ERDEI ZÖTYÖGŐ KIRÁLYRÉTEN
A Királyréti erdei vasút idén 120 éves, nem véletlen tehát, hogy a sorozatot éppen vele kezdjük.
Archívum
Oldal 67/77
VENDÉGCSALOGATÓ HAGYOMÁNYOK BÁCS-KISKUNBAN
Szemben a sokak által gondolt tévhittel, az erdészek, erdőgazdálkodók tevékenysége messze több annál, hogy az erdőt járják, és kivágatják a fákat. Sőt, az alaphivatásuk is egyre összetettebb, az erdőgazdálkodáson, természet- és környezetvédelmen kívül mind nagyobb hangsúlyt kapnak benne a közjóléti feladatok. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. munkatársainak szerepvállalása pedig talán még ezeken is túlmutat. Lássuk a példákat!
FEHÉR BARÁTOK AZ ARBORÉTUMBAN
Cseke Péter színész, rendező, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója sok szállal kötődik a természethez. Így született az a különleges előadás, amit múlt nyáron a Kecskeméti Arborétumban mutattak be. Az Újvilág Passiót társszerzőként és rendezőként is jegyző művésszel a nagy formátumú passiójáték műhelytitkairól, és kedves erdőiről beszélgetünk.
BÖJTI MULATSÁGOK
A kereszténység legnagyobb ünnepére, a húsvétra készülve a böjt az önmegtartóztatás, lelki önvizsgálat ideje. Ám a gyermekek, fiatalok a régi időkben sem tudták kerek negyven napon át megtartani a csöndet, tavaszváró játékos mulatságokat rendeztek a faluszéli réteken. Így van ez manapság is, legalábbis az állami erdőgazdaságok erdei iskoláiban, természetismereti központjaiban, kisvasútjain. Hosszú téli alvás után minden tavaszelőn megelevenedik az erdő, a rét, és nem csak a madarak énekétől hangos a környék.
KISRAGADOZÓKBAN NAGYOK VAGYUNK
Hazánk területén nyolc menyétféle ragadozó fordul elő, amelyeket összefoglaló néven kisragadozóknak nevezünk. Ebbe a csoportba tartozik a mindössze egy grammnyi kölyköt szülő menyét éppúgy, mint az őszre akár negyedmázsányira meghízó borz. A hazai állatvilág mostoha fajainak mondhatjuk őket, mivel a mai napig csak igen keveset tudunk róluk. A kisragadozók állományáról nagyon nehéz adatokra szert tenni, mivel legtöbbjük meglehetősen rejtett életet él, többnyire alkonyattól hajnalig mozog. Ráadásul némely fajok nehezen megkülönböztethetők, így állományfelmérésüknél gyakran élve fogó csapdázást alkalmaznak.
VISSZATÉRT A NÁDI FARKAS
Újra megjelentek a sakálok hazánkban. A hír igen örvendetes, hiszen olyan csúcsragadozóról van szó, amelynek a mezőgazdasági termelés szempontjából gyakran káros kisemlősök az alapvető táplálékai.
SOMOGYI FAMATUZSÁLEMEK
Somogy az ország egyik legerdősültebb megyéje. Területének közel harmadát borítják a változatos fafajú erdők, amelyekben sok szép famatuzsálem is látható többnyire az utak, nyiladékok szegélyén.
GYÜMÖLCSFAMENTŐ ERDÉSZ
Kovács Gyula 1980 óta a Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdésze. Munkaterületének része a göcseji tanyavilág, ahol az Alföldtől eltérően az elszórtan álló házakat nem a puszta, hanem összefüggő erdőség kötött e össze. A tanyasi emberek önellátóak voltak, maguk termelték a kenyerüket, borukat, a gyümölcsöt. A tanyasi lét azonban egyszer csak a végéhez ért, és azzal együtt enyészetnek indultak a gyümölcsösök. A göcseji erdész akkor kezdte felkutatni és megőrizni a régi fajták utolsó egyedeit.
VÉDELMI CÉLOK SZOLGÁLATÁBAN
A HM Budapesti Erdőgazdaság Zrt. az ország 12 megyéjében – Magyarország északi felében – összesen 38 ezer hektár kisebb-nagyobb területet kezel. Ezek a Magyar Honvédség lőterei, gyakorlóterei, vagy egyéb katonai célokat szolgáló területek, ahol a honvédelem feltételeit talaj- és településvédelmi, közjóléti és más közérdekű célok érvényesítésével együtt biztosítjuk. Ezeken túl az erdők fenntartása, fejlesztése és az ehhez szükséges anyagi források megteremtése is feladatunk ezeken a területeken.
