Oldal 45/77
A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Kapuvári Erdészete közel 10 ezer hektár erdőt kezel az ország északnyugati vidékén. Működési területe 18 község szomszédságában terül el, Fertőddel, Fertőszentmiklóssal vagy Csornával egyaránt határos, székhelye pedig a középkori kapuvári vár lábánál áll.
A népesség növekedése miatt az évszázadok során fokozatosan, majd a bányászat és a nagyvárosi építészet hatására ugrásszerűen megnőtt a faanyag iránti igény. A fokozott felhasználásból és a tervszerűtlen fakitermelésekből adódóan egyes térségekben a méretes faanyag hiányával, valamint a tűzifaigényt kielégítő úgynevezett konyhaerdők erős kiélésével kellett szembesülni. Nyilvánvalóvá vált, hogy az erdő használatát szabályozni kell. Ehhez azonban az erdők területének, a fatermés mennyiségének ismeretére volt szükség, és meg kellett határozni az erdőgazdálkodás észszerű korlátait.
A gyakran kirándulók, rendszeresen országot járók már felfigyeltek rá, hogy mind több helyen tűnnek el a fenyvesek. Olyan is akadt, aki a számára nem tetsző változást az erdészeken kérte számon. A pusztulásért alapvetően a klímaváltozás a felelős, igaz, a hatására legyengült fák például a szúfajokkal szemben is védtelenebbek. Károsításuk azonban fafajonként is eltérhet.
Édesapja is erdőmérnöki diplomát szerzett, s míg más tizenévesen tűzoltó vagy mozdonyvezető szeretett volna lenni, Barátossy Gábor budapestiként is a lombsusogásban érezte igazán otthon magát. Már fiatalon rajongott az erdőért, a természetért, s a biológián kívül a műszaki tárgyakkal is barátságban volt, ami előnyt jelentett az erdőmérnöki karon. Sopronban akkoriban hat-hétszeres volt a túljelentkezés, s bár a gimnáziumból maximális pontszámot vitt, meg kellett küzdenie a bejutásért.
„Az erdő – nem ugyan anyagi hasznára nézve, de testi, lelki jólétünkre gyakorolt /…/ társadalmi hatására nézve köztulajdon.” – írták 1898-ban az Erdészeti Lapokban. Ennek a köztulajdonná válásnak a jótéteményeit az 1879-es és az 1935-ös erdőtörvények a véderdők fogalmának bevezetésével, illetve fenntartásával igyekeztek szolgálni. Az 1961. évi törvény a véderdő kategóriát szintén megújította, elismerte, hogy az erdő nemcsak fát és egyéb anyagi javakat ad, hanem nem anyagi jellegű, azaz immateriális rendeltetése is van.
A magyar puszta gyöngyszemén, Bugacon mindig valós történetekkel fűszerezett ételek készültek. A környékbeli vendéglősök egyvalamire ma sem panaszkodnak: a helyi termelőktől beszerezhető, jó minőségű alapanyagokra. Oda várják mindazokat, akik megismernék a magyar történelem egy darabját, megkóstolnák a magyar konyha remekeit, kipróbálnák a szabad tűzön, bográcsban és/vagy a kemencében való sütést.
Sorozatunkban a természetből ellesett ritka, avagy különös pillanatokra szeretnénk ráirányítani a figyelmet. A képhez természetesen mindig tartozik egy fotós, a párosukat pedig gyakran egy izgalmas történet köti össze. Ebben a számunkban kivételesen két szorosan összetartozó kép történetét ismertetjük.
Napjainkban a 938 méter magas Csóványos a börzsönyi természetjárók egyik legnépszerűbb túracélpontja. A hegység legmagasabb pontjaként vonzereje mindig is jelentős volt, a megközelítését azonban évtizedekig számos tényező nehezítette.
Alapításának 150. évfordulója alkalmából páratlan könyvsorozatot indított útjára az Országos Erdészeti Egyesület. Az Erdők Nemzetközi Napja alkalmából jelent meg Oroszi Sándor erdőmérnök-történész szerkesztésében a magyar erdőgazdálkodás másfél évszázados történelmét átfogó, háromrészes képes albumsorozat első kötete.
Huszadik alkalommal adott otthont a pápai városi sportcsarnok és környéke a Pápai Agrárexpó Regionális Mezőgazdasági Szakkiállításnak és Vásárnak, amelyet az idei évben a város önkormányzatának támogatásával rendezett meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A szakvásárt két konferencia is kísérte az idén.
