A megfelelő minőségű szaporítóanyag beszerzése, a talaj-előkészítés megszervezése, az ültetési időpont kiválasztása, az ideális elegyarány megtervezése és az ültetés után évekig tartó ápolás, gondozás embert próbáló munka.
Kísérletünk egyik célfaja a gyöngyvirág
Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
Egy jól sikerült elegyes, egészséges tölgy fiatalos elismerésre méltó eredménye az erdészek munkájának. Ezek után már magára lehet hagyni, mert semmilyen ismert külső tényező nem tudja akadályozni a növekedésben. Az erdész hátradőlhet. Ha jókor megfelelő méretű, minőségű csemetéket ültettek el, akkor már 10-15 éves korában látszik a tölgyesről, hogy fajgazdag, 6-8 elegyfafaj is színesíti, és így igazán változatos élőhelyet biztosíthat majd az ott élő állatvilágnak.
Az erdőnek ugyanakkor szerves része a zömmel lágyszárúak alkotta aljnövényzet is. Egy homoki tölgyeshez ugyanúgy hozzátartozik a gyöngyvirág, a salamonpecsét, erdei szamóca, mint a vénic-szil vagy a mezei juhar.
A tapasztalat az, hogy bizonyos fajok, ha lassan is, de maguktól újra megjelennek. Kihajtanak a talajban maradt életképes hagymákból, gyökerekből, vagy a széllel, állatok segítségével odakerült magokból.
Ligeti csillagvirág, a nagy túlélő
Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
Jó példa erre a ligeti csillagvirág esete, mely a nyíregyházi Sóstói-erdő egyik emblematikus védett növényfaja. Húsz éve egy mesterséges erdőfelújítást segítő talaj-előkészítéstől erősen sérült az élőhelye. A kezdeti ijedelem után a nyíregyházi E-misszió Egyesület vállalta, hogy lelkes erdőjáró önkéntesek bevonásával minden évben megszámolja az előbújt töveket, így pontos adataink vannak a szemünk előtt végbement állománygyarapodásról. A talaj-előkészítés utáni első évben mintegy 200 tő jelent meg, majd folyamatosan nőtt a számuk, és tavaly már több mint 32 000 tövet számoltak össze.
Avarréteg összegyűjtése a „donor” kvadrátban
Fotó: Dr. Szigetvári Csaba
