Óriások földje a Tilos-erdőben. Eltörpülök a 196 éves kocsányos tölgy mellett
A település az Esterházyak cseszneki ágának birtokát képezte egészen a II. világháború végéig. A történelem viharai ezt a falut sem kímélték. Az egykori Nagykastély a háborút követő zűrzavarban, 1947-ben leégett, csak a középrizalitja látható. Az épen maradt Szentháromság Kápolna jelenleg Réde katolikus temploma, míg a Kinizsi utca 38. alatt levő, felújított grófi Intézőházban 2015 óta állandó vadászati és természetrajzi gyűjtemény tekinthető meg.
Az Intézőház szomszédságában kezdődik a tanösvény, mely Réde Község Önkormányzata, a Vérteserdő Zrt. és Varga János – az Intézőház jelenlegi tulajdonosa – együttműködésével valósult meg 2019-ben. Az ötletgazda Baracs Zsolt erdész technikus, az Országos Erdészeti Egyesület Vértesi Helyi Csoportjának tagja.
A 7,6 hektáros, a helyiek által Esterházy-ligetnek is nevezett angolpark és a hozzá csatlakozó, a kisbéri telephellyel működő Vérteserdő Zrt. Síkvidéki Erdészeti Igazgatósága kezelésében lévő mintegy 26 hektáros helyi védettségű erdő sok látnivalót kínál a történelem és a természet szerelmeseinek egyaránt.
A 24 fenyő facsoport az 1942-ben…
A tanösvény első két táblája a park fafajait ismerteti, 15 méteres távolságon belül 9 fajt lehet a kéregfotók segítségével beazonosítani. A parkban a Balkán-félszigetről származó vadgesztenyefából van a legtöbb, szálanként, kisebb csoportokban, de jellemzően úgynevezett allékban (sorokban) állnak.
…és 2016-ban készült fényképeken
A harmadik állomás a park és az erdőtömb egykori tulajdonosának, az Esterházy-családnak, valamint az egykori kastélyépületnek és építtetőjének, V. Esterházy Imrének állít emléket.
Az ő édesapja, József erdőmérnökként végzett Sopronban. 1945 után sokáig küzdött, hogy legalább az egykori rédei családi erdőbirtok egy részén gazdálkodhasson. Börtönbe is került, végül 1956-ban Svájcba disszidált, és a következő évben elhunyt.
A 24 Fenyő Tanösvény 12. állomása az egykori Intézőház, napjainkban vadászati és természetrajzi gyűjteménnyel
A tanösvény névadó facsoportja, a 24 fenyő melletti negyedik táblán a feketefenyő élőhelyéről és a faj érdekességeiről olvashatunk. Mára a VI. Esterházy Imre kertészei által a 19. század elején ültetett 24 fenyőből 20 még dacol a természet viszontagságaival.
Az égeresnél a fához kapcsolódó hiedelmekről, mint az „embereket elnyelő lápok” vagy „szúnyogokat szülő pocsolyák” lehet olvasni. Emellett a tábla emléket állít a kocsányos tölgy több változatának is, így a legjobb faanyagot adó szlavón tölgynek és az impozáns látványt nyújtó oszlopos alakváltozatnak is.
Grófi vadászat terítéke az egykori Nagykastély előtt (1944),…
A következő színhelyen, az úgynevezett Tilos-erdőben az „óriások földjére” lép a tanösvényt látogató. Hatalmas cserek, kocsányos, molyhos és kocsánytalan tölgyek szegélyezik a tanösvényt. A bennük/rajtuk élő „parányokról”, bogarakról, azok lárváiról, gombákról, kisemlősökről és madarakról szép képi illusztrációk tájékoztatnak.
A Tilos-erdőben folytatva az utat újabb és újabb hatalmas fák tornyosulnak. Az erdőterv szerint a koruk is pontosan tudható, idén 196 évesek. A legnagyobb tölgyhöz fatömegbecslési feladat párosul, mindenki tehet egy tippet, hány köb- méternyi faanyag van a fában. Miért is Tilos-erdő? Ez legyen a helyszínen kideríthető „titok”. Érdemes növényhatározó könyvvel érkezni, mivel a nyolcadik állomáson az erdőben található lágyszárúak felismerésével kapcsolatos feladat várja a látogatókat.
…és a belőle megmaradt középrizalit a tanösvény 3. állomásán
V. Esterházy Imre, a kastély építtetőjének és az angolpark létrehozójának szobra
A kilencedik tábla VI. Esterházy Imre temetési helyét jelzi. Vélhetően itt állt a halotti emlékműve. Élénken érdekelhette a botanika és a tájépítészet, mivel dr. Majer Antal erdőművelés professzor is hivatkozik rá A Bakony tiszafása című könyvében. A gróf az 1803-as keltezésű levelében tiszafákat kér Szentgálról a rédei angolkert részére. A családi emlékkövekről további érdekesség, hogy a rédei erdőtömbben jelen tudás szerint hat kő van, és azokat a helyeket jelölik, ahol a család férfi tagjai az első gímbikájukat elejtették.
A tanösvény a Grófi temetőbe fut ki. Az Esterházy-család első Rédén eltemetett tagja a már többször említett V. Imre volt. Kezdetben a Szentháromság kápolna kriptája szolgált a családtagok nyughelyéül, majd a 19. század utolsó harmadától már e helyre temetkeztek a grófok. A vadgesztenyéktől árnyékolt, csendes erdei pihenő az egyszerű kőkereszttel, mentes minden hivalkodástól. Vannak frissebb emlékkeresztek is, de az utolsó tényleges temetésen III. Pál grófot búcsúztatták 1942-ben. Az erdei feltáróúton visszatérve a faluba az Intézőház várja a megpihenni vágyókat. A kiállítás a tizenkettedik, egyben az utolsó megállóhely. Az első erdőtörvény évében, 1879-ben épített házban az uradalom gazdasági ügyeit intézték az egykori gazdatisztek.
Boglári Zoltán
Vérteserdő Zrt.
Fotók: Baracs Zsolt, Tarjáni Antal, Esterházy archívum
