Ebben a környezetben gyorsan elfárad a szellem és a test, és nem képez elég tartalékot az évi néhány nap szabadság, ami a feltöltődést szolgálná. Vannak azonban a városon belül olyan helyek, melyekben elérhető a rekreációs „gyorssegély”. Ezek a városi erdők, melyek jövőbeni fennmaradása – talán kimondhatjuk – létkérdés.
Az idén 150 éves Budapest teljes területének tizenegy százaléka erdő, és ezzel az európai nagyvárosok középmezőnyében helyezkedik el. A fővárosi erdőknek a túlnyomó többségét egykor erdészek telepítették, és területük több mint kétharmadát, mintegy 3600 hektárt ma is erdészet, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budapesti Erdészete kezeli.
Az ország kétmillió hektár erdejéhez képest szinte zsebkendőnyi területnek a látogatottsága az elmúlt években – különösen a Covid idején – több mint 10 millió alkalomra emelkedett, ami extrém terhelést jelent az itteni élővilágra.
Mindeközben elvárás, hogy nyújtsanak menedéket madárnak és némi vadnak, adjanak árnyékot a nyári forróságban, növekedjen természetességük, lehessen bennük pihenni, sportolni, ne legyen bennük veszélyes fa, és a sort még persze a végtelenségig folytathatnánk. Mindezeket végiggondolva könnyen belátható, hogy a városi erdők emberi segítség nélkül hosszú távon nem képesek önmagukat fenntartani.
A Pilisi Parkerdő e tényezőket felismerve már 2020-ban megkezdte Városierdő-fejlesztési Programjának kidolgozását. Ez év elején pedig különböző szakterületek jeles képviselőit is bevonta a közös tervezésbe, a főváros és az agglomeráció erdeinek fenntartása érdekében.
A közös gondolkodás fontos állomása volt, hogy 2023 őszén a Parkerdő a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetével (ERTI) közösen, úgynevezett klímaszcenárió-elemzést készített a fővárosi erdőkre. Az ERTI a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében kifejlesztett egy erdészeti döntéstámogató szoftvert, a SiteViewer 2.0 programot, amelynek általános célja az erdőtervezés és az erdőfenntartás támogatása azzal, hogy országos léptékben, finom felbontásban nyújt információkat az adott terület jelenlegi és jövőbeli makroklímájának alakulásáról.
Ennek következményeként a budai oldalon a makroklíma a kocsánytalan tölgyes, illetve cseres klímából fokozatosan az erdőssztyepp-klímába megy át, azonban a mezo- és mikroklímatikus hatások továbbra is lehetővé tehetik üdébb erdők jelenlétét, és valószínűleg bükköt is szórványosan találhatunk majd az északi hegyoldalak aljában. Pest erdeinek nagy részén – ahol a fák gyökérzete nem éri el a talajvízszintet – fokozatosan megszűnnek a zárt állományok kialakulásának feltételei, az erdőssztyepp-klímát sztyeppklíma váltja fel, amely kétségessé teheti ezeknek az erdőknek a megtartását.
Oldalak: 12