Kategória: Lapszemle

Oldal 45/79

ÁTFOGÓ FEJLESZTÉSEKBEN GONDOLKODUNK

Gyerekkora óta sokat túrázik, akár több száz kilométert is kerékpározik, evez, szakképzett síoktató, így saját tapasztalatából tudja, hogy mennyit változott a hazai turizmus az utóbbi években. Nyár óta pedig már munkaköri feladatai közé tartozik a természetjárás, a vízi-, kerékpáros és lovasturizmus, a szabadidős vitorlázás, vándortáborok, kisvasutak, sípályák fejlesztésének összehangolása, népszerűsítése, hogy minél hasznosabban tölthessük el szabadidőnket a hazai tájakon. Révész Máriusz kormánybiztossal az eddig körvonalazódott elképzelésekről beszélgettünk, amelyek több ponton kapcsolódnak az állami erdőgazdaságok közjóléti tevékenységéhez.

ÉLMÉNYTANULÁS GEMENCEN

Ezen a nyáron már a Gemenc Zrt. teljesen felújított erdészeti erdei iskolája várta Pörbölyön, az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központjában az osztályokat, a családokat és az egyéni bakancsos turistákat. Az újjávarázsolt létesítményben a hálótermeket kisebb szobák váltották fel, a tanterem és az étterem is megújult, valamint megvalósult az energetikai korszerűsítés és az alsó szint akadálymentesítése is.

VISSZA AZ ERDŐBE

Gere Attila közel negyven éve cserélte az erdészköpenyt vincellérkötényre. Ma már a legtekintélyesebb hazai borászok egyike, aki vegyszerek nélkül műveli ültetvényeit. Az utóbbi években pedig újra fellángolt benne az erdő iránti lelkesedés is.

SAJÁTOS HELYZETBEN

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt. Dabasi Erdészeti Igazgatósága mintegy 11 ezer hektáron gazdálkodik a Duna-Tisza közi homokháton. A kezelt területnek azonban csak kevesebb, mint a felén áll erdőtervezett erdőállomány, az erdőgazdálkodás honvédelmi rendeltetést támogató és közcélú tevékenységekkel egészül ki.

MAGGYŰJTÉS

Érik a tölgymakk, a bükkmakk, a juhar- és a kőrismag, a gyűjtésnek azonban szigorú szabályai vannak, hogy ne kockáztassuk az erdők természetes megújulását.

Nincs megadva kép

ŐSZI SZEMEZGETÉS

Nemcsak a tavaszi újjászületéskor és nyáron, hanem az őszi hónapokban is gazdag gyümölcsválasztékkal várja az erdő a kirándulókat. Számos ehető és gyógyhatású finomság terem a fákon, bokrokon ebben az évszakban is. Ezekből mutatunk be néhányat. Szemezgessünk azonban óvatosan, mert az erdei termések, bogyók egy része fogyasztásra alkalmatlan.

TERMELŐSZÖVETKEZETI ERDŐK

A szövetkezeti, a szovjet típusú, gyakorlatilag oszthatatlan tulajdonforma a magyar erdészet történetében teljesen új volt. Kialakulása ugyan a mezőgazdaság szocialista átalakításával már az 1950-es évek elején elkezdődött, csak jó egy évtized múlva vált jellemzővé. Az erdők ugyanis nem tartoztak bele a mezőgazdaság kollektivizálása „főcsapásába”, sőt a tulajdont és a használatot illetően évekig tartott a bizonytalanság.

ÚJRA A CSÚCSON

Gál Sándor történelmet írt, hiszen először fordult elő az Év Erdésze Verseny kilencéves múltjában, hogy valaki másodszor is megszerezze a kitüntető címet. A Zalaerdő Zrt. kerületvezető erdészének a neve 2010 után idén is felkerült a vándorkupára, szerinte ezek után kollégái közül jó néhányan tróndöntésre készülnek.

Nincs megadva kép

KÁROLYI-KILÁTÓ, FÜZÉR

Az állami erdőgazdaságok sokat tesznek azért, hogy bakancsos turistaként bejárhassuk egész Magyarországot. Turistautakat újítanak meg, szálláshelyeket korszerűsítenek és építenek, erdei iskolákat és kisvasutakat üzemeltetnek, a sorra létrehozott és rendszeresen karbantartott kilátókból pedig a magasból tárul elénk a táj, föntről csodálkozhatunk rá természeti és kulturális értékeinkre. Újonnan indított sorozatunkban az erdőgazdaságok egy-egy kilátóját ajánljuk Olvasóink figyelmébe, felfedjük történetét, segítünk a megközelítésükben és a közeli látnivalókból is szemezgetünk.

KORABELI DOKUMENTUMOK, HANGULATOS VISSZAEMLÉKEZÉSEK

Megalakulásának 65 éves évfordulóját ünnepelte a NEFAG Zrt. A jubileum méltó megünneplésén arra vállalkoztunk, hogy feldolgozzuk a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. és jogelődjeinek múltját, történelmét, és azt a felkutatott régi emlékek, dokumentumok, fényképek kíséretében kiadványban adjuk közre.

TUDTA-E A TISZAFÁRÓL?

Piros magköpenyének kivételével a tiszafa vala­mennyi része az emberre és a párat­lan ujjú patásokra halálosan mérge­ző alkaloidát tartalmaz.

VÉRTESI ÖRÖKSÉGEK

Amikor a Vértesi Erdő Zrt. a Vértes összefüggő tömbjéből, a Vértesi Tájvédelmi Körzetből kiemelt egy területet – amely a Vértes Szíve Természetpark nevet kapta –, akkor azt az elképzelést váltotta valóra, hogy az örökségturisztikai látványosságokhoz kapcsoltan az ökoturizmust erősítse.

MEGTARTÓ KIS-SÁRRÉT

Az emberek többsége a végtelen szabadságra vágyik. Olyan helyre, ahol a tekintet felmérheti a messzeséget, ahol ráébredhet, hogy ő is csak része a természetnek, és semmi esetre sem ura, és ahol érezheti azt a jóízű magányt, messzeséget és végtelenséget, amelyet csak a gondolkodó, s érzelmeinek utat engedő ember érezhet, ha „belép” egy számára még ismeretlen tájba. Ilyen vidékre érkezik az utazó, ha a keleti országrész felé, a Kis-Sárrétre veszi az irányt.

ERDŐK LOVAGJA

Van, aki lavina alól embereket, van, aki kidobott kutyát, macskát ment. Szelekovszky László évtizedek óta fát, folyót, gyepet véd a pusztulástól. A sokoldalú, gyakorló mezőgazdász, környezetvédő szakember könyvekben is megörökíti a veszendő értékeket. Munkája révén éppoly otthonos Békés megyében, mint szülőföldjén, a borsodi Sajó-vidéken.

ÖSSZEFÉRHETETLEN KISEMLŐS

Valljuk be, nem igazán hízelgő, ha valakit hörcsögtermészetűnek titulálnak. A jó arasznyi hosszú kisemlősről kialakult negatív kép a hajdani szántóvetőktől ered, akik tudták, hogy a mezei hörcsög összeférhetetlen, nemigen tűri meg fajtársai közelségét, és sarokba szorítva még az emberre, kutyára is rátámad.

GRIFFMADARAK A MAGYAR ÉGEN

Mintegy másfél évszázaddal ezelőtt hazánkban megszokott látvány volt a keselyűk jelenléte. Ezt bizonyítja az is, hogy csak a fakókeselyűnek több mint egy tucat elnevezése volt használatos: hívták szőke dögöncnek, míg az Alföldön leginkább griffmadárként emlegették. Ma már jobbára csak az állatkertben láthatjuk.

KÜLÖNLEGES MENTŐCSAPAT

A Kékes Kutató-Mentő Alapítvány 2012 júliusában kezdte meg működését. Elsősorban a középhegységek területén eltűnt, balesetet szenvedett emberek felkutatásában, technikai mentésében segítenek.

  • ← Előző
  • 1
  • ...
  • 43
  • 44
  • 45
  • 46
  • 47
  • ...
  • 79
  • Következő →

    • A Mi Erdőnk magazin a Magyar Mezőgazdaság Kft. gondozásában jelenik meg.

    WEBSHOP

    LAPAJÁNLÓ

    Hazánk erdeinek mintegy felét kezeli a 22 állami erdészeti részvénytársaság, szerte az országban, a legkülönfélébb földrajzi adottságok, kihívások közt. Munkatársai nemcsak az erdő jó gazdái, hanem elkötelezett természetvédők és a közjólét szolgálói is egyben, akik nap mint nap azon munkálkodnak, hogy területükön összehangolják az erdő eme hármas rendeltetését.