
GEMENC ÉKKÖVE
Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala.
Oldal 2/8
Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala.
Olyan nincs, hogy valamit Regős József, alias Mókus bácsi ne ismerne a Bükk őstörténetével, a geológiai képződményekkel, az ott élt emberekkel és kultúrájukkal, állatokkal, növényekkel kapcsolatban.
Ahogy az év során haladunk az időben, úgy lesz egyre színesebb az erdő, mező, és lassan megérkeznek a hazai madárvilág legszebbjei is. A búbosbankák már március végétől elkápráztatnak bennünket, ...
Az ország tetején, a Mátrában járva, a Kékestető csúcsa alatti északi oldalon találjuk azt az évszázadok óta érintetlen ősbükköst, amely Magyarország erdőrezervátum-hálózata részeként teret ad a természetes erdődinamikai folyamatoknak.
A változó testhőmérsékletű hüllők és kétéltűek hibernált állapotban vészelik át a telet az avar alatt vagy az iszapba temetkezve, a langymeleg napsütés hatására azonban felébrednek Csipkerózsika-álmukból.
A Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója négy-öt éve kezdett komolyabban fotózni, azóta teljesen magával ragadta ez a tevékenység.
„Gimnáziumi éveimben kezdtem el a fotózás iránt érdeklődni, azonban az igazi változást az hozta, mikor először a kezembe foghattam egy tükörreflexes gépet.”
Az életben, így az erdő mindennapjaiban is az egyedüli állandó maga a változás. Színpompás tavasszal kizöldell a természet, az állat- és növényvilág szinte új életre kel. Majd a forró nyár és csendesedő ősz után megérkezik a tél sivársága.
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
„A Hármas-Körös partján, Gyomaendrődön nőttem fel. Kis gyermekkorom óta élvezhettem a természet közelségét, az árterek bőséges állatvilágát, a növények fergetegét.”
Rudi, a soproni erdők dámbikája több éven keresztül egyedül uralta a mintegy ötezer hektáros vadont. Nem volt vetélytársa, mivel ezen a területen nem élnek dámok. Hogyan alakult ki ez a mesebeli állapot?
A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...
„Az életet szeretem fotózni. Legyen szó emberről, társadalmi helyzetről vagy természetről, azt keresem, amitől a képem élettel telivé válik. Bő két évtizede kezdtem el írni egy napilapnál, ám a fotózás már előtte is érdekelt.”
Az örvös galambok hazánk és egyben Európa legnagyobb vadon élő galambjai.
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.