Telitalálatnak bizonyult a program megnyitása: Ady Endre A Tűz csiholója című versét Hegedűs D. Géza Kossuth-díjas színművész adta elő. Első két sorát – „Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek” – mintha egyenesen az első sorban ülő két alapítónak, Dimény Imre akkori miniszternek és Szabó István akkori tsz-elnöknek címezték volna.
A negyvenéves KITE-ről két előadást hallottunk. Az első rész történeti áttekintését Balogh Csaba elnök ismertette, míg a második húsz évről, napjaink fejlesztéséről, a jövő alapjairól Búvár Géza vezérigazgató adott tájékoztatást. Már mindkettejük mondanivalóját többször taglaltuk a Magyar Mezőgazdaság hasábjain, ezért most csak néhány gondolatukat idézzük fel újra.
A KITE megalakulása, majd működése visszatekintve diadalmenetnek látszik, s ez jogos is lehet, elvégre fejlesztéseik zöme jól szolgálta a partnergazdaságok törekvéseit, s emiatt gyorsan el is fogadták őket. De közben azért politikai jellegű harcokat is meg kellett vívni, és ma már tudjuk, ezek is sikeresek voltak. A KITE tavaly 200 milliárd forintos árbevételt ért el, 850 főt foglalkoztatott és 5 milliárd forint adót fizetett, az 500-as közép-európai toplistán a kevés magyar cég egyike. Alkalmazottaik 46 százaléka egyetemet vagy főiskolát végzett, s dolgozóik 42 százaléka 35 év alatti, vagyis az alapítás kor még nem is élt. Most is és a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek a kutatás-fejlesztésnek, hittel vallják, hogy csak így tudunk megfelelni a kihívásoknak. A K+F meghatározó része náluk a precíziós gazdálkodás, amihez az RTK-háló-zatot Magyarország teljes területére kiépítették.
Czerván György államtitkár a Vidékfejlesztési Minisztérium nevében üdvözölte a jubileumi tanácskozást. Civilben korábban egy olyan céget vezetett Tápiószentmártonban, amely régóta tagja a KITE-nek, és az is akar maradni. Felidézte, amikor a Magyar Televízió A hét című műsorában (Hajdú János szerkesztette) egy vasárnap két fiatalember, Balogh Csaba és Búvár Géza beszéltek a KITE-ről, az elképzeléseikről. Az ország közvéleménye akkor ismerhette meg ezt a szervezetet, mert a gondolataik nagyon jól átjöttek a képernyőn. Egyetemistaként a vertikális integrációról tartott előadást, témája a napraforgó volt, és sikeréhez hozzájárult, hogy a KITE képviselőjétől, Konkoly Bélától kapott anyagot a felkészüléshez.
A KITE fogalommá vált, bevezetett márkanév lett a magyar mezőgazdaságban. Ez a szervezet elsősorban a szakmaiságot, az innovációt és a fejlődést jelenti. Nagyon fontos a KITE-vel kapcsolatban, amit az agrárfinanszírozásban eddig végzett, most végez, s remélhetőleg végezni fog a jövőben is, mondta az államtitkár. Abban, amit a magyar mezőgazdaság az utóbbi 40 évben elért, elévülhetetlen érdemei vannak a KITE-nek és partnereinek.
Hazánk GDP-növekedése 2011-ben 1,7 százalékos volt, aminek több mint a felét a magyar agrárium adta. Az aszályos 2012-ben minden idők legnagyobb mezőgazdasági kibocsátását érte el az ágazat, 2229 milliárd forintot. Az ország tavaly kimagaslóan jó, 8 milliárd eurós exportbevételt regisztrált, amiből 3,6 milliárd euró volt az aktívum, és ennek a többletnek az 52 százalékát a mezőgazdaság adta.
