Lapszemle

Gemenc ékköve

Őshonos ártéri növénytársulások, különleges madárvilág és a gímszarvas birodalma. Ökoturisztikai fellegvár, a bakancsos, kerékpáros és vízi túrák paradicsoma. Rezét gőzös és az erdei vasút életnagyságú terepasztala.

Ezt a sok csodát mind a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészete óvja.

Mikoviny Sámuel 1740-ben készült térképén Gemencet még a Duna egy szigeteként azonosíthatjuk. Az 19. századi mederszabályozási munkálatok után a történeti gemenci erdőkerület Felső-Gemencet, Alsó-Gemencet és Kis-Gemencet foglalta magában. Ez volt az „ősállapot”, erről nevezték el később azt a csaknem 18 ezer hektárnyi erdőterületet, amely most Európa egyik legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. Ennek a védett és fokozottan védett területnek a jelentős részén a Gemenc Zrt. Szekszárdi Erdészete gazdálkodik.

gemenc

Fotó: Csontos Péter

Ősvadon helyett emberi beavatkozás

Gemenc szép példája az erdész természetet teremtő és védő, évszázadokban mérhető munkájának. A Duna több millió éve formálja ezt a tájat, azonban a közel 150 évvel ezelőtt befejeződött folyószabályozás után kialakult egy új földrajzi kép, a ma is látható táj. A 18 ezer hektáros ártérben a Kalocsai Érseki Uradalom erdőmesterei által irányított erdészek létrehoztak egy összefüggő, hatalmas erdőtársulást, amit a további erdészgenerációk – így néhány évtizede a Gemenc Zrt. szakemberei folytatva a munkát – óvnak.

Bebizonyosodott, hogy a tudatos vadgazdálkodási tevékenység eredményeként világhírűvé vált az itt élő gímszarvas, ezen a területen található meg a világ legnagyobb egyedsűrűségű és fokozottan védett fekete gólya állománya, vagy éppen hazánk számos famatuzsáleme.

Az erdei vasút bölcsője

Fiatal gímbikák egy nyiladékon gemenc

Fiatal gímbikák egy nyiladékon
Fotó: Simon László

Az évszázados és tudatos erdőgazdálkodást jól példázza a kisvasút. Mattanovics Károly, a Kalocsai Érseki Uradalom erdőmestere 1914-ben javasolta, hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen, mivel az első világháborúban az igavonó lovak zömét bevonultatták. A kisvasúti pálya kivitelezésére az uradalom megkötötte a szerződéseket, így 1915-ben már használták a 2,5 kilométer hosszú első gemenci erdei vasutat, amelynek egyik végpontja a mai Gemenc-Dunapart erdei vasúti megálló (nagy rakodó) volt, és innen nyugati irányba, Szekszárd felé folytatódott a pálya.

Több kisebb-nagyobb vasútvonal megépítése után a Gemenci Állami Erdei Vasút mostani pályaszakaszának első vonala 1957-ben készült el, majd 1966-ra összeépítették a különböző szakaszokat.

Így jött létre a jelenlegi fővonal jelentős része. Ma már nagy népszerűségnek örvend a turisták körében, hiszen Gemenc déli kapujából, Pörbölyről az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjából induló menetrend szerinti járatok állomásai nemcsak csodálatos ártéri tájakkal, hanem különleges kiállításokkal is várják a kirándulókat.

Forrás: A Mi Erdőnk