KREINER ROLAND: FÓKUSZBAN A MADARAK
A Zalaerdő Zrt. termelési igazgatója négy-öt éve kezdett komolyabban fotózni, azóta teljesen magával ragadta ez a tevékenység.
Címke: vadállat
Oldal 3/8
MOLNÁR ATTILA: ANYÁK NAPJÁN
„Gimnáziumi éveimben kezdtem el a fotózás iránt érdeklődni, azonban az igazi változást az hozta, mikor először a kezembe foghattam egy tükörreflexes gépet.”
ITT VAN A TÉL, ITT VAN ÚJRA – A TÉLI VADETETÉSRŐL
Az életben, így az erdő mindennapjaiban is az egyedüli állandó maga a változás. Színpompás tavasszal kizöldell a természet, az állat- és növényvilág szinte új életre kel. Majd a forró nyár és csendesedő ősz után megérkezik a tél sivársága.
MOGYORÓHEGYI TANÖSVÉNY: NYOLCSZÁZ MÉTEREN EZER CSODA
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
VASZKÓ ZSOLT: A CSEND HANGJAI
„A Hármas-Körös partján, Gyomaendrődön nőttem fel. Kis gyermekkorom óta élvezhettem a természet közelségét, az árterek bőséges állatvilágát, a növények fergetegét.”
DÁMBIKÁBÓL IS LEHET CELEB
Rudi, a soproni erdők dámbikája több éven keresztül egyedül uralta a mintegy ötezer hektáros vadont. Nem volt vetélytársa, mivel ezen a területen nem élnek dámok. Hogyan alakult ki ez a mesebeli állapot?
AHOL A VÍZ AZ ÚR
A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...
S. TÖTTŐ RITA: GYŰRŰZŐ KEZEK
„Az életet szeretem fotózni. Legyen szó emberről, társadalmi helyzetről vagy természetről, azt keresem, amitől a képem élettel telivé válik. Bő két évtizede kezdtem el írni egy napilapnál, ám a fotózás már előtte is érdekelt.”
ÚJ HÓDÍTÓ MADARAINK
Az örvös galambok hazánk és egyben Európa legnagyobb vadon élő galambjai.
MEGÉRTENI ÉS MEGSZERETNI
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
ÜVEGSZERELEM
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
ÖRÖKÉRVÉNYŰ GONDOLATOK – KÖRNYEZETI NEVELÉS 35 ÉVE
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
NÁLUNK IS ÉLNEK FARKASOK
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.
MIT? MIÉRT? HOGYAN?
Az erdei ökoszisztéma védelme és fenntartása az erdőgazdálkodás alapvető feladata, mindemellett egyre nagyobb társadalmi elvárás is. Ezen belül a madarak védelme kulcsfontosságú, hiszen a kellemes madárdalon túl a tollas jószágok megjelenése növeli az erdő biodiverzitását, természetes védekező képességét és vitalitását.
MINDEN GYERMEK ÉRTÉK
Az élményszerű oktatásban hisz. A természeti ismeretek átadását a terepen kezdi, aztán az ott látottakat, hallottakat átbeszéli diákjaival a tanteremben. Horváth Ernő csaknem 50 éve bővíti kicsik és nagyok biológia- és természetismereti tudását. A gyerekek iránt érzett szeretete és gondviselése nyugdíjasként is minden szavában, cselekedetében tetten érhető.
DR. SZENDREI LÁSZLÓ: MINT A NAGYOK
„A természet fotózásával 1986-ban köteleztem el magam. Az akkor használtan vásárolt YASHICA gépváz, a hozzá tartozó gyári objektívek és egy Pentacon teleobjektív tette lehetővé a magazinokban és a természetfotósok előadásain látott minőségű felvételek elkészítését.”
EGÉSZSÉGES ERDŐK AZ EGÉSZSÉGES EMBEREKÉRT
Az ENSZ Közgyűlése 2012-ben március 21-ét az Erdők Nemzetközi Napjává nyilvánította. A világnap célja, hogy az erdők minden típusának fontosságára felhívja a figyelmet. Az országokat arra ösztönzik, hogy ezen a napon erdőkkel és fákkal kapcsolatos tevékenységeket, kampányokat szervezzenek, például faültetéseket.
HÓDOK A SZIGETKÖZBEN
Régi és mégis új fajként köszönthettük az eurázsiai hódot a Szigetközben. Európa legnagyobb rágcsálója ugyanis a 19. század közepére teljesen eltűnt Magyarországról az intenzív vadászat hatására, majd az 1980-as években a Bécs környékén kibocsátott példányok és azok utódai újfent megjelentek.