Az államtitkár végül egy Luther Márton-idézettel fejezte be mondandóját: az idézet szerint, aki a 20. évében nem szép, a 30-ban nem erős, a 40-ben nem okos, az 50-ben nem gazdag, az tegyen le a reményről. A KITE a huszadik évében szép eredményeket ért el, a harmincadik évére megerősödött, a negyvenedik évében okosan használja fel négy évtized tapasztalatait, és így minden reményünk megvan arra, hogy ezt követően már tovább gazdagodik.
A megjelent vendégek közül többen is üdvözölték a KITE-t és negyvenéves jubileumát. A Bayer CropScience magyarországi igazgatója, Dariusz Przeradzki az agronómiai inputok beszállítói nevében szólt. Borsó Péter, aki 1973-ban fiatal agrármérnökként dolgozott az egyik alapító szövetkezetben (Hajdúböszörményben), a kezdők nevében szólt mai sorstársaihoz. Emlékeztetett az akkor megszületett tényszerű eredményekre, amelyeket csak nehezen lehetett elhinni.
Bedő Zoltán akadémikus, az MTA Mezőgazdasági Kutatóközpontjának főigazgatója a tudás alapú mezőgazdasági termelést emelte ki, amihez a KITE mindig gyorsan tudott csatlakozni. Szilágyi László, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igazgatója (12 éven át volt a KITE szolnoki alközpontjának vezetője) a két cég közötti szoros együttműködés megvalósulását ecsetelte. Nagy János egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centrumának elnöke a gyakorlat és az oktatás példamutató közös tevékenységére hívta fel a figyelmet, ami a debreceni agrár és a KITE között kialakult. Balogh Csabának az egyetem által adható legnagyobb kitüntetést, az Agrárfelsőoktatásért érdemérmet adományozta, míg Búvár Géza címzetes egyetemi tanárt egy olyan könyvvel lepte meg, amiben negyven fotó található az egyetemi beiratkozástól, a jó tanuló, jó sportoló cím elnyeréséig és a diploma átvételéig.
| „Magyarországon a John Deere-t a KITE jelenti!” – fogalmazott Markwart von Pentz. Különleges alkalom, ha a John Deere elnöke felkeresi üzleti partnerét, és ezúttal ez történt. Előadásában köszöntötte a fennállása negyvenedik évfordulóját ünneplő társaságot. Elmondta, hogy a John Deere gépeinek kizárólagos magyar forgalmazója a KlTE, s hogy mekkora megtiszteltetés a számára, hogy ő képviselheti a John Deere teljes vezetését. A negyvenéves együttműködésről szólva többször is emlékeztetett rá, hogy 1973-ban még állt a vasfüggöny, Kelet-Európával lehetetlen volt vagy csak nagy nehézségek árán lehetett üzletet kötni, de a magyarok megtalálták azt a külön utat, ami mégis lehetővé tette ezt. A John Deere rendkívül sok tapasztalatot szerzett az akkori kifeszített helyzetben. A magyar körülmények között a traktorok éves teljesítménye elérte a 2000 üzemórát, ezért sok John Deere-mérnök látogatott Magyarországra a tapasztalatokat összegyűjteni, az USA-ba visszavinni, hogy a fejlesztéseikben hasznosíthassák őket. Ám nem csak a szakma miatt szerettek ide járni, megkedvelték az országot, az itteni embereket is. Az együttműködés nem volt mindig zökkenőmentes, de a nehézségeket rendre sikerült megoldani. A KITE vezetői, Balogh, Búvár, Fodor és Tóth elszánt, de korrekt partnereknek bizonyultak. Tapasztalatait felidézve rámutatott arra, hogy a KITE mindig többet nyújtott a gazdálkodóknak a traktornál és a kombájnnál. A vállalat folyamatosan művelési rendszerekben gondolkodott, ezzel jóval, akár 2030 évvel is megelőzve a korát. Folyamatosan kutatta a hazai viszonyok közé adaptálható művelési rendszereket, ami