Oldal 45/80
A fa az egyik legsokoldalúbban felhasználható alapanyag, természetes és megújuló energiaforrás, amely a 21. században ismét visszanyerte stratégiai jelentőségét. Az erdőirtások és az illegális fakitermelések visszaszorítása nemzetközi szinten is elvárás, amihez az Európai Unió saját belső szabályozással csatlakozott.
A vadalmát választották a 2017-es esztendő fájának az Országos Erdészeti Egyesület által szervezett internetes szavazáson. Az előző évben szintén jelölt két fafajt, a fehér nyárat és a virágos kőrist megelőzve végzett az élen. Jövőre így a szokásosnál nagyobb szakmai figyelem övezi majd ezt az őshonos, de kissé háttérbe szorult fajt, és az erdészek igyekeznek a nagyközönséggel is mindinkább megismertetni.
A téli csapadék kapcsán legtöbbeknek először a hó jut az eszébe. Pedig ebben az évszakban is gyakorlatilag bármilyen csapadék eshet az égből, a nyári zivatarokat kísérő jégeső kivételével.
Kissné Szabó Gabriella biológia tagozaton végezte Szegeden a gimnáziumot, az erdőjárás természetes velejárója volt életének. Nem sokat gondolkozott tehát a továbbtanuláson, csak később, a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem hallgatójaként döbbent rá, mire is vállalkozott. A nyugat-magyarországi kisvárosból már a szerelem, a család hozta a Dunakanyarba, s szintén erdész férje révén került Pilismarótra. Közjóléti előadóként évtizedek óta a Pilisi Parkerdő Zrt. visegrádi központjából segíti az erdő szerelmeseit, de csemeteneveléssel is foglalkozik.
„Kis sömlyék szélin tehenek legelnek, / Fakó sárgák a lompos alkonyatban, / A szürke fűzfák egyre komorabban / Guggolnak a bús víz holt ága mellett.” Juhász Gyula Magyar táj, magyar ecsettel című költeménye ősi, még a finnugor időkből eredő nevű fákra, a füzekre hívja fel a figyelmet. Egyes nyelvészek a legváltozatosabb elnevezésű fanemzetséget vélik megtalálni a füzekben, mivel a fehér, a kecske-, a csigolya-, a serevény-, a szomorú- és rekettyefűz valóban felöleli a magyar nyelv szóteremtő-képessége szinte teljes tárházát.
A Duna-menti Sárközben fekvő Gemenc festői szépségű ártéri világa sokakat elvarázsolt már. Területét átszövik a "fokok", amelyek részben természetes eredetű, részben emberkéz által kialakított keskeny csatornák. Hajdan ezeken keresztül árasztották el a belső részeket, ami segítette az erdő területén élő gazdálkodók megélhetését.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze.
Kevesen tudják, hogy Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül Hármashegy egy impozáns kilátóval is büszkélkedhet.
Az alapításának 150 éves jubileumát ünneplő Országos Erdészeti Egyesület egyebek között a magyar erdőgazdálkodás másfél évszázados történelmét átfogó, háromrészes könyvsorozat kiadásával kíván emléket állítani a jeles évfordulónak. A hazánk két világháború közötti korszakába betekintést nyújtó második kötetet az emlékév ünnepi záróeseményén mutatták be az Országházban.
Régi, leporolt receptek alapján és helyi termékek felhasználásával készült fogások is várják azokat, akik megszállnak a Baranya megyei Hoszúhetényhez közeli Natur Hotel Kövestetőben. A Mecsekerdő Zrt. idén teljesen megújult, és rövid szünet után ismét a természetbe vágyók kedvelt pihenőhelyévé vált.
A zarándoklat az ősi szent helyeken kívül a hősi halottak nyughelyének felkeresésére is irányulhat. Mi, magyarok elzarándokolunk a „doberdói harctérre”, vagy a Don-kanyarhoz, hogy a katonai temetőkben emlékezzünk a világháborúkban elesett hőseinkre. Hazánk területén is találhatók azonban olyan temetők, amelyekben idegen népek katonái álmodnak az otthonról.
A XX. Erdők Hete rendezvénysorozat nyitányaként a KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 24 kilométeres gyalogtúrát szervezett az Alföldi Kéken Rém községtől – a szomszédos Gemenc Zrt. erdein és Érsekhalmán át – a vadonatúj Császártöltési Kulcsosházig. Bács-Kiskun megyében azonban más kijelölt túraútvonalakon is próbára tehetjük magunkat gyalogszerrel, kerékpárral, illetve némelyiken akár lóháton.
Puskás Antal bejárta már az országot, mögötte az Országos Kéktúra meg a teljes Kékkör, és előtte az élet. „Nagy eset” – gondolhatnák – mással is megesik. Ám Tóni mindezt fehér bottal és barátok segítségével gyalogolta végig. Amíg beszélgetünk, minden szavával a szépséget dicséri, a tájakat, színeket, amikből egyre kevesebbet lát, s amit egyre inkább élvez és becsül.
Éljünk nagyvárosban vagy akár egy eldugott tanyán, szinte nincs olyan nap, hogy ne találkoznánk a rigófélék valamely képviselőjével. A rigófélék nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Ausztrália kivételével az egész világon honosak.
Gyerekkora óta sokat túrázik, akár több száz kilométert is kerékpározik, evez, szakképzett síoktató, így saját tapasztalatából tudja, hogy mennyit változott a hazai turizmus az utóbbi években. Nyár óta pedig már munkaköri feladatai közé tartozik a természetjárás, a vízi-, kerékpáros és lovasturizmus, a szabadidős vitorlázás, vándortáborok, kisvasutak, sípályák fejlesztésének összehangolása, népszerűsítése, hogy minél hasznosabban tölthessük el szabadidőnket a hazai tájakon. Révész Máriusz kormánybiztossal az eddig körvonalazódott elképzelésekről beszélgettünk, amelyek több ponton kapcsolódnak az állami erdőgazdaságok közjóléti tevékenységéhez.
Ezen a nyáron már a Gemenc Zrt. teljesen felújított erdészeti erdei iskolája várta Pörbölyön, az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában az osztályokat, a családokat és az egyéni bakancsos turistákat. Az újjávarázsolt létesítményben a hálótermeket kisebb szobák váltották fel, a tanterem és az étterem is megújult, valamint megvalósult az energetikai korszerűsítés és az alsó szint akadálymentesítése is.
Gere Attila közel negyven éve cserélte az erdészköpenyt vincellérkötényre. Ma már a legtekintélyesebb hazai borászok egyike, aki vegyszerek nélkül műveli ültetvényeit. Az utóbbi években pedig újra fellángolt benne az erdő iránti lelkesedés is.
A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabasi Erdészeti Igazgatósága mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodik a Duna-Tisza közi homokháton. A kezelt területnek azonban csak kevesebb, mint a felén áll erdőtervezett erdőállomány, az erdőgazdálkodás honvédelmi rendeltetést támogató és közcélú tevékenységekkel egészül ki.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
