Archívum

Oldal 77/78

AZ ARATÓ-CSÉPLŐGÉPEK KIVÁLASZTÁSA

Magyarországon az arató-cséplőgépekkel a magra termesztett növényeket évente 3,7-3,8 millió hektárról takarítják be. Ez a szántóterület több mint 80 százalékát érinti. Ezen belül a kalászos gabonák 1,8 millió, a kukorica 1,2 millió hektárt, az olajnövények mintegy 0,8 millió hektárt jelentenek. Jobb években 18-19 millió tonna megtermelt szemestermény sorsa függ tőlük, azaz időben és megfelelő minőségben kerülnek-e a raktárakba. Ezek a termények adják a növénytermelés ágazati termelési értékének 60 százalékát és a magyar agrárexportban is meghatározó a szerepük. Mindezek jelentős követelményeket támasztanak az arató-cséplő gépekkel szemben.

KASZÁLÓGÉPEK NAGYÍTÓ ALATT

Havonta megjelenő gépesítési mellékletünkben lehetőséget kínálunk a gépgyártóknak és forgalmazóknak, hogy rövid ismertetővel és fotóval ajánlják szezonális termékeiket a gazdálkodóknak, mezőgazdasági vállalkozóknak. Júniusi számunkban a 2-4 méter közötti munkaszélességű függesztett vagy vontatott kaszálógépeket kívánjuk a gazdálkodók figyelmébe ajánlani.

BIZAKODÓ GÉPFORGALMAZÓK

A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozójává vált az Alföldi Állattenyésztési Napok, amelyet az idén tizennyolcadik alkalommal rendeztek meg Hódmezővásárhelyen. A rangos szakmai rendezvény 2005-től a növénytermesztési ágazat bemutatásával is bővült, így a kiállítás elnevezése már néhány éve Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokra változott. A több mint 60 ezer látogató is megtapasztalhatta, hogy a 200 ipari kiállító közül egyre több gépkereskedő vett részt az idei seregszemlén, hogy bemutassa termékeit, újdonságait.

MEZŐGÉPIPARI FÓRUM BUDAPESTEN

Az idén május 17-20. között rendezte meg a Hungexpo Zrt. az év legnagyobb gépipari szakkiállítását, ahol a gyártástechnológiákban alkalmazható korszerű gépek, robotok vonultak fel, megtöltve az „A” és „D” pavilonokat. Ezúttal kilenc ország 311 kiállítója mutatkozott be a szakmai közönségnek. A kiállítók nagy számát, illetve a gépválasztékot figyelembe véve arra lehet következtetni, hogy az ipari termelés kezd kilábalni a válságból és felfelé ívelő pályára kerülni.

LÁTNIVALÓK A SZENT GYÖRGY-HEGYTŐL A SOMLÓIG

Valódi kincsek gazdag tárházát rejtik a túrázni és pihenni vágyóknak is a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. erdészetei által szakszerűen vagyonkezelt állami tulajdonú erdőterületek, ahol a legtöbb nevezetesség jelzett utakon, könnyebb-nehezebb túrákkal megközelíthető.

ERDŐK A TÖRÖK KORI MAGYARORSZÁGON

A mohácsi vész után hamarosan három részre szakadt Magyarország erdészeti emlékei jellemzően egy hadban álló, illetve háborúknak kitett területhez kapcsolódnak. A korabeli hadviselés ugyanis igényelte a fát, akár nyers, akár feldolgozott , netalán vegyi átalakításon átesett formában. Ez utóbbihoz a puskaport említhetjük meg, amelynek egyik alkotórésze a faszén.

OTTHONRA LELT AZ ALFÖLDÖN AZ AKÁC

Májusban-júniusban kellemes édeskés illat lengi be az alföldi tájat, köszönhetően az úton-útfélen fehér csüngő fürtökben nyíló akácfáknak. Ha kedvünk szottyan, akár bele is haraphatunk az ízletes pillangós virágokba, csak arra vigyázzunk, hogy a méhek is szívesen látogatják. Talán sokan nem tudják, hogy az Alföldhöz ma már vitathatatlanul hozzátartozó akác mintegy 250 éve a tengerentúlról került hozzánk.

SZÍVESEN MEGY A FÁK KÖZÉ

Amikor közös barátunk azt mondta, hogy Gál Sándorral hamar megtaláljuk a közös hangot, nem tévedett . A zalai erdész nem csak közvetlen, jó humorú, de szakmailag is kifogástalan. Az előbbire bizonyíték éjszakába nyúló beszélgetésünk, utóbbira a tavaly elnyert Az Év Erdésze cím.

