MOLNÁR ATTILA: ANYÁK NAPJÁN
„Gimnáziumi éveimben kezdtem el a fotózás iránt érdeklődni, azonban az igazi változást az hozta, mikor először a kezembe foghattam egy tükörreflexes gépet.”
Oldal 5/13
„Gimnáziumi éveimben kezdtem el a fotózás iránt érdeklődni, azonban az igazi változást az hozta, mikor először a kezembe foghattam egy tükörreflexes gépet.”
Sokan utaznak külföldre élményekért, de mi most azokhoz szólunk, akik szívesen fedeznek fel közép-magyarországi tájakat bakancsos, kerékpáros vagy lovas túráik során.
Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat Európa csaknem ötödét (18 százalékát) lefedi, és az úgynevezett közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok megőrzését szolgálja.
Aki olyan nagyobb lélekszámú városban éli mindennapjait, mint a magyar főváros, érzi, hogy az élet soha nem áll meg. Hangok, fények, mozgás, az ingerek a nap huszonnégy órájában folyamatosan, akár egymást erősítve érik az itt lakókat.
Varietas delectat, azaz a változatosság gyönyörködtet. Cicero megállapítása sok minden máshoz hasonlóan a természeti környezetünkre is igaz.
A visegrádi Mogyoró-hegyen kialakított kirándulóközpont és Mogyoróhegyi Természetismereti Tanösvény főként az iskolás, óvodás gyermekcsoportok, családok kedvelt kirándulóhelye.
„A Hármas-Körös partján, Gyomaendrődön nőttem fel. Kis gyermekkorom óta élvezhettem a természet közelségét, az árterek bőséges állatvilágát, a növények fergetegét.”
Rudi, a soproni erdők dámbikája több éven keresztül egyedül uralta a mintegy ötezer hektáros vadont. Nem volt vetélytársa, mivel ezen a területen nem élnek dámok. Hogyan alakult ki ez a mesebeli állapot?
Mi kell egy jó kiránduláshoz? Felkészülés, tervezgetés térképpel, néhány könyvvel, vagy az ezeket kiváltó korszerű eszközökkel. Beszélgetés az úti célt jól ismerő barátokkal. Vidám, befogadó, figyelmes részvétel.
A Bakony és a Balaton-felvidék erdei számos természetvédelmi értéket rejtenek, megőrzésüket kiemelt feladatának tekinti a területen gazdálkodó Bakonyerdő Zrt.
A 24 Fenyő Tanösvény Rédén, a Súri-Bakonyalja erdészeti tájegység egyik nagy erdőtömb által koszorúzott falujában vezet. Könnyen megközelíthető akár a 82-es balatoni vagy a 81-es fehérvári útról.
A földrajzi térképre pillantva a Kisalföld és a Bakony találkozásánál három dombvonulatot látunk. A löszös kiemelkedések jellegzetes északnyugat–délkeleti tájolása az uralkodó szélirány eróziós munkájának köszönhető.
A gombák fontos szerepet töltenek be az erdei életközösségben, ökoszisztémában, és rendkívül színes és összetett a világuk.
A Kisalföldről alkotott képet számos ismerős legenda színesíti, például Hany Istóké. A lápvidéken – ahol a történetek meseszerű lényei éltek – az 1950-es évekre a lecsapolás lassan a végére ért,...
„Az életet szeretem fotózni. Legyen szó emberről, társadalmi helyzetről vagy természetről, azt keresem, amitől a képem élettel telivé válik. Bő két évtizede kezdtem el írni egy napilapnál, ám a fotózás már előtte is érdekelt.”
Bő évtizede már, hogy a Balatonhoz és a Keszthelyi-hegységhez érkezők a Festetics Imre Élményközpont nevet viselő létesítmény látnivalói, programjai közül is válogathatnak.
Izgalmasan szép dolgok születhetnek, ha találkozik a természet a művészettel. A botanikai képek elbűvölő világa emberemlékezet óta rabul ejtette a flóra rejtelmeit faggatókat.
Egy magyar népmeséhez hasonlatos Petruzsán Krisztián története, ahogyan az ország délkeleti szegletében élő vendéglátósból a TV2-csatornán futó Erdőmánia című műsor arca lett.