nemcsak technológiát, hanem komplett gépesítést is tartalmazott. Ezt ő is látta, amikor egy-egy szántóföldi bemutatóra eljött a KITE-be. Mivel ezeket az eseményeket KözépEurópából mások is rendszeresen látogatták, elmondható, hogy a magyarok már jóval a vasfüggöny lehullása előtt hozzájárultak a John Deere gépeinek minőségét bizonyító kép kialakításához. Ezek el nem évülő érdemek, s a John Deere vezetése köszönettel tartozik érte a KITE vezetőinek. A történeti hűséghez tartozik, hogy a KITE és a John Deere 1990-ben írta alá az első hivatalos forgalmazói szerződést, akkor még csak Magyarország keleti felére. Az exkluzív szerződés 1996 szeptembere óta létezik a két cég között. A KITE elsőként épített ki az egész országot lefedő szaktanácsadói és alközponti hálózatot, amivel példát mutatott egész Európának, Európa kereskedőinek. Ebben szerepelt az is, hogy hogyan kell folyamatosan felkészülni és megfelelni a jövő elvárásainak, milyen módon lehet professzionálisan üzemeltetni egy támogatói rendszert. Mindez még a John Deere számára is példaként szolgált. A John Deere az elmúlt negyven évben több mint 6 ezer traktort, 2 ezer kombájnt, csaknem száz önjáró permetezőt, közel száz önjáró szecskázót, mintegy 2500 különböző munkagépet értékesített Magyarországon. A KITE nyolc évvel ezelőtt kezdte bevezetni a műholdas navigáción alapuló szántóföldi termesztéstechnológiát, s Európában itt a legkiterjedtebb. Azzal, hogy az RTK-hálózatot kiépítették, megteremtették a paradigmaváltás lehetőségét a magyar mezőgazdaságban. Határozottan kijelentette, hogy az eltelt negyven év a korrekt partnerség és az innováció időszakaként értékelhető a John Deere és a KITE között. Markwart von Pentz a Föld népessége előtt álló kihívásokat is érintette előadásában. Kulcskérdés, hogyan lehet megkétszerezni a mezőgazdaság jelenlegi kibocsátását, miközben már közel járunk az agronómiai, a növényvédelmi, a vetőmagipari és gépesítési fejlesztések határához. Az előrelépés egyik módja a precíziós öntözéses gazdálkodás, amivel akár megkétszerezhetjük a mostani világtermelést, sőt, egyes szélsőséges esetekben akár megnégyszerezhetjük. Ennek megvalósításában rendkívül fontosak azok az üzemszervezési és üzemelés támogató rendszerek, amelyek ésszerűvé, logikussá és fenntarthatóvá teszik a növénytermesztést. Ezt a munkát a KITE már az 1980-as években elkezdte, a John Deere pedig elindította a Farm Sight nevű projektjét. Ezáltal csökkenthető az üzemelő gépek állásideje vagy javítható a gazdaságon belüli logisztikai feladatok hatékonysága. Tartalmazza mindazokat a termelést támogató eszközöket, amelyekkel meg lehet határozni, hogy mit és hogyan termeljünk. A program megvalósításához felkészült és erős partnerre van szükség, olyanra, amilyen a KITE. Végezetül az elnök elmondta, hogy a John Deere vezetőségének meggyőződése: a KITE a megfelelő partner számukra, mert a vállalatot mind a működése, mind a szakmai felkészültsége arra predesztinálja, hogy az új feladatokat együtt hajtsák végre. Megköszönte az elmúlt negyven év óriási teljesítményét, amit közösen értek el, s amiben a KITE vezetése és menedzsmentje hatalmas munkát végzett. A John Deere vezetése szerint a magyar mezőgazdaságban megkérdőjelezhetetlen az elsőszámú pozíciójuk. Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarországon a John Deere-t a KITE jelenti! – fejezte be nagy tetszésnyilvánítással fogadott előadását Markwart von Pentz. |
