„Újságíróként bepillanthattam egy budapesti fotós iskola műhelymunkáiba, majd szemtanúja lehettem a fotózás óriási átalakulásának. A sötét szoba papírképeinek fekete-fehér világát felváltotta a digitalizáció. A tükörreflexes gépek elterjedésével pedig – azt hittük akkor – sztrádára kerültünk a napilapos közéletben. Az írás mellett később képzett fotós lettem, és mindenféle élethelyzetben kipróbálhattam magam. Egyik kedvencem azonban ma is a természetfotózás. Azon belül is az, ami valamilyen módon kapcsolódik az emberhez.
Bárhogyan és bárhol is ér az élet, akár nagy kulturális eseményen vagy éjszaka a természetben, mindenhol a történetet keresem, ami fotókkal is elmesélhető.
Fotó: S. Töttő Rita
Ez a fotó egy rendkívül izgalmas éjszakán készült. Egy nyári estén denevérhálózással egybekötött fajmeghatározásra indultak a szakemberek, és én is velük tarthattam. Életre szóló élmény, fotózás szempontjából pedig nagy kihívás volt, hiszen a teljes sötétségben a fejlámpák erős fénye, az éles fény-árnyék kontrasztja sok lehetőséget tartogatott, ám nehezen lehetett az apró részletekkel játszani, a kiégés vagy a sötétbe bukás veszélye egyaránt fennállt. Ezen a fotón is feltűnik az általam nagyra tartott ember-állat kapcsolat, látszik, ahogy az erős kezek csokrában küzd egy apró denevér. Nem tudhatta ugyanis, hogy ezek a kezek nem bántják, sőt, a védelmét, továbbélésének esélyét adják meg neki.”