IGAVONÓK A FAKITERMELÉSBEN
A fakitermelés meghatározó munkaművelete a közelítés, amely a ledöntött és általában gallyaitól is megfosztott szálfának a mozgatását jelenti az erdőterületen. A kitermelt fák nagysága, a munka milyensége és a terepviszonyok határozzák meg, hogy erre milyen eszközt használunk. A speciális gépek mellett újra reneszánszukat élik az igavonó lovak.
CSONTBA VÉSETT ÉLMÉNYEK
A csontfaragás minden valószínűség szerint egykorú a vadászatt al. Művészi hajlammal megáldott őseink az állatok csontjából, agancsaiból különféle használati és dísztárgyakat faragtak. Mindez azonban igaz napjaink erdőjáróira is: Bencze László eredeti szakmáját elhagyva, ha nem éppen a vadont járja, a csontok megmunkálásával foglalkozik.
NEM A MIÉNK, NE VIGYÜK HAZA!
Lassan megenyhül a fagy, és egyre hosszabb ideig élvezhetjük a napsugarakat. A csíkos hátú vadmalacok még nagyon kicsik, de bizalommal várják a kikeletet. Az erdő koronás fői, a gímszarvasok pedig éppen fenséges trófeájukat, az agancsukat hullajtják. Nincs visszaút, a természet jelzi, hogy érkezik a tavasz! De erre utalnak az erdőkben mind gyakrabban feltűnő kirándulók is. Ők mindenképpen fogadják meg tanácsainkat.
EGY ELFELEDETT GYÜMÖLCSFA: HÁZI BERKENYE
A középhegységek melegebb, délies kitett ségű oldalain tölgyesekben, bokorerdőkben, erdőszéleken és a régi gyümölcsösökben, szőlőkben általában szálanként előforduló fafaj termését évezredek óta fogyasztja az ember. Napjainkban leginkább a gyümölcséből főzhető pálinka révén ismert.
ERDŐTISZTEK, ERDŐŐRÖK, ERDŐCSŐSZÖK
A magyar erdőgazdálkodás történetében az 1879. évi erdőtörvényt követően épített ék ki először a teljes erdészeti adminisztrációt. S kisebb-nagyobb eltéréssel tulajdonképpen ez az erdészeti szervezet működik napjainkban is.
TARKA FARSANG
Itt a farsang, áll a bál – szól a nóta, s ha esetleg bálba nem is megyünk, a kissé szomorkás, ködbe burkolózó tél végi délutánokon, hosszú estéken jól eshet egy kis móka, mulatság. Összejönni a barátokkal, beszélgetni, megvitatni az élet nagy dolgait, játszani és persze jókat falatozni együtt. A farsangi kavalkádot az asztalra kerülő színes ételekkel is megidézhetjük. A változatosság igencsak jót tesz a szervezetünknek a téli hetek után, miközben a szemünket és a lelkünket szintén gyönyörködteti.
TOLNAI ÖKOTÚRA, AVAGY A SZARVASBOGÁRTÓL A NAPELEMIG
A Tolnai-hegyhát déli része nemcsak történelmi múltjával, hanem természeti kincseivel és legújabb környezetvédelmi fejlesztéseivel is csábít. A múlt tisztelete és a jövő kihívásai, illetve a természetes vadon szépsége és a civilizáció vívmányai érdekes keveréket alkotnak. Vajon megférnek-e egymás mellett ? Le kell-e mondanunk egyikről is a másik érdekében? Keressük meg a választ, járjuk végig az utat, amely a hegyhát erdein keresztül visz. Ne csak lássuk, hanem érezzük és tapasztaljuk is meg a körülölelő természetet.
MIRE VALÓK A SOROMPÓK?
Az erdőt-mezőt járók számára olykor érthetetlen, miért is keresztezik sorompók útjaikat. Ezek néhány évtizeddel ezelőtt még egyszerű, fából készült akadályok voltak, amelyeket elsősorban a falopások megelőzése céljából létesítettek. Azóta nagyot változott a világ – ma már leginkább az engedély nélküli szemétlerakás miatt kell egyre erősebb és költségesebb sorompókat felállítani.
VÁRATLAN HELYZETEK
Séta vagy kirándulás közben a legtöbb baleset a megcsúszásból, illetve a megbotlásból adódik. Télen a havas, jeges út csak fokozza a veszélyeket, de a nedves avar, vagy egy kissé kiálló kődarab ugyancsak lehet a bajok forrása. Néha pedig még ez sem kell hozzá.
