ÚJ HÓDÍTÓ MADARAINK
Az örvös galambok hazánk és egyben Európa legnagyobb vadon élő galambjai.
Oldal 10/78
Az örvös galambok hazánk és egyben Európa legnagyobb vadon élő galambjai.
Kitartás és elszántság nélkül az ember csak félkarú óriás. Ezt érezte a végtaghiánnyal született Boronkay Péter, és mindent megtett, hogy a legjobbak között is első legyen.
Hiánypótló kiadvány jelent meg Szarvas Pongrác tollából.
Emlékeznek gyerekkorunk kaleidoszkópjára, amivel ha fénybe néztünk, a színes üvegszilánkok tükörképe csodás világokat varázsolt? Kedves játékomat idézte föl a találkozás Balogh Eszter üvegművessel.
„A fotózással az egyetem befejezése után kezdtem el hobbiszinten ismerkedni. Szüleimtől a diplomaosztó ünnepségen egy kompakt gépet kaptam ajándékba, amivel manapság már a lányom készít felvételeket.”
Bár északi szomszédunkat leginkább természetes határok, vízfolyások választják el tőlünk, a Karancs-Medves vidékén a két ország természetföldrajzi értelemben és geológiai kialakulását tekintve is szorosan összefügg egymással.
A Magas-Bakony északi lábánál, a Gerence-patak gyönyörű völgyében bújik meg a Bakonyerdő Zrt. szálláshelye.
Nagy fába vágta fejszéjét jó négy évtizede egy pórszombati erdész. Kovács Gyula arra tette fel az életét, hogy szülőföldjén összegyűjtse a még megmenthető, kihalóban lévő régi gyümölcsfajtáinkat.
Buda mindig tartogat meglepetést bújócskázó titkos kertjeivel, különös ódon villáival. Ám itt még ráadásul furcsa állatok regimentje is benépesíti a százéves házat, s ezúttal nem a teraszon sütkérező macskákra gondolok.
Tolna a titkok világa. Lágy hullámokba merevedett dombok rejtenek apró falvakat, templomokat, kápolnákat. Kis magyar történelem az egész vidék, ahol egyszerre van jelen az érintetlen természet és a mély hagyományokon alapuló kultúra.
Bács-Kiskun vármegye délnyugati részén főként homoktalajokon gazdálkodik a KEFAG Zrt. Császártöltési Erdészete.
Az ország egyik legszebb kirándulóhelyén, a bakonyi Cuha-patak völgyében immár húsz éve várja a természetkedvelő látogatókat a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészete által működtetett Cuha-völgyi erdei tanösvény.
A Madas László Erdészeti Erdei Iskolában az időszámítás 1988-ban kezdődött. Abban az évben nyitotta meg kapuit az iskola központja, az Erdei Művelődés Háza.
Ha valamilyen módon vissza tudnánk utazni az időben, akkor a 13. században, a mai Bajna és Nyergesújfalu között egy kis települést találnánk Pusztamarót néven.
Számos előnyük van a parkerdőknek, tanösvényeknek és túraútvonalaknak. Megfigyelhetünk különböző állat- és növényfajokat, sokat tanulhatunk az élővilágról, friss levegőn vagyunk, szabadon mozoghatunk.
Mindig örömmel tölt el, ha azt hallom vagy olvasom, hogy egy erdei forrás környezete megújul, megszépül. Hiszem, hogy a legtöbb ember így van ezzel.
A klímaváltozás miatti félelmek korában az Alföld erdeinek egyik hosszú távon is reményteljes fafaja a vénic szil, amelynek komoly károsítója (egyelőre) nincs.
A nagyragadozók közül a farkas hazánkban még mindig ritka, de állománya növekszik, főként az Északi-középhegység erdeiben él.