébredhet, hogy ő is csak része a természetnek, és semmi esetre sem ura, és ahol érezheti azt a jóízű magányt, messzeséget és végtelenséget, amelyet csak a gondolkodó, s érzelmeinek utat engedő ember érezhet, ha „belép” egy számára még ismeretlen tájba. Ilyen vidékre érkezik az utazó, ha a keleti országrész felé, a Kis-Sárrétre veszi az irányt.
ERDŐK LOVAGJA
Van, aki lavina alól embereket, van, aki kidobott kutyát, macskát ment. Szelekovszky László évtizedek óta fát, folyót, gyepet véd a pusztulástól. A sokoldalú, gyakorló mezőgazdász, környezetvédő szakember könyvekben is megörökíti a veszendő értékeket. Munkája révén éppoly otthonos Békés megyében, mint szülőföldjén, a borsodi Sajó-vidéken.
ÖSSZEFÉRHETETLEN KISEMLŐS
Valljuk be, nem igazán hízelgő, ha valakit hörcsögtermészetűnek titulálnak. A jó arasznyi hosszú kisemlősről kialakult negatív kép a hajdani szántóvetőktől ered, akik tudták, hogy a mezei hörcsög összeférhetetlen, nemigen tűri meg fajtársai közelségét, és sarokba szorítva még az emberre, kutyára is rátámad.
GRIFFMADARAK A MAGYAR ÉGEN
Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt hazánkban megszokott látvány volt a keselyűk jelenléte. Ezt bizonyítja az is, hogy csak a fakókeselyűnek több mint egy tucat elnevezése volt használatos: hívták szőke dögöncnek, míg az Alföldön leginkább griffmadárként emlegették. Ma már jobbára csak az állatkertben láthatjuk.
KÜLÖNLEGES MENTŐCSAPAT
A Kékes Kutató-Mentő Alapítvány 2012 júliusában kezdte meg működését. Elsősorban a középhegységek területén eltűnt, balesetet szenvedett emberek felkutatásában, technikai mentésében segítenek.
AZ ERDŐ CSALOGÁNYA
Egyik pillanatban még a talajszinten oktat, a következőkben pedig a lombok közül trillázik. Egy percre sem áll meg, mindig van mondanivalója. Ő Bimbó Brigitta, s bár mesébe illőnek tűnhet, nem kitalált a név. A Vackor Vár „Terézanyujának” beszélgetésünk közben is cikázik a szeme, igyekszik mindent befogni, nem maradhat le semmiről. Ő a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Kecskemét- Hetényegyházán található erdei iskolájának pörgős-lelkes motorja.
FELFEDEZÉSEK AZ ALFÖLD SZÍVÉBEN
„Mintha teljesen máshol lennénk!”– ámulnak el sokszor még a helyi gyerekek és pedagógusaik is, mikor néhány napot a NEFAG Zrt. Erdei Művelődési Házánál töltenek. És valóban, az Alföld szívében, Szolnok város szélén található erdészeti erdei iskola a környezeti nevelés olyan szigete, amely rengeteg felfedeznivalót és kalandot rejteget.
ERDÉSZET A KILÁTÓK ÁRNYÉKÁBAN
A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. Kab-hegyi Erdészete a Magas-Bakony déli oldalán, és a Kab-hegyen működik. Az erdészet a korábbi Ajkai és Herendi Erdészet összevonásával jött létre, 15 756 hektáros területéből 14 600 hektár erdővel borított.
KÖTÉLPÁLYÁS FAKITERMELÉS
A kitermelt faanyag mozgatásának módja alapvetően a terepviszonyoktól függ. Hegyvidéken, a meredek – sokszor köves, sziklás vagy vízmosásokkal szabdalt – oldalakban már a ló és a speciális erdészeti gépek sem tudnak dolgozni; egyetlen faanyag-közelítési technológia marad csak, a kötélpályás fakitermelés.