A 20. Jubileumi Pápai Agrárexpó csaknem 130 kiállítóval, 2500 négyzetméternyi szabadtéri és 580 négyzetméternyi fedett kiállítótérrel, számos szakmai, családi és szórakoztató programmal várta a látogatókat május utolsó hétvégéjén.
A pápai expón immár másodízben adták át az Év Segítő Hatósági Szakembere díjat, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete alapított. Ezzel a díjjal a kistermelők, családi gazdaságok, vidéki turisztikai szolgáltatók részére az állategészségügyi és élelmiszer- ellenőrző hatósági szakemberek, hatósági állatorvosok, élelmiszer-biztonsági felügyelők által nyújtott szolgáltatást és segítő hozzáállást kívánja elismerni a két szervezet.
A Pápai Agrárexpón az idén is díjazták a kiállítókat. A vásár nagydíját az expón való, évről évre színvonalas megjelenéséért, szépen kivitelezett standjáért a sárvári Taravis Kft.-nek ítélték oda, amit Szabó István ügyvezető igazgató vett át Csepreghy Nándor miniszterhelyettestől. Pápa város különdíját a gyógynövényes kézműves szappanokat gyártó, Szőke András színész-fimrendező által alapított taliándörögdi Palio Sztár Kft. kapta, amit Áldozó Tamás polgármester adott át. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara díját a szentgáli Ihartü-2000 Erdészeti és Faipari Kft. kapta, amit Győrffy Balázs elnök adott át. Évek óta tartó, magas színvonalú kiállítói részvétele elismeréseként a gépkiállítói díjat Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselője adta át a veszprémi MegaZet Kft. képviselőjének.
Május 27-én a Pápai Agrárexpo keretében rendezte meg először a Portfolio.hu gazdasági hírportál az agrárszektor.hu társszervezésével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot. A rendezvény fő témái a Vidékfejlesztési Program keretében elérhetővé váló pályázati források, valamint a hozzájuk kapcsolódó finanszírozási és üzleti lehetőségek voltak. A résztvevők külön szekcióban tárgyalták az élelmiszeripar fejlesztésének lehetőségeit, illetve a hazai állattenyésztés és húsipar legfontosabb ügyeit.
Záró szakaszába lépett a földárverések harmadik köre. Információink szerint negyedik kör nem lesz, de a mostani meghosszabbításaként elképzelhető, hogy néhány hét múlva ismét lehet majd licitálni az állami földekre.
Botrányok és sikerek egyaránt jellemezték az elmúlt években a termelői csoportok működését, de az összefogás szintje még mindig messze elmarad a kívánatostól. A többi között emiatt szeretné erősíteni a termelői együttműködések szerepét és támogatását a Földművelésügyi Minisztérium. Ennek érdekében továbbra is uniós forrásból támogatják a termelői csoportok alakulását, és a legtöbb pályázat esetében előnyt jelent a tagság. Emellett egyszerűsítenék a jogszabályokat is. A legnagyobb segítséget azonban a termelői szervezetek működésével kapcsolatos uniós könnyítés jelentheti.
Az OTP Bank Agrárigazgatósága május 31-én országos konferenciát szervezett a Groupama Arénában. Wolf László vezérigazgató-helyettes rövid köszöntője elsősorban arra irányította rá a figyelmet, hogy bankárszemmel milyennek látszik ma a mezőgazdaság: milyen a világban, Európában, és leginkább milyen Magyarországon? Az OTP-ben ez a részterület 2011 óta önálló, és különállásával az ágazat kiemelt jelentőségét hangsúlyozzák. Wolf László megállapította, hogy a hazai makroegyensúly stabil, de vannak jól érzékelhető gondok. Az agrárágazatban ezek közé tartozik a tejpiac, az országban pedig az, hogy az első negyedévben lassan érkező EU-támogatások miatt romlottak a növekedési kilátásaink.
A Lajoskomáromi Győzelem Kft. összesen 2800 hektáron gazdálkodik. Ennek a területnek az egyharmada a tulajdonosoké, a többit más gazdáktól bérlik. Raskó György ügyvezető röviden fogalmazta meg a vállalat gazdálkodásának filozófiáját: a tömegtermékeket sorban megszüntetik, és helyettük nagy árbevételre képes és nagy jövedelmet termelő növényekkel foglalkoznak. Ennek szellemében drasztikusan visszaszorult náluk az árukukorica előállítása, a malmi búza termelése, és erősen csökken az olajnapraforgó vetésterülete is. Helyettük céltermeltetésben gondolkodnak - és így is cselekszenek.
Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.