SOKSZÍNŰ ERDŐK AZ ÉSZAK-ALFÖLDÖN

Akácgazdálkodás, dámszarvas-világrekordok, az Alföldön még megmaradt szinte érintetlen természeti értékben gazdag keményfás ligeterdők – ezekről nevezetes elsősorban a Magyarország északkeleti részén gazdálkodó NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt.

JELÖLÉS AZ ERDÉSZEK SPORTJA

A tavasz beköszöntével elcsendesednek az erdei munkahelyek. A téli fakitermelési rohamra már csak a felhalmozott faanyagkupacok emlékeztetnek. Gondolhatnánk, hogy az erdész is fellélegezhet ilyenkor. A valóság azonban egészen más. A teendők száma nem csökken, csak módosul. Már tavasszal elkezdődik és a nyárra is jócskán áthúzódik a legfontosabb időszerű feladat: a jelölés és a becslés.

VÁR A VACKOR VÁR

A Duna-Tisza köze nemcsak pusztáiról nevezetes, hanem a végtelen síkságon fellelhető erdőségeiről is, melyek vonzzák az erdőjárókat, a természet barátait.

MINDEN, AMI GOMBA

Tavaly a kiemelkedő mennyiségű csapadék kedvezett a hazai gombafajoknak, amerre csak mentünk, minden telis-teli volt gombával. Májusban erdei csiperkét gyűjtött ünk, nyár végén fenyőpereszkével, szegfűgombával, később rizikével és rókagombával örvendeztetett meg az erdő. S aztán kaptunk ajándékba gyönyörű vargányát, és egy diónyi szarvasgombát is!

NE FÉLJÜNK, KÉSZÜLJÜNK FEL!

A napsütés, a hajnali pára és a mind kellemesebb hőmérséklet a kullancsok szaporodásának is kedvez. Kirándulás előtt gondoskodjunk ezért a kullancsok elleni védelemről, a túrából hazaérve pedig alaposan nézzük át magunkat. A kullancsok által terjesztett betegségek akár súlyos kimenetelűek is lehetnek, ezért fontos nagy hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a védelemre egyaránt.

MIT HÚZZUNK A LÁBUNKRA?

A kellemes időben mind többet kirándulunk, sétálunk, túrázunk. Mégis milyen lábbeliben induljunk útnak? A kérdés szakszerű megválaszolásában a Mauna Műhely tulajdonosa, Mosonyi Panni segített, aki idestova 11 éve vezeti a nagymarosi családi vállalkozást.

A FÉNYECSET CSODÁI

Zsila Sándor egészen fi atalon a természetfotózásra tett e fel az életét. Tizenhat évesen kezdett fényképezni, s hamarosan fölfedezte az erdők, mezők, hegyek, barlangok világát. Azóta a természet hétköznapi apró csodáit festi fényecsetjével, ahogyan a fényképezést hívja. Számos gyönyörű kiadvány: könyv, fotóalbum, naptár fémjelzi munkáit. Tanfolyamokat tart, kiállításokat szervez saját és tanítványai munkáiból, mert ma már legfontosabb feladatának az oktatást tekinti. Az ismeretek és a látásmód derűs továbbadását.

AZ ÁLLAMI ERDŐGAZDASÁGOK PÉLDÁT MUTATNAK

Kemény munkát végeznek az erdőgazdaságok, amit a Magyar Fejlesztési Bank a maga eszközeivel támogat, és a jó gazda gondosságával felügyel – összegezte a hétköznapokat lapunknak adott köszöntő interjújában Baranyay László. A Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatója rámutatott: az erdőgazdaságok szerepe pótolhatatlan a vidékfejlesztésben. Reméli, hogy a környezettudatosság erősödésével csökken az emberi felelőtlenség, amelynek sokszor látják az erdők a kárát.

AZ ÉLETET ADÓ ERDŐ

Hazánk területének mintegy egyötöde (2 039 300 hektár) erdő, ami a tervszerű gazdálkodásnak, a telepítéseknek köszönhetően a kitermelés ellenére évente átlagosan 5 ezer hektárral gyarapszik. Az erdők több mint fele (56%) állami tulajdonban van, és ezek 92 százalékán, közel 1 millió 65 ezer hektáron a Magyar Fejlesztési Bank tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 22 állami erdészeti részvénytársaság látja el az erdészeti és erdőkezelési feladatokat.

MIELŐTT ÚTRA KELNÉNK

Itt a tavasz, irány az erdő! Még a könnyű erdei sétát is megkeserítheti azonban, ha hiányos felszereléssel, nem megfelelő ruházatban indulunk útnak, nem is beszélve a hosszabb – akár több napos – túrákról. Gondoljuk tehát jól át, mit veszünk fel és mit rakunk a hátizsákba!

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 75
  • 76
  • 77
  • 78
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